Hány orángutánt öltünk ma meg?

Az olajpálma az a növény, amit biztos, hogy te is eszel, veszel. Ott van a tányérodon, a szádon, a bőrödön és az autódban. Nem lehet kiiktatni az életedből, mert nincs másik olajtermő növény, ami ilyen kevés munkával ekkora hasznot hoz. Nő, mint a gaz, és profitot hoz, mint az arany. Csakhogy a gazzal és az arannyal ellentétben, az olajpálma amilyen gyorsan nő, olyan gyorsan rombolja le a világot. Nem marad más utána, csak a felégetett pusztaság.

Felelős vagyok?

Nem is tudom, hogy melyik termékben van pálmaolaj. Akkor miért vagyok felelős? - kérdezhetnénk magunktól. A környezettudatos és felelős vásárlás egyre fontosabbá válik napjainkban. Ahhoz, hogy pár évtized múlva is lehessen napozni a tengerparton, legyen fehér karácsony, és ne legyenek kihalófélben lévő állatok, elengedhetetlen, hogy felelős és tudatos vásárlási szokásokat alakítsunk ki. 

Borneó az esőerdők 90 százalékát, míg Szumátra a 97 százalékát vesztette el, csupán 36 év alatt. Az erdők irtása leginkább az orángutánokat érinti, 150 ezer példány esett áldozatul a szándékosan előidézett, bozótirtó tüzeknek. A természetes élőhely zsugorodása miatt a biodiverzitás rohamosan csökken, és 1-2 évtized múlva már az ökológiai funkciót betöltő élőlények pusztulása is érezhető lesz a térségben. A probléma nemcsak az olajpálmával rendelkező országokat érinti, hanem mindenkit. Téged is és engem is. A számok óriásiak és félelmetesek. De nem visszafordíthatatlanok. Én a megoldás része szeretnék lenni. És te?

Mi az a pálmaolaj?

Az olajpálma termesztésen nem 21. századi újdonság. Már az ókorban is használták sütőolaj, tüzelő és kozmetikai cikkek előállítására. Mégis a 20. század végén lett egyre népszerűbb, amikor a mamutcégek rájöttek, hogy az olajpálma legyőzhetetlenül hatékony. A hatékonysága pedig három kulcsfontosságú tényezőben rejlik: nagyon kevés termőterületre van szüksége, szinte maradéktalanul felhasználható és az állaga lehetővé teszi, hogy az iparágak nagy része felhasználhassa. 

Tehát élelmiszertechnológiai szempontból a legelőnyösebb növényi olaj. Csakhogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból már kevesebb pozitívummal rendelkezik. Más növényi olajok, mint a repce és a szója sokkal egészségesebbek, ugyanakkor az előállításuk sokkal drágább. Egy ideális környezetben az olajpálma 25-ször produktívabb tud lenni, mint a szója (forrás). Vállalkozói szemmel nézve ez egy elég kecsegtető lehetőség. Ha le kéne cserélni a pálmaolajat, akkor nemcsak a költségek nőnének meg, hanem a legtöbb termék állaga is megváltozna. A reggeli kekszed már nem lenne olyan roppanós, a nutella túlságosan is folyna, a rúzsod pedig csók nélkül is elkenődne.

Mi van a fenntartható pálmaolajjal? 

Ha egy kicsit utánanézünk az interneten, akkor hamar rátalálhatunk az RSPO nevű szervezetre, azaz a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalra. A társulás tagjai között a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei vannak, mint az Unilever, Nestlé és a Procter and Gamble. A szervezet alapelvei közé tartozik a védett fajokkal rendelkező erdők kiirtásának leállítása, a tisztességes munkakörülmények és a munkavállalói jogok biztosítása (forrás). Az RSPO megszületésétől kezdve a tudósok két csoportra oszlanak a pálmaolaj termesztését illetően. Az egyik csoport az RSPO minősítését teljesen értelmetlennek gondolja, mivel a legfrissebb kutatások szerint a “fenntartható ültetvény” minősítéssel jelzett területeken, habár lassabb mértékben, de az erdőirtás még most is jelen van.

Ezt a tényt igazolja az RSPO 2019-es éves beszámolója is. A beszámolóban a négy legnagyobb olajpálmákkal borított területet vizsgálták. Míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában csökkent a földégetés mértéke, Óceánia és Dél-Amerika területén sokkal nagyobb arányban nőtt 2018-2019 között (report). De akkor mégis miért kapják meg a fenntartható jelzőt?

A legtöbb pálmaolaj-exportáló ország erősen védi az ipart, mivel az ország GDP-jének jelentős része származik a pálmaolaj exportálásából. Egy “fenntartható olajpálma-ültetvény” életútja eképpen zajlik:

• Először a több ezer fajnak otthont adó erdőt fakitermelési engedéllyel kivágják.
• Ezután elindul az első pálmaültetvény kialakítása, ami még nem rendelkezik a “fenntartható” jelzővel.
• Végül pedig ezt az ültetvényt újraültetik és megkapják rá a “fenntartható ültetvény” minősítést. Ez azért lehetséges, mert az RSPO elvei alapján az az ültetvény kaphat certifikációt, amit egy, már “elhagyatott”, erdővel nem borított területre ültetnek. Mivel az adott területen már amúgy sem voltak fák, így az új ültetvény megkapja a tanúsítványt.

“Egyszerű trükk a fenntarthatóság hiányának az elrejtésére” - nyilatkozta a téma egyik legismertebb kutatója, Cazzolla Gatti a Mongabaynak (forrás). “Nincsen olyan, hogy fenntartható olajpálma-ültetvény. Az erdőket így is, úgy is ki kell vágni. Az lenne fenntartható, ha a fakitermelés miatt kiírtott erdőket nem olajpálma-ültetvényekkel borítanánk be, hanem újraerdősítenénk.”

A másik oldal szerint viszont a pálmaolaj lecserélése egy sokkal intenzívebb erodálódást okozna, mivel a többi olajtermő növénynek akár 25-ször nagyobb hely kell. Azaz sokkal több erdőt vágnának ki, mint a jelenlegi helyzetben. Ráadásul az előállítási költség megnövekedése miatt a fogyasztói árak is nőnének. Ez az áremelkedés a boltban kapható termékek több mint 50 százalékát érintené.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2019 őszén közösen kezdeményezte a nagy áruházláncoknál a pálmaolajmentes polcok felállítását. A zöld szervezetek közös állásfoglalását ebben a cikkben olvashatod el. 

Van-e megoldás? Mit tudok tenni én?

Az olajpálma csak az Egyenlítő 20 fokos körzetében tud megmaradni - azon a területen, amit általában esőerdő borít, és ahol a Földön található fajok 80 százaléka él. De mi lenne, ha csökkentenénk az esőerdőkre nehezedő nyomást egy olyan olajtermő növény létrehozásával, ami olyan hatékony, mint a pálmaolaj, mégis kevésbé érzékeny a környezeti kondíciókra?

Ezen a lehetséges megoldáson dolgozik Kyle Reynolds és csapata . Az Ausztrál CSIRO központban a kutatók génmódosításokat végeztek olyan növényeken, mint a dohány és a cirok, hogy magasabb olajtermő produktivitást érjenek el. Míg a hagyományos dohánylevelek kevesebb, mint egy százalék növényi olajat tartalmaznak, a génmódosított változatok 35 százalékot. Ez az érték még mindig nem éri el az olajpálma hihetetlen magas termelékenységét, a kutatók mégis egy lehetséges mentőövet látnak benne, ami megoldhatná a pálmaolaj termelés okozta világszintű problémát. 

A másik megoldás rajtunk múlik. Az már világos, hogy az olajpálmát a mai lehetőségek mellett képtelenség kiiktatni az életünkből. Mindenhol ott van, és egy darabig ott is lesz. A megoldás a kereslet csökkentésében lehet. A megtermelt ételek 80 százaléka a kukában végzi. Az ételekkel együtt a pálmaolajat is a kukába dobjuk. Azt a pálmaolajat, amiért lehet, hogy egy egész orángután család vesztette el a lakhelyét. Mikor kidobunk egy ételt, akkor gondoljunk arra, hogy nemcsak egy keksz végzi a kukában, hanem a keksz mindent egyes összetevője. Azok az összetevők, amik a világ számos különböző pontjáról származnak és a világ minden pontján hatással vannak az ott élő állatokra és az ott dolgozó emberekre. Ha csökkentjük a keresletet, akkor az olajpálma-ültetvények száma is csökkenni fog. 

forrás: corvinusonline.blog.hu