Hírek téma szerint
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
Júliustól az egész országban elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer és bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a tárca legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.
Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.
Március végén megrendezésre került a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című zárókonferencia. A konferencián bemutatásra került a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia, ami az OECD munkatársainak közreműködésével készült el.
A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.
Emberi és állati nedvekkel, hányással, szőrrel szennyezett, mocskos, szakadt – egyre nagyobb mennyiségben ömlik a használt műszálas ruha az Európai Unióból Kenyába. Ez nem is ruha, hanem további használatra teljesen alkalmatlan szemét, ami súlyos egészségügyi és környezeti problémákat is okoz az afrikai országban. Az európai műanyag hulladék exportálása elvileg tilos, ez viszont ruhaként érkezik az afrikai országba irtózatos tömegben: évente 37 millió darab csak az Unióból. A top 4 exportáló országban Magyarország is benne van – a szemét bújtatott kereskedelmét tárta fel egy új vizsgálat.
A hvg360 elemzőcikke megpróbálja kibogozni a nemzeti propaganda által összebogozott kesze-kusza szálakat. Környezetünk védelme érdekében egyáltalán nem mindegy, hogy az olvasott hírportál mennyire hiteles, független, és próbálja minnél több szemszögből bemutatni a témát.
26 féle PFAS-vegyületet mutattak ki a norvégiai Svalbard körüli jégben, ami erősen veszélyezteti az ottani élővilágot.
Kávéval olajozzuk a gazdaság kerekét. Az emberiség globális kávéfogyasztása évről évre nő: a Brit Kávétársaság szerint több mint kétmilliárd kávé fogy naponta, és még a hagyományosan a teakultúra fellegvárának számító Kínában, Japánban és Ázsia más országaiban is egyre többen térnek át a kávéra, és ezzel párhuzamosan nő a kávéfajták száma, gazdagodik a fogyasztási szokások palettája is.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) január 19-én döntésében kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédőszerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédőszerekre adott derogációk közel felének.
Míg itthon a Kormány elhalasztotta az egyszer használatos műanyag elviteles poharak forgalmazásának betiltását – valljuk be teljesen jogosan, mert sajnos az ipar egyáltalán nem állt készen erre a hatalmas lépésre – addig Németországban 2023. január 1-től lépett életbe a csomagolási törvény (Verpackungsgesetz) 33. §-a.
100 európai civil szervezet (köztük a Humusz Szövetség) sürgősen felszólítja az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig minden felhasználásukat.
Mostanra már lezajlottak a nagy karácsonyi lakomák, és talán szívesebben rendelnénk pizzát, minthogy a maradékot újramelegítsük. De ne etessük a kukát, az ünnepi ételek maradékából finom fogásokat lehet újratervezni, erre hozunk pár trükköt.
Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy az adományozott élelmiszer igazi segítség és öröm legyen, ne pedig kockázati forrás.
2022. március 3-án a világ kormányai az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése (UNEA) ülésén Nairobiban hatalmas lépést tettek előre a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén azzal a megállapodással, hogy elindítják a tárgyalásokat egy új globális műanyagokról szóló egyezményről.
A kiterjesztett gyártói felelősség és egy új, kötelező betétdíj mellett, az egyszer használatos műanyagokról ("SUP" - single use plastic - a Szerk.) szóló kormányrendelet módosításai is felkerültek a kormany.hu-ra november 14-én, egyhetes, november 21-én lejárt véleményezési határidővel.
A kiterjesztett gyártói felelősség új szabályai mellett más új szabályozásokat is egyhetes véleményezésre tett közzé a Technológiai és Ipari Minisztérium a múlt héten. Az egyik egy új, egyes italcsomagolások kötelező visszaváltását (betétdíját) előirányzó kormányrendelet, ami felkerült a kormany.hu-ra, (és amire a rövid határidő ellenére a Humusz Szövetség is megküldte észrevételeit - a Szerk.)
A rezsiárak módosítása miatt erősen megnövekedett a tűzifa iránti kereslet. Ehhez hozzájött még a korán érkező hűvös idő és a fahiány, így előkerülhetnek a kereskedők között az „ügyeskedők” is.
375 közösségi profil több mint 2000 bejegyzését elemezték a szakemberek, hogy kiderüljön, mennyire foglalkoznak a klímaváltozással a legnagyobb szennyezők: az autógyártók, az olajipari vállalatok vagy épp a légitársaságok. Az eredmény elszomorító.
Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságról szóló első intézkedéscsomagjának részeként még márciusban mutatta be az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló új rendelettervezetét. Szeptember 15-én az Európai Bizottság elfogadta az új rendeletet.
Félrevezető állítások sorára mutatott rá egy kutatás több nagy márkánál, így például a Coca-Colánál, a Tescónál és az Unilevernél. A Changing Markets Alapítvány szerint azok a “megoldások”, amelyeket a vállalatok a műanyagszennyezés „kezeléseként” felmutatnak, az olyan kifejezések, mint például az újrahasznosítható vagy az óceánparti műanyag a zöldre festés legelterjedtebb példái.
Miért fontos valamit megjavítani? Hogyan segítik a fogyasztókat az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) a javíthatósági pontszámokkal? Az Isabel Lopez-Neirával, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) fenntarthatósággal foglalkozó csapatának munkatársával folytatott beszélgetés a Humusz Szövetség jóvoltából magyarul is olvasható.
Nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy jogilag is kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlási botrány kezelésére.