Tovább szűkül a betétdíjas kereslet
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
2022 augusztusában vizsgáltuk meg legutóbb külső szakértőnk bevonásával, hogy a gyümölcsszörpök, borok és sörök hol kaphatóak még betétdíjas csomagolásban, és az újratölthető csomagolások hogyan tűnnek el folyamatosan a boltok polcairól. Azóta napvilágra került a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló rendelettervezet, amelyet – a megadott szűk határidő ellenére – 2022 novemberében a Humusz Szövetség is véleményezett. A végleges változatra jelenleg is várunk, azonban az sajnos kijelenthető, hogy az újratöltést az új rendszer nem tervezi kiemelten támogatni, ezáltal pedig a gyártók és a kereskedők nem lesznek ösztönözve az ilyen rendszerek fenntartására, létrehozására, ami az újratölthető csomagolások eltűnésével fenyeget. Hiába lenne az ilyen típusú csomagolások előnyben részesítése gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előnyös - ahogy erre az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó korai előrejelző jelentése is felhívja a figyelmet: „A csomagolás újrafelhasználási rendszereinek létrehozására irányuló erőfeszítések fokozása környezeti előnyökkel jár, és segíti a tagállamokat a csomagolások újrafeldolgozására vonatkozó uniós célkitűzések teljesítésében.”
Lássuk, mi a helyzet most a nagyobb üzletek kínálatát megvizsgálva!
TESCO: A betétdíjas üveges sör a kisebb üzletekben megszűnt, a nagyobb helyeken a korábbi széles választékból 7 féle maradt meg, a kisebb üzletekben teljesen megszűnt.
AUCHAN: A betétdíjas üvegessör-választék 12 félére korlátozódott (korábban minden létező hazai termék, és több féle német, osztrák, és cseh sör is kapható volt betétdíjas palackban) (a teljes sörválaszték 309 termék)
PENNY: Az olcsó árkategóriás betétdíjas üveges borok teljes választéka megszüntetésre került, pontosabban már eldobó üvegben rendelnek ugyanazoktól a gyártóktól. Az üvegvisszaváltó automaták még megvannak, de nincs olyan termék, amelyre használni lehetne őket, azaz hamarosan a visszaváltó gépeket lezárják.
LIDL: Az újratölthető visszaváltás szakmai visszajelzések szerint teljesen megszűnik a bolthálózatnál 2024-től. A cég eleddig példaértékű visszaváltási rendszere jelenleg erősen akadozik. A boltokban a visszaváltó automaták rendszeresen nem működnek. Másutt nemes egyszerűséggel „elfelejtik” kinyitni a visszaváltó automata helyiségét, így legalább biztosan nem hagy ott senki semmit. Könnyedén előfordulhat, hogy a vásárló előtt délután 3 órakor nyitják ki az üvegvisszaváltót, mert addig „elfelejtették” (valós tapasztalat alapján).
És mi a helyzet a gyártókkal?
Ami a gyártókat illeti, sajnos az újratöltésre vonatkozó ígéretek még elő-előfordulnak, ám a valóság azt mutatja, hogy ezeket rendre megszegik, nem tartják be. Az sem az újratölthető üvegek felfutásának irányába mutat, hogy a Dreher Sörgyárak június végén a gyártókapacitásának fejlesztését jelentette be, ám célja ezzel az, hogy 120 százalékkal megnövelje „az alumínium dobozos sörök előállítási kapacitását”.
Ám akad pozitív példa is: a Varga Pincészet Kft. például túlnyomó többségében tübbutas (azaz újratölthető, visszaváltható) palackokat értékesít. Sajnos azonban a visszagyűjtés az esetükben tendenciózusan kedvezőtlenül alakul, köszönhetően egyrészt a kereskedelmi szerkezet átalakulásának (dohányboltok megjelenése), a kiskereskedelmi láncok nem megfelelő göngyölegkezelési politikájának (ennek oka lehet az emberi erőforrás vagy a logisztikai háttér hiánya, ill. informatikai problémák a visszaváltó automaták alkalmazása esetében), valamint a fogyasztói fegyelmezetlenségnek. A Varga Pincészet mindennek ellenére, a nagykereskedőkkel és a kiskereskedelmi láncokkal egyeztetve, a jövőben is kiáll a többutas csomagolási rendszer működtetése mellett. Ahhoz, hogy ez életképes döntés legyen, fontos lenne a megfelelő ösztönzőkkel ellátott szabályozási háttér kialakítása.
Az a bizonyos osztrák példa
Nem kell messze menni ahhoz, hogy előremutató és követendő példát találjunk. Az osztrákok által bevezetett szabályozás Európában elsőként írt elő kötelező érvényű célértékeket az újratölthető italcsomagolásokra vonatkozóan: a nemzeti hulladékgazdálkodási törvény keretében kötelező kvótákat határoztak meg a kiskereskedelemben értékesített újrahasználható csomagolások arányára vonatkozóan. Ennek mentén 2025-re 25%-os követelményt írtak elő, ami 2030-ra minimum 30 %-os szintig emelkedik. Egy ilyen jogszabály hazánkban is egészen biztosan cselekvésre késztetné a piaci szereplőket.
Hozhat-e még pozitív változást a jövő?
Noha jelenleg számos jel ennek az ellenkezőjére mutat, mi bízunk benne, hogy igen. A Humusz ennek érdekében ismételten felveszi a kapcsolatot a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkársággal, az EB korábban hivatkozott anyagával összhangban azt javasolva, hogy olyan gazdasági eszközök alkalmazása valósuljon meg, amelyek a hulladékhierarchia magasabb szintjeire összpontosuló hulladékgazdálkodást ösztönzik. Ez ugyanis elősegíti azt, hogy az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés gazdaságilag vonzóvá váljon, és csökkenjen a hulladéklerakástól való függőség. Ahogy a bizottsági munkadokumentum fogalmaz: „a gazdasági ösztönzőt úgy kell kialakítani, hogy elég magas legyen ahhoz, hogy »befolyásoló hatással« bírjon.”
Mindemellett továbbra is arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy válasszák a betétdíjas csomagolásokat, és bíztassák erre ismerőseiket, munkaadóikat is; írják alá a kapcsolódó elköteleződéseket, petíciókat, illetve bátran jelezzék a fenntartható csomagolások iránti igényeiket azoknak az üzleteknek, áruházláncoknak is, amelyekben rendszeresen vásárolnak!
Borítókép forrása: Break Free From Plastic
