Egy új jelentés szerint az EU több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál

  • 2022. szeptember 23.
  • névtelen (nem ellenőrzött)

Nagy a nyomás az Európai Bizottságon, hogy jogilag is kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlási botrány kezelésére. 

Az EU ugyanis több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál, ami károsítja az EU élelmezésbiztonságát a megélhetési válság közepette – derül ki a Feedback EU környezetvédelmi szervezet ma közzétett új jelentéséből [1].

2021-ben az EU csaknem 138 millió tonna mezőgazdasági terméket importált, ami 150 milliárd euróba került [2]. A „No Time to Waste” jelentés ugyanakkor a legfrissebb forrásokon alapuló becslése szerint az EU évente 153,5 millió tonna élelmiszert pazarol el. Ez a szám csaknem kétszerese a korábbi becsléseknek, a mezőgazdaságban elpazarolt élelmiszerekre vonatkozó adatok jobb elérhetősége miatt. A hivatalos uniós adatok továbbra sem veszik figyelembe a legtöbb mezőgazdasági üzemen belüli élelmiszer-hulladékot az EU-tagállamok mérésében és jelentésében.

Az élelmiszer-pazarlás a becslések szerint évi 143 milliárd euróba kerül az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak [3], és az EU teljes üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 6%-ért felelős [4]. Becslések szerint jelenleg az EU élelmiszertermelésének 20%-a megy kárba [5]. Ha 2030-ra felére csökkentenénk az élelmiszer-pazarlást az EU-ban, az 4,7 millió hektár mezőgazdasági területet takaríthat meg [6].

Ennek az élelmiszer-pazarlási botránynak a fényében a 20 EU-tagállam 43 szervezetéből álló nemzetközi mozgalom ma közös nyilatkozatot [7] adott ki, amelyben felszólította az EU-t, hogy vezessen be jogilag kötelező érvényű célokat a tagállamok számára az uniós élelmiszer-pazarlás 50%-os csökkentésére. 2030-ig, a jelenlegi jelentéstétel keretein belül, felül kell vizsgálni a jelentéstétel kiterjesztését a mezőgazdasági üzemekben előforduló összes élelmiszer-hulladékra. Az aláírók között van a Feedback EU, az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Zero Waste Europe [amelynek a Humusz Szövetség is tagja – a szerk.], az olyan élelmiszer-hulladékkal foglalkozó vállalkozások, mint a Too Good to Go és az OLIO, valamint az EU Élelmiszer-veszteségekkel és Élelmiszer-hulladékkal foglalkozó Platformjának – az EU élelmiszer-pazarlásokkal foglalkozó hivatalos tanácsadó testületének – tagjai.

A nyílt levelet a Humusz Szövetség is aláírta.

A Bizottságnak még idén javaslatot kell tennie az uniós tagállamok számára jogilag kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célkitűzésekre vonatkozóan, amelyet 2023-ig hivatalosan el kell fogadni [8]. Ezt követően az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott tárgyalások döntenek a végső célokról. Ha elfogadják, ez lesz az első ilyen jellegű jogszabály a világon.

Frank Mechielsen, a Feedback EU ügyvezető igazgatója szerint: 

„A magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején botrány, hogy az EU potenciálisan több élelmiszert dob ki, mint amennyit importál. Az EU-nak most hatalmas lehetősége van arra, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki az élelmiszer-pazarlás felére csökkentésére 2030-ig, méghozzá a gazdaságoktól az iparon és a kereskedelemen át a fogyasztókig, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozással és javítsák az élelmezésbiztonságot. 50%-nál alacsonyabb célértékek meghatározása a 12.3. Fenntartható Fejlődési Cél teljesítésének elmulasztását jelentené. Nagyon fontos, hogy a célok között szerepeljenek a mezőgazdasági üzemek, valamint a feldolgozó és élelmiszer-szolgáltató vállalkozások hulladékai is – ha az EU a célokat a kiskereskedelmi és fogyasztói élelmiszer-hulladékra korlátozza, akkor jelentésünk szerint az EU teljes élelmiszer-hulladékának 48-76%-a kizárásra kerülne, ami az ellátási láncban okozott élelmiszerhulladék legnagyobb hányadáért felelős vállalatokat kihagyná a felelősségrevonás alól.” 

Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda szabályozással foglalkozó vezető munkatársa elmondta: 

„Minden uniós ország kötelezettséget vállalt arra, hogy felére csökkenti az élelmiszer-pazarlását az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljain belül. Csaknem tíz évvel később azonban nem értek el sokat, és gazdaságaink még mindig hihetetlenül sok élelmiszer-pazarlással járnak. Az EU-nak sürgősen intézkedéseket kell foganatosítania az EU Hulladékokról szóló Irányelveibe az élelmiszer-pazarlás csökkentésére a teljes ellátási lánc mentén – beleértve a termelést, feldolgozást és az élelmiszer-szolgáltatásokat is.”

Martin Häusling, az Európai Parlament képviselője és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőcsoport agrárpolitikai szóvivője kifejtette: 

„Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra felére csökkenti az élelmiszer-pazarlást. Nem elég azonban csak ambiciózus célokat kitűzni, hanem azok megvalósításához konkrét jogszabályi javaslatok kellenek, amelyeket az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia a következő hónapokban. A Farmtól az Asztalig stratégiáról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament egyértelművé tette, hogy alaposan kell megközelíteni az olyan témát, mint a minőségmegőrzési dátum felülvizsgálata. Ezenkívül kötelező érvényű célokra van szükségünk az ellátási lánc minden szakaszában, hogy elérjük az élelmiszer-pazarlás csökkentését.”

 

Hivatkozások:

 [1] https://feedbackglobal.org/wp-content/uploads/2022/09/Feedback-EU-2022-No-Time-To-Waste-report.pdf 

[2] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Extra-EU_trade_in_agricultural_goods 

[3] https://www.eu-fusions.org/phocadownload/Publications/Estimates%20of%20European%20food%20waste%20levels.pdf 

[4] Uo.

[5] Uo.

[6] https://eeb.org/library/advancing-resource-efficiency-in-europe/  - 10. táblázat

[7] https://eeb.org/wp-content/uploads/2022/09/Statement-on-EU-legally-binding-targets-to-reduce-food-waste-2022.pdf 

[8] https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13223-Food-waste-reduction-targets_en

 

Forrás: EEB

Fordította: Jakab Roberta