Hírek téma szerint
Az Európai Számvevőszék közzétett jelentése szerint számos uniós ország nehezen tudja teljesíteni a települési hulladék újrahasználatára és újrahasznosítására vonatkozó célértékeket, és hulladékgazdálkodási terveik pénzügyi korlátai és gyengeségei miatt továbbra is túlságosan nagy mértékben folyamodnak hulladéklerakók használatához. A számvevők megállapítása szerint a jelenlegi újrahasznosítási piac gondokkal szembesül, egyes esetekben továbbra is nagyon alacsony szintű az elkülönített hulladékgyűjtés, és a polgároknak felszámított ártalmatlanítási díjak nem feltétlenül fedezik az összes hulladékkezelési költséget.
Nem veszik vissza a Mohu automatái a Penny saját márkás, Adelskronen néven futó söreit – tájékoztatta egy olvasó a Telexet. Elmondása szerint ennek az az oka, hogy a gyártó lecserélte az Adelskronen sörök vonalkódját, azonban az újat nem regisztrálta a Mohu rendszerébe.
2025 ősze nagyon mozgalmasan indult, mert szeptember 13-án zajlott le a 2. Gilisztafesztivál a Humusz budapesti főhadiszállásán! Itt mutatkoztak be Pajorék! A mesekönyv alcíme: Kalandok a komposztban – Fodor Andrea Zita gyógypedagógus írta és illusztrálta. Nos, e mesének nagyon nagy sikere volt, s a hozzá kapcsolódó játékos, ügyességi feladatokat is megosztotta velünk a szerző. Nézzük, hogy hol milyen események történtek és kik lettek az idei díjazottak.
A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.
9 európai ország fogyasztói szervezetével fogott össze a Tudatos Vásárlók Egyesülete, hogy felmérjék, a különböző háztartási nagygép márkák mennyire népszerűek a fogyasztók körében, illetve mit gondolnak a vásárlók azok megbízhatóságáról, összességében elégedettek-e a választott termékkel. A felmérést a nyár folyamán végezték, az eredmények pedig már elérhetőek.
A Faserinstitut Bremen (FIBRE) a GRS alapítvány megbízásából és a GRS PRO Textil támogatásával tanulmányt készített a textilek újrahasznosítási és feldolgozási eljárásainak technológiai színvonaláról és fejlesztési igényeiről.
2024-ben az EU-ban felhasznált anyagok 12,2 %-a újrafeldolgozott anyagokból származott. A „körforgásos anyagfelhasználási arány” vagy „körforgásos arány” néven ismert mutató az újrahasznosított anyagok arányát méri az összes felhasznált anyagban.
A műanyag-újrahasznosító üzemek bezárása Európában drámai ütemben gyorsul. Az elmúlt három évben már több mint egymillió tonna újrahasznosítási kapacitás, azaz a teljes teljesítmény körülbelül 25 százaléka veszett el. Ez több száz zöld munkahelyet érint, e katasztrofális tendencia megállítása érdekében a GreenDot az ökomoduláció azonnali bevezetését követeli az európai EPR-rendszerekben.
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Ma már pár kattintással, néhány nap alatt megérkezik bármi, amit a telefonunk képernyőjén kiválasztunk – a világ másik végéről, fillérekért. Az online piacterek kényelme azonban komoly árat rejt: veszélyes anyagok, kizsákmányolt munkások, dráguló hazai árak és mérhetetlen környezeti terhelés áll az egyszeri olcsóság hátterében. De kié a felelősség mindezért: a szabályozóké, akik tétováznak, vagy a vásárlóké, akik folyamatosan rendelnek?
Idén novemberben a MiReHu Nonprofit Kft. ismét csatlakozik az Európai Hulladékcsökkentési Héthez (2025. november 22–30.), amelynek központi témája ezúttal az elektronikai hulladék. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az e-hulladék felelős gyűjtésére és kezelésére, valamint a tudatos fogyasztás fontosságára, hiszen minden új eszköz megvásárlásával hatással vagyunk bolygónk jövőjére.
A Debreciner is beszámolt arról, hogy október 7-én „köz nélküli” közmeghallgatást tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról. Az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. Ahogy azt részletesen ismertettük, a módosítás során 49,2-ről 59,6 gigawattórára, tehát 21 százalékkal növelik az üzem gyártókapacitását.
Ha egy este kiülünk a kertbe vagy egy városi térre, szinte biztosan nem tapasztalhatjuk meg a természetes sötétség romantikáját, és ez a jelenség világméretű. Lámpák világítanak az utcákon, a középületeken, és egyre több templom tornyát is díszkivilágítás borítja már be. Az alapvető szükségleteinken túli többletfény (fényszennyezés) egyre súlyosabb léptékű, ami komoly következményekkel jár a természetre nézve: világszerte egyre több állatfajt veszélyeztet, számtalan okból.
Gyakran hallani, hogy környezeti szempontból jobb helyi élelmiszert vásárolni, de a cikk rámutat: nem elsősorban a szállítási távolság a kulcs.
2026. február 25-étől már harmadik alkalommal rendezik meg a Planet Budapest fenntarthatósági expót, amelynek kísérő programjai egy hónapon át várják majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban.
Németország a hulladékok újrahasznosítás terén vezető szerepet tölt be. Az új uniós csomagolási rendelet (PPWR) azonban jelentősen növeli a vállalatokra és a fogyasztókra vonatkozó követelményeket. 2030-ra az összes műanyag csomagolás legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Ezen ambiciózus körforgásos gazdasági célok eléréséhez technológiai innovációkra, valamint egyszerű, megbízható, mindennapi használatra szánt információkra van szükség.
Az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló előírásai (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) alapjaiban és több lépésben formálják át az uniós vállalatok eddigi gyakorlatát. A szabályozás célja a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és újrahasznosítás arányának növelése, azaz a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés ösztönzése.
A víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon, így nem is csoda, hogy hazánkban szeptember 29-én, míg a nagyvilágban október 1-jén ünnepeljük a kávézás kultúráját. De vajon lehet-e zöldként a fekete arany élvezetét ünnepelni, miközben annak termelése és fogyasztása jelentős környezeti terhekkel jár? Járjuk hát körbe, mennyire vagyunk tudatosak, ha hódolunk a több száz éves szenvedélynek.
Az italok körforgó palackozása és értékesítése különösen fontos környezetvédelmi szempontból, mert az üvegpalackokat akár 30-40-szer újratöltik, vagyis újrahasználnak, szemben az egyutas palackokkal, amelyeket csak egyszer használnak fel és csak újrahasznosítanak. Az Európai Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban bonyolítsák, és ezt az arányt évről évre növelni kívánják.
Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.
Szeptember elején meghökkentő kampányt indított a MOHU, hogy megmutassa, a szelektív hulladék közel 75 százaléka a vegyes kukában landol: PFËMÜ néven egy webshopnak tűnő platformot hozott létre, ahol valós termékek helyett abszurd, szürreális tárgyakkal találkozhattak az érdeklődők. A rendhagyó kezdeményezés alapja a MOHU több mint ezer ember bevonásával készült kutatása, mely rávilágít a Z és millenial generáció szelektív hulladékgyűjtési szokásaira.
A 2025-ben bevezetett visszaváltási rendszer Ausztria egyik legnagyobb körforgásos gazdasági projektje. Tíz hónappal a bevezetése után átlépték az egymilliárd visszaváltott doboz és palackszámot. A fogyasztók mintegy 75 százaléka támogatja az új betéti rendszert.
Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.
Hiába a környezetbarát célok és a visszaváltási díj ígérete, az új betétdíjas rendszer bevezetése óta az újratölthető üvegek visszaváltása a legtöbb vásárló számára rémálommá vált. A MOHU által működtetett automaták alig tizede képes fogadni ezeket a palackokat, és még ezek is csak a „saját címkéjű” üvegeket veszik vissza. A szabályozás következtében gyártók és fogyasztók is hátat fordítanak ennek a korábban 98 százalékos hatékonyságú körforgásos megoldásnak, miközben az EU éppen a kötelező újratöltés irányába mozdulna el.
Vegyesek az eredmények, Európában meglehetősen egyenetlen az előrehaladás a biohulladék gyűjtése terén, írja a Waste Management World.