Hírek téma szerint
Az Európai Unió új, 2024/1799-es irányelve a „javításhoz való jogról” (Right to Repair) a fenntartható körkörös gazdaság felé vezető átmenetet hivatott felgyorsítani. A tagállamoknak 2026. július 31-ig kell a szabályozást a nemzeti jogrendjükbe átültetniük. A törvényi keret célja a fogyasztók jogainak erősítése, a felhalmozódó elektronikai hulladék (e-hulladék) drasztikus csökkentése és az értékes erőforrások kímélése. De vajon hogyan állunk a gyakorlatban a javítási kultúrával? A Nürnberg Institut für Marktentscheidungen (NIM) 2026 tavaszán közzétett átfogó kutatása rávilágít a valóságra: bár a szándék megvan, a jogszabályok önmagukban még nem elegendőek a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásához.
Az üvegipar történetében először készül átfogó, független tanúsításra tervezett nemzetközi fenntarthatósági szabvány kifejezetten az üveggyártásra. Az angliai székhelyű, non-profit ResponsibleGlass 2026. július 20-án tette közzé a ResponsibleGlass International Standard for Glassmaking első tervezetét (Draft 1.0), amely 2026. szeptember 18-ig 60 napos nyilvános konzultáción vesz részt. A dokumentum a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson át egészen az üvegtermék használat utáni sorsáig végigköveti az ágazat környezeti és társadalmi lábnyomát, és önkéntes, gyárszintű tanúsítási rendszert vázol fel. A tervezet jelenlegi formájában nem végleges: a beérkező észrevételek alapján 2027-ben egy második változat, majd 2028-ban a végleges, ratifikált szabvány várható.
A megfigyelő államtól élből viszolygó emberként én csodálkoztam a legjobban, amikor 2026 tavaszára oda jutottam, hogy a kerületi önkormányzatnak írogattam érveket arról, miért lenne nagyon jó ötlet kamerát felszerelni a szomszéd utca egy pontjára. És hogy miért kerültem ebbe az állapotba?
Igazán informatív videóval jelentkezett a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.: lépésrő-lépésre vezetik a lakosságot végig a hulladékudvar igénybevételén.
Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.
Egy új vizsgálat szerint akár 12 különböző vegyi anyagból álló „vegyi koktél” – például lágyítószerek, nehézfémek és PFAS-vegyületek – található a kisgyerekek körében népszerű a matrica tetoválásokban. A Greenpeace és az Felső-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK OÖ) szigorúbb vegyianyag-szabályozást követel.
A legutóbbi tanév utolsó heteiben mintegy 700 gyermek és fiatal nyert egyedülálló bepillantást az ausztriai hulladék- és újrahasznosítási iparág működésébe. Az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) által immár ötödik alkalommal megszervezett környezetvédelmi hetek (Umweltwochen) célja az volt, hogy a diákok a gyakorlatban láthassák a körforgásos gazdaság folyamatait, és megismerjék azokat a szakembereket, akik munkájukkal mindennap hozzájárulnak a fenntarthatósághoz.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban közzétett tanulmánya azt a kérdést járja körül, amely a következő évek egyik legnagyobb megfelelőségi kihívása lesz az akkumulátoripar számára: hogyan lehet hitelesen kiszámítani és ellenőrizni az akkumulátorokba beépített újrahasznosított kobalt, lítium, nikkel és ólom arányát? A 2023/1542/EU rendelet (Batteries Regulation) 8. cikke 2028-tól kötelező dokumentációt, 2031-től pedig konkrét minimumcélokat ír elő – a részletes módszertant azonban egy még el nem fogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja rögzíteni. A JRC 110 oldalas jelentése éppen ehhez a jogszabályhoz kínál techno-tudományos alapot, és a legfontosabb tanulsága, hogy nem létezik olyan mérési eljárás, amellyel egy kész akkumulátorból közvetlenül kimutatható lenne az újrahasznosított fémtartalom – a teljes rendszer ezért a nyomon követhetőségre és a dokumentációra épül.
Ökológiailábnyom-kalkulátort készített a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem.
Az osztrák hulladékgazdálkodásban drasztikusan megnőtt a lítium-ion akkumulátorok okozta tűzesetek száma, ami rendkívüli biztonsági és gazdasági kockázatot jelent az egész ágazat számára. A helyzet orvoslására az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) egy országos cashback (pénzvisszatérítési) rendszer bevezetését javasolja, amely mérettől függően 50 centtől akár 50 euróig terjedő összeget fizetne a megfelelően leadott és visszaváltott akkumulátorokért. A javaslatot Norbert Totschnig környezetvédelmi miniszter második, akkumulátortüzekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén mutatták be. A legfrissebb tanulmányok szerint az új modell nemcsak 480 millió eurónyi tűzkárt előzhetne meg, hanem jelentősen növelné a kritikus nyersanyagok újrahasznosítási arányát, biztosítva a szigorodó uniós begyűjtési célok teljesítését is.
2026. július 19-től az Európai Unió egész területén tilos a nagyvállalatok számára az eladatlan ruhák, ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítése. Az új uniós szabályozás célja a pazarlás megállítása, a környezeti terhelés csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása. A döntés hátterében megdöbbentő iparági adatok állnak.
A kimchi szerencsére egyre ismertebb és menőbb a világban és itthon is. Vannak teljesen értelmetlen gasztrodivatok a répás tortillától kezdve a féktelen datolyaevésig, de néha ezeknek a hype-oknak igenis van értelmük. A kimchi például nemcsak iszonyúan finom, rengeteg ételhez passzol, csomó fogásba beilleszthető, de – más fermentált ételekhez hasonlóan – nagyon egészséges is. Azt már eddig is tudtuk, hogy a zöldség alap vitamin- és ásványianyag-tartalmán túl az erjedés során képződő baktériumok is nagyon jó hatással vannak az emésztésre és a bél immunrendszerére, ismertebb kifejezéssel a mikrobiomra. Egy új kutatás szerint a tejsavbaktériumok még ennél is többre képesek.
2025-ben a hollandiai önkormányzatok összesen 8,1 milliárd kilogramm háztartási hulladékot gyűjtöttek be. Ez lakosonként átlagosan 449 kilogrammot jelent, ami 6 kilogrammos csökkenést mutat az előző évhez, 2024-hez képest. A holland Központi Statisztikai Hivatal (CBS) legfrissebb, előzetes adatai rávilágítanak arra, hogy a mérséklődés hátterében elsősorban a zöldhulladék (zöldség-, gyümölcs- és kerti hulladék) begyűjtött mennyiségének visszaesése áll.
A hulladékcsökkentést, a kreatív újrahasználatot és a lakossági szemléletformálást egyetlen, jól hozzáférhető közösségi térben kívánja egyesíteni a Zuglói Önkormányzat. A 2026-ban induló, nemzetközi együttműködésben megvalósuló VIBE-projekt részeként létrejövő kezdeményezés célja, hogy jelentősen meghaladja a hagyományos, elszigetelt hulladékudvarok szerepét. A projekt több mint 65 millió forintos támogatásból valósul meg, amelynek keretében a helyiek igényeire szabott szolgáltatásokat és workshopokat kínálnak majd a lakosság számára.
Az Európai Unió hivatalos tervei szerint a jövőben a hulladékégető műveknek is fizetniük kell a szén-dioxid-kibocsátásuk után. A Reuters által közzétett, és uniós tisztségviselők által megerősített elképzelés az újrahasznosítást és a kibocsátáscsökkentő technológiákat hivatott ösztönözni. Az új szabályozás az iparág heves ellenállását váltotta ki, mivel a számítások szerint több milliárd eurós extra költséget róhat a helyi önkormányzatokra.
Megáll egy nagy bevásárlóközpontnál, és a parkolóban keres egy textilgyűjtő konténert. Egykori kedvenc felsőjét szorongatja a kezében, évek óta nem húzta már fel. Változott a stílusa, már nem hord ilyen ruhákat, a felső pedig csak a helyet foglalja a szekrényében. Még mielőtt bedobná, eszébe jut a kérdés: ki fogja vajon hordani, és fogják hordani még egyáltalán?
New York városa jelentősen kibővíti azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyeknek a szerves biohulladékukat kötelezően el kell terelniük a lerakóktól és az égetőktől. A városi képviselő-testület 2026. június 30-án fogadta el az Int. No. 31-A jelű helyi törvényt, amely a hatályos szabályozás egyik legfontosabb korlátját, a mérethez kötött küszöbértékeket számolja fel. A jogszabály Zohran Mamdani polgármester aláírása nélkül is hatályba lép.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárási csomagjának keretében 12 európai uniós tagállamot szólított fel a hulladék-újrafeldolgozási és csomagolási célértékek teljesítésére. A legfrissebb bejelentett adatok alapján Magyarország több fronton sem érte el a jogilag kötelező uniós normákat, így indokolással ellátott véleményt kapott Brüsszeltől.
2026. július 14-én az Európai Bizottság egy új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amely kibővíti azon termékek körét, amelyek mentesülnek a hordozható akkumulátorok kötelező eltávolíthatóságára és cserélhetőségére vonatkozó előírások alól. A döntés értelmében hat új termékkategória – köztük az okosórák, a fitneszkövetők és bizonyos elektromos játékok – is felkerült a kivételek listájára.
Brüsszel 2030-ra meg kívánja duplázni az újrahasznosítás arányát, azonban a puszta erőforrás-hatékonysági célok önmagukban nem képesek egy igazságosabb és ellenállóbb európai gazdaságot felépíteni. Judith Kirton-Darling, Philippe Pochet és Laurent Standaert legújabb átfogó elemzésükben rámutatnak: a körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi hatásait, valamint a szociális szempontokat nem szabad utólagos gondolatként kezelni. Az európai döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy egy kizárólag a nyersanyagokra és az elméleti hatékonyságra fókuszáló rendszert építenek, vagy a minőségi munkahelyeket, a munkavállalói jogokat és a tisztességes béreket helyezik a körforgásos értékláncok középpontjába.
Bordeaux metropolisz vezetői rájöttek, hogy a környezetterhelésüket nagyban csökkentené, ha a konyhai hulladék nem az égetőbe, hanem komposztálókba kerülne. Ahhoz, hogy megállapítsák, 400 közösségi komposztálópont létesítése és üzemeltetése gazdaságilag fenntartható-e; költség-haszon elemzést készítettek.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban publikálta csomagolási modelljének 2.0-s verzióját, amely 19 EU-tagállamra – köztük Magyarországra – becsüli meg a forgalomba hozott csomagolások mennyiségét a 2011–2025 közötti időszakra. A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben 42,8 millió tonna csomagolás került forgalomba a vizsgált országokban, ebből 5,9 millió tonna műanyag. Ez fejenként átlagosan közel 14 kilogramm műanyag csomagolást jelent évente, és a trend – az uniós hulladékcsökkentési célok ellenére – emelkedő: a műanyag csomagolások mennyisége 2011 óta 11%-kal nőtt. Az elemzés különös aktualitását az adja, hogy a modell eredményeit az Eurostat a tagállami csomagolásihulladék-jelentések ellenőrzésére, benchmarkolására fogja használni – vagyis a magyar adatszolgáltatásnak is ehhez a tükörhöz kell majd állnia.
Minden egyes mosással láthatatlan műanyagszemcsék milliói kerülnek a lefolyókba, onnan pedig az óceánokba és az ivóvízbázisokba. Az egyre súlyosbodó globális szennyezés megfékezésére európai fejlesztők, köztük egy bristoli startup innovatív szűrőberendezésekkel álltak elő. A technológia már adott, a fókusz pedig egyre inkább a jogi szabályozásra irányul: a jövőben az Európai Unió egész területén kötelezővé tehetik ezen szűrők beépítését a háztartási gépekbe.
Amikor egy elektronikai eszköz a végéhez ér és e-hulladékká válik, a fogyasztók számos lehetőség közül választhatnak: megtartják, újrahasznosítják, elajándékozzák, becserélik, eladják vagy egyszerűen kidobják. Ezek a mindennapi döntések azonban komoly környezetvédelmi és adatbiztonsági következményekkel járnak. A tudományos konszenzus szerint a készülékek újrahasználata környezetvédelmi szempontból kedvezőbb az újrahasznosításnál, míg a legrosszabb opció a hagyományos szemétbe való kidobás. De vajon mi motiválja a felhasználókat a végső döntés meghozatalában? Egy 4000 fős, amerikai fogyasztók körében végzett átfogó felmérés és regressziós elemzés pontos, mennyiségi adatokkal mutatja be, hogy a meglévő tudásunk, valamint a személyes attitűdünk miként formálja az elektronikai hulladékok (e-hulladék) sorsát.
Finn kutatók feltárták: hiába a milliárdos beruházások az újrahasznosításba, ha a szabályozás, a piac, a technológia és a fogyasztói magatartás nincs összehangolva, a rendszer semlegesíti a haladást. A Journal of Circular Economy friss tanulmánya nevet is adott a jelenségnek – ez a „recycling for nothing paradoxon”.