Hírek téma szerint
Az e-cigaretták helytelen ártalmatlanítása és a hulladék újrahasznosítása olyan probléma, amely több millió fontba kerül a hulladékiparnak, és megélhetést és emberéleteket veszélyeztet, számol be friss cikkében a helyzetről a BBC. Az angliai Aldridgeben egy újrahasznosító létesítménynél például havonta több ezer kidobott e-cigi akksit gyűjtenek össze. A telep munkatársai szerint nem ritka, hgy a helytelenül szétszedett akkumulátorok a kommunális szemétben meggyulladnak, vagy felrobbannak.
A 21. század egyik legvitatottabb globális jelensége a „hulladékgyarmatosítás”, amely során a magas jövedelmű országok a környezetvédelmi és egészségügyi költségeiket az alacsonyabb jövedelmű régiókra hárítják át. A Fides hírügynökség jelentése rávilágít, hogy évente több milliárd tonna szemét áramlik a fejlett északról a globális dél irányába, súlyos ökológiai és emberjogi válságot idézve elő Ázsia és Afrika országaiban. A „dobd el” kultúra nemcsak környezeti, hanem mélyen etikai kérdéseket is felvet a globális igazságosság jegyében.
A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.
Ha vágysz egy saját konyhakertre, de félsz tapasztalat nélkül belevágni, esetleg a terep- vagy talajviszonyok nem teszik lehetővé a szabadföldi termesztést, akkor a magaságyást neked találták ki. A segítségével olyan könnyen karbantartható, bőtermő biológiai kiskertet alakíthatunk ki, amely akár városi környezetben is megállja a helyét, és öröm benne a munka. A magaságyás változatosan kivitelezhető attól függően, milyen szempontokat szeretnénk elsődlegesen érvényesíteni. Amennyiben csak a vetemény a lényeg, úgy költséghatékony megoldások közül is választhatunk, de ha az esztétikum is számít, ez esetben olyan dekoratív ágyásokat, ágyásrendszereket is építhetünk, amelyek kertünk ékei lehetnek.
A légi közlekedés évtizedek óta a környezetvédelmi intézkedések fekete báránya. Míg autóiparban folyamatos a törekvés az elektromos átállásra, addig a hatalmas utasszállító gépek felemelése olyan energiasűrűséget igényel, amelyet az akkumulátorok egyelőre képtelenek kiszolgálni. A megoldás azonban most a kukáink mélyén rejtőzhet. Egy új kutatás szerint a mindennapi szemétből előállított fenntartható üzemanyag nemcsak a hulladéklerakók problémáját oldaná meg, hanem akár 90%-kal is csökkenthetné a repülés károsanyag-kibocsátását.
A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.
A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.
Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.
Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
A hulladékgazdálkodás nem csupán a szemét eltüntetéséről szól, hanem a kontinens egyik legveszélyesebb üvegházhatású gázának megfékezéséről. A Prognos legfrissebb kutatása rávilágít, hogy a hulladéklerakók metánkibocsátásának csökkentése nélkül Európa klímasemlegességi céljai elérhetetlenek maradnak. A jelentés számszerűsíti a lehetőségeket: a szerves hulladéklerakás tilalma és a korszerűbb hulladékkezelés drasztikus javulást hozhat 2035-ig.
Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.
Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.
Betiltják az eladatlan ruhák megsemmisítését, erről fogadott el egy új jogszabályt hétfőn az Európai Bizottság. A fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében elfogadott szabályozás a hulladék mennyiségét és a környezeti károkat hivatott csökkenteni, emellett egyenlő versenyfeltételeket akarnak teremteni azoknak a vállalatoknak, akik fenntartható üzleti modellt alkalmaznak, írják közleményükben.
Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.
A Nemzetközi Újrahasznosítási Hivatal (BIR) legfrissebb, 2026. januári jelentése borús képet fest a papírhulladék-ágazatról. A késztermékek – különösen a csomagolóanyagok – iránti globális kereslet visszaesése hosszú árnyékot vet a piacokra, ahol a túlkínálat, a kínai importszigorítások és a fenntarthatatlanul alacsony árrések nehezítik az újrahasznosítók életét.
India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.
Miközben az Európai Unió a 2030-as évre előirányzott ambiciózus újrahasznosítási célok megvalósításán dolgozik, a háttérben komoly harc folyik a szabályozás részleteiért. A petrolkémiai óriáscégek egy olyan elszámolási rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy a fosszilis alapú műanyagokat „újrahasznosítottként” értékesítsék. A környezetvédők által csak „szellem-újrahasznosításnak” nevezett módszer lényege egy matematikai bűvészmutatvány: a cégek papíron oda rendelhetik az újrahasznosított tartalmat a termékeikhez, ahol az valójában nincs is jelen.
Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.
A fahamu gyakran a szemétben végzi, pedig számos praktikus felhasználási lehetőséget rejt. Megfelelően előkészítve természetes, környezetbarát és olcsó segítőtárs lehet a háztartásban és a kertben egyaránt.
A mangroveerdők a Föld legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak: szén-dioxidot kötnek meg, védik a partvonalat az eróziótól, és bölcsőként szolgálnak számos tengeri faj számára. Kolumbiában azonban ezek a természeti kincsek egy csendes invázió áldozataivá váltak. Egy frissen publikált, átfogó kutatás szerint a vizsgált helyszínek 100 százalékán találtak hulladékot, amelynek elsöprő többsége műanyag.
A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.