Kormányzat

Interjú Csepregi Istvánnal, a jogalkotásért felelõs helyettes-államtitkárral, KöM

A zöld mozgalomból indult, mint mi. Belõle politikus lett, mi maradtunk "civil zöldek". Ha az utcán találkozunk, tegezõdünk, ha az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának ülésén, akkor magázódunk. Politikusokra is szükség van, és szükség lenne sok elkötelezett és felkészült környezetpolitikusra is. Egyelõre mintha Illés Zoltán lenne az egyetlen. Arról faggattuk, hogy miért nincs Magyarországon aktívabb környezetpolitika. A tõle megszokott módon kemény kritikával illeti a környezetvédelmi tárcát, de nemcsak a mostanit, hanem az eddigi összeset.

Bödecs Barnabás, a HuMuSz elnöke majd' egy éven keresztül tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. Az OKT 7 civil zöld képviselõbõl, 7 tudósból és 7 ipari küldöttbõl áll; kétévente delegál elnököt -- rotációs elv alapján -- valamelyik oldal, most éppen a civilek képviselõje (Haraszthy László, WWF) elnököl. Bödecs Barna most lemondott mandátumáról, lemondását az alábbiakban közöljük. Sajnáljuk, hogy így alakult, döntését szakmailag is, emberileg is megértjük. Még alszunk rá néhányat, hogy egyáltalán jelölünk-e helyére mást.

Nem vitatva a jelenlegi miniszter nemes változtatási szándékát, csupán tényként közlöm, hogy március 9-ével egy vadiúj (saját) KAC-rendeletet jelentetett meg. Történelmileg úgy alakult, hogy az éppen hivatalba lépõ aktuális környezetvédelmi miniszterek sürgõs belsõ kényszert éreznek új Környezetvédelmi Célelõirányzat (KAC) szabályozás megalkotására. Ennek indíttatása általában szervesen kötõdik az elõzõ miniszter alatti KAC lenyúlós botrányaihoz, pontosabban az azoktól történõ elhatárolódáshoz (Bizony rá is fér az átalakítás a rendeletre!  szerk.).

Milyen törvényünk van most?

Cikkünk szerzõje, a HuMuSz elnöke, tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak (OKT). Ez a testület szeptemberben tárgyalta meg a környezetterhelési díjakról szóló koncepciót. A Tanács a díjak bevezetését lényegében aggályosnak, a koncepciót a társadalmi-gazdasági hatások tekintetében megalapozatlannak találta és annak megtárgyalását a HuMuSz képviselõjének ellenszavazata és különvéleménye mellett elutasította.

Egy ökológiai szempontból ideális hulladékgazdálkodási rendszerben - a Természet mintájára - az eddigi lineáris termelési folyamatok körfolyamatokká zárulnának. Arra kellene törekedni tehát, hogy a keletkezõ hulladékok minél nagyobb hányada legyen egy új termelõ folyamat nyersanyaga. Az ideális hulladékgazdálkodási rendszer jellemzõi:

Szeptemberben I. fokú, nem jogerõs ítélet született a Fõvárosi Önkormányzat és az Állam között folyó úgynevezett metróperben. A bíróság a Fõváros javára döntött, bár a remélt többtucat milliárdos perigény helyett 2,6 milliárd forintnyi igény jogosságát ismerte el a felperes javára. Az Állam azonnal fellebbezett. A Fõvárosi Közgyûlés ugyancsak szeptemberben a metróépítés megkezdése, a felszíni rendezési munkák elvégzése és az állomások kialakítása mellett döntött. Alagútra egyelõre nem futja, de sebaj. Az alagút úgy tûnik a fejekben van. Mindkét oldalon.