A Föld Barátai Nemzetközi Hálózat (Friends of the Earth International) a Politikai Nyilatkozatot újabb árulásnak minõsítette az adósságválságra, éghajlatváltozásra, erdõpusztulásra, vízügyi és egyéb problémákra a Föld Csúcstól konkrét megoldásokat váró szegény és elesett emberek millióival szemben. Véleményük szerint a Nyilatkozattal még ellensúlyozni lehetett volna a Végrehajtási Terv célkitûzések és határidõk terén mutatott ürességét, súlytalanságát. Különösen siralmas, hogy a Nyilatkozat még csak meg sem említi a fosszilis tüzelõanyagokról a megújulókra való áttérés szükségességét, továbbá a vállalati felelõsség kapcsán is gyengült a szövegezés. A Föld Csúcs eredményességének legnagyobb gátját jelentõ Egyesült Államok munkálkodását Daniel Mittler, a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat csúcstalálkozóért felelõs munkatársa így jellemezte: "nemzetközi támogatást vár el minden olyan helyzetben, amikor neki arra szüksége van, de ellenez bármiféle nemzetközi együttmûködést, ha nincs ínyére. Ez nem diplomácia. Ez mindössze a nyers erõ sehova sem vezetõ fitogtatása".

A Greenpeace kiábrándultságának a következõkben adott hangot. "Számos államfõ sürgette ékes szavakkal napjaink legégetõbb környezeti és fejlõdési problémáinak megoldását. Csak beszéltek (és beszéltek, és beszéltek..) például az energiaellátás gyors forradalmasításáról, melynek révén tiszta, megbízható, megújuló energiaforrásokat bocsátanak a bolygó legszegényebb lakóinak rendelkezésére, és amely segít gátak közé szorítani a globális felmelegedést. És ugyanezek a politikusok egy árva szalmaszálat sem tettek keresztbe ugyanezen problémák megoldása érdekében." A Csúcstalálkozót megelõzõen a Greenpeace által összeállított, a találkozó témaköreit és elvárásait tartalmazó értékelõ lap "kitöltése" után siralmas az eredmény. "A legtöbb, amit a Csúcstalálkozóról elmondhatunk, hogy sokkal rosszabb is lehetett volna. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt húsz év környezetvédelmi munkájának eredményei váltak volna füstté, ha az eredeti szöveg értelmében a környezetvédelmi megállapodásokat a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak rendelik alá." Persze kérdéses, hogy a soron következõ WTO találkozón Mexikóban milyen döntés születik a kereskedelmi szabályok és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kapcsolatáról. Az eredménytõl sokan tartanak. De aki idõt nyer, életet nyer.

Az Egyesült Államok szerepérõl szólva a Greenpeace éghajlatváltozási ügyekkel foglalkozó igazgatója úgy nyilatkozott, hogy "egyértelmûen a küldöttség által a hátsó szobákban alkalmazott vasmarok politikájának köszönhetõ a kudarc". A delegáció tehát elérte célját, amit az olyan vállalatok, mint az Exxon, vagy a konzervatív lobbisták vártak tõlük: megtett mindent bármiféle megállapodás meghiúsítása érdekében. Igazán jó munkát végeztek! Oroszlánrészük volt például abban, hogy a tiszta megújuló energiák terén semmiféle megállapodás nem született. Talán egyetlen téren érte õket arculcsapás, amikor számos éhezõ afrikai ország kormánya nemet mondott a genetikailag módosított élelmiszerek vásárlását és fogyasztását kikényszeríteni szándékozó segélyekre. Inkább az éhezést választották, mintsem a kísérleti nyúl szerepét vállalják fel a mohó amerikai vállalatok eleven emberekkel való játszadozásaiban. A Greenpeace, más szervezetekkel egyetemben nem maradt meg a szavak kritikájánál. A Csúcstalálkozó ideje alatt számos akciót szerveztek szerte a világban, hogy elégedetlenségüknek hangot adva sarkallják cselekvésre a kormány- és államfõket. Mindhiába.

A Madárvédõk Nemzetközi Szervezete (BirdLife Inernational) szerint "a bolygó csak akkor lehet fenntartható, ha az ökoszisztémák mûködõképesek maradnak. Egészséges természeti környezet és az emberek megfelelõ életminõségének hiányában ennek elérése komoly veszélyben forog". A szervezet szerint a Johannesburgban elfogadott megállapodás még a tíz évvel ezelõtt Rióban megkötöttnél is kevesebb konkrét cselekvést ír elõ, holott a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás terén a helyzet csak tovább romlott. A Madárvédõk finoman fogalmaztak, amikor úgy nyilatkoztak, hogy "Johannesburg tett néhány apró lépést a jó irányba, de súlyos félrevezetés volna a világ vezetõitõl, vagy bárki mástól, ha azt állítaná, hogy ez elegendõ". A szervezet a Föld Csúcs zárását követõen arra szólítja fel az együttmûködni kész kormányokat, hogy vállaljanak vezetõ szerepet a jelen és jövõ generációinak jobb környezeti körülményeinek megteremtésében. Követeléseik a következõk:

- Elkötelezettséget vállalni a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történõ megállítására.

- A szociál-, gazdaság- és környezetpolitikai döntéshozatal terén az ökoszisztémákat szem elõtt tartó megközelítést kell alkalmazni.

- A kormányoknak haladéktalanul növelniük kell a biológiai sokféleség megõrzését biztosító programokra fordított kiadásaikat.

- Az ENSZ közremûködésével akciótervet kell kidolgozni a vízügy, az energia, az egészségügy, a mezõgazdaság és a biológiai sokféleség terén született, úgynevezett "WEHAB" (mozaikszó a felsorolt kulcsterületek angol elnevezésének kezdõbetûibõl) tervezetre alapozva.

A WWF (Természetvédelmi Világalap) igazgatója, Claude Martin szerint a Fenntartható Fejlõdés Világtalálkozón nem született átfogó akcióterv a fenntartható fejlõdés kapcsán. Az eredmény inkább a jelenlegi állapotokat fenntartó kompromisszumnak tekinthetõ. A szervezet felteszi a költõi kérdést: "Milyen jövõ vár ezek után azokra a kísérletekre, melyek a szegénység megszüntetésére, valamint a környezet védelmére törekszenek?" A környezetvédõket gyakran éri a vád, hogy kõkorszaki barlangjába akarják visszabújtatni az emberiséget. A WWF igazgatójának véleménye szerint a Csúcstalálkozón inkább egyes kormányzatok másztak vissza saját kis nemzeti barlangjaikba, rövidtávú gazdasági érdekeiktõl vezérelve. "Miközben beszédeikben a világ vezetõi folyamatosan a fenntartható fejlõdés fontosságát hangsúlyozták, addig a tárgyalószobákban inkább saját érdekeik védelmén fáradoztak, megakadályozva, hogy a Csúcstalálkozó valódi célkitûzéseket és konkrét határidõket fogadjon el. A Végrehajtási Terv mindössze idézi az elmúlt években kötött megállapodásokat, de nem tartalmaz sem konkrét célkitûzéseket, sem határidõket a megújuló energiaforrások kapcsán. "A Csúcstalálkozó kereskedelemmel és globalizációval kapcsolatos akcióterve ugyanilyen kiábrándító."