A szaktárca telepfelmérésének adatai szerint megközelítõleg százezer ember él a hazai cigánytelepeken, vagy a települési átlagnál kedvezõtlenebb lakókörnyezetben. A telepek száma az ötszázat is meghaladja, átlagban minden tizedik fél kilométernél nagyobb távolságra fekszik a belterülettõl, közel 50 százalékukban nincs vezetékes víz. Ennél is magasabb azonban azoknak az aránya, amelyeknek az útjai nincsenek leaszfaltozva, vagy egyáltalán nincs csatornahálózat. A telepek durván negyedénél nincs telefon és vezetékes gáz sem, nagyjából a háromnegyed részük közelében nincs hivatalos szemétlerakó, viszont minden tizedik cigánytelep közvetlen szomszédságában mûködik egy. A helyzet kialakulásához a jogszabályi feltételek és a közegészségügyi, illetve környezetvédelmi ellenõrzés hiánya egyaránt hozzájárult - véli Bödecs Barnabás, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke. Az intézkedési jogkörrel felruházott hatóságoknak, például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, vagy a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségnek ugyanis tudnia kell arról, hogy a cigánytelepek szomszédságában hol mûködnek hulladéklerakók.

Jászladányban idén februárban éhségsztrájkot tartottak a romák, egyebek mellett a cigánytelep közelében létesült illegális szemétlerakó miatt. A telepen hozzávetõleg ötszáz ember él. A szeméttelep közepén egy valaha vályogvetésre használt, szennyvízzel teli gödör áll. A hagymatermesztésbõl élõ közeli települések lakosai régen a gödörbe öntötték a hulladékot - mesélte Kállai László, a helyi roma önkormányzat elnöke, aki szerint a víz ekkor vált lila színûvé. Ezzel egy idõben Kállai szerint megnõtt a telepen a hepatitis A vírus okozta fertõzések száma: több család ma is vírushordozó. A jó idõ beálltával döglegyek lepik el a telepet, sok a patkány, és mindenütt érezhetõ a dögszag. Az önkormányzat ugyanakkor rágcsálóirtás gyanánt havonta egyszer permetezi a füvet, a szemétlerakó rendbetételére pedig a tisztiorvosi szolgálat nemrég kirendelt ugyan gépeket, ám azok a gödörbe tolták a hulladékot, ahelyett, hogy elszállították volna -- mesélte Kállai.

Mivel Jászladányban nincs szervezett vagy szelektív szemétgyûjtés, ma a település minden hulladéka a telep melletti illegális lerakóba kerül. Az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézete tavasszal helyszíni szemlét tartott a cigánytelepen. Megállapította, hogy a hulladéklerakóban szalma-brikett hulladék, valamint festékes, hajlakkos, mosószeres flakonok kerültek lerakásra. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelõség -- amely szintén helyszíni szemlét tartott áprilisban - a háztartási hulladékban megjelenõ kis mennyiségû veszélyes hulladékot, szárazelemet, festékes göngyöleget kivéve nem találta veszélyes hulladékoknak nyomát. Az önkormányzat 2002. január 1.-tõl bevezeti a szervezett szemétgyûjtést Jászladányban -- tudtuk meg Lajkó Teréziától, a település jegyzõjétõl. Jobb híján a polgárok addig is a telepi gödörbe hordják az összes szemetet, hacsak nem kutyagolnak el a regionális hulladéklerakóig: Jászladánynak ugyanis már üzemel a több településsel közösen mûködtetett hulladéklerakója, ámde Jásztelken, 30-35 kilométernyire a jászladányi putriktól.

Ha egy hulladéklerakót nem fednek be alaposan, vagy vízzel érintkezik, komoly fertõzéseket okozhat a szomszédságában lakóknál, ami súlyos közegészségügyi kockázatot jelent. A bomló szerves anyagok, és az azokban megjelenõ élõsködõk, így a legyek vagy a patkányok okozta fertõzõ betegségek akár halálosak is lehetnek egy legyengült szervezet vagy egy kisgyermek számára, de járványok is kialakulhatnak, mint a hepatitis A és B vírus okozta fertõzés, vagy akár a vérhas.

Az ózdi Hétes elnevezésû cigánytelepen a romák a teleppel szemben fekvõ, idõnként beomló meddõbõl "bányásszák" a vasércet. A beomlás miatt már haláleset is elõfordult. Ennek a telepnek a fertõtlenítésére szólította fel nemrég a helyhatóságot a közegészségügyi szolgálat, mert ott korábban meghalt egy 11 hónapos kisbaba gennyes agyhártyagyulladásban. Ezen a telepen csaknem ezren élnek, de Ózdon és környékén még további öt hasonló nyomortelep is van. A Heves megyei Heves községben például egy, a cigánytelepen élõ, ólommérgezésben elhunyt kisgyermek halála után derült ki 1995-ben, hogy a nehéz körülmények között élõ hevesi cigányok illegális akkumulátor-bontással, illetve az ebbõl származó ólom olvasztásával igyekeznek könnyíteni anyagi helyzetükön. Az ólommérgezéssel végzõdõ illegális akkumulátor-bontás során hetvennél is több ember, többségükben gyermek szervezetében találtak magas ólomszintet. Sátoraljaújhelyen pedig pár éve azért fertõzõdtek meg az emberek hepatitis vírussal, mert a helyi szolgáltató elzárta egy teljes lakótömb vizét. Ugyancsak hepatitis járvány ütötte fel a fejét 1997 októberében Békés egyik telepén is; akkor 80 ember került a gyulai kórházba. Alig egy évvel késõbb, 1998 õszén tört ki ugyanilyen járvány: Tiszaburán az összes fertõzött roma volt.

Az év elején megszületett az elsõ hulladékgazdálkodási törvény. Ezt megelõzõen meglehetõsen laza volt a hulladéklerakók telepítésének szabályozása: az önkormányzatok akár a települések közvetlen közelében is elhelyezhették a szemétlerakókat. A kérdésnek társadalmi vonatkozása is van: a kiszolgáltatott, nehéz helyzetben lévõ romák jelentik egy település számára a "puha korlátot", mikor arról kell dönteni, hogy hová kerüljön a szeméttelep. A döntéshozók közkeletû érvelése, hogy legyen ott a szeméttelep, ahol a szegények élnek, mert úgyis kiguberálják majd a hasznosítható anyagokat.

Pedig az önkormányzatok az elmúlt években is pályázhattak a szervezett szemétszállítás megteremtésére és új hulladéklerakók kialakítására a Belügyminisztériumhoz és a Környezetvédelmi Minisztériumhoz egyaránt. Támogatást kaphattak például a gépek, jármûvek, vagy a konténerek beszerzéséhez. Ehhez azonban a mûszaki feltételeken túl - megfelelõ területtel és építési tervekkel kell rendelkezniük - saját forrást is fel kell mutatniuk: ez ma a beruházási költség harminc százaléka. A kommunális szemét elszállítását ugyanakkor nem támogatják a tárcák: ezt maga a lakosság finanszírozza azzal, hogy szemétdíjat fizet a szolgáltatónak. A forráshiányos önkormányzatok java része azonban nem tud pénzt elvonni e célra. Noha a szemétszállítás megszervezése az önkormányzatok feladata, több cigánytelepen a lakók a szemétszállítás díját sem tudják kifizetni, így nem is viszik el tõlük a hulladékot. A Pécshez tartozó Rucker Aknán, vagy az ózdi hétesi cigánytelepen például azért folyik a szennyvíz az utcára, mert az önkormányzat nem javíttatta meg a szétfagyott szennyvízcsatornát. Sõt, arra is akad példa, hogy a szemétszállítás megoldatlanságán túl még egyetlen árnyékszék sincs több tucatnyi házból álló utcákban. A lakók ezeken a helyeken a ház mögött, a puszta földre gyûjtik a szemetet, és ott végzik a szükségüket is. Biacs Tamásné, a Környezetvédelmi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Osztályának a vezetõje elmondta: a jövõben - az európai normáknak megfelelõen - a regionális hulladéklerakók létesítésére az önkormányzatoknak társulniuk kell. A most elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv is célul tûzi a költségcsökkentõ létesítmények felállítását: a terv várhatóan õsszel kerül a Parlament elé.