Úgy tûnik, hogy végül kompromisszumos megegyezéssel zárul a német kormány és az EU-Bizottság 1995 óta tartó vitája. A nézeteltérés oka a német csomagolóanyagrendelet azon kitétele, amely az elõírt többutas arány nem teljesítését kötelezõ betétdíj bevezetésével szankcionálja. Ez a fenyegetettség - állítólag - nem egyeztethetõ össze a hatályos EU-normákkal (mondják, jogellenesen akadályozza a külföldi áruk német piacra való szabad bejutását).
Elõzõ számunkban azt írtuk, hogy a termékdíjtörvény módosítása a környezet számára nagyon kevés pozitív elemet tartalmaz majd, sõt megbukott. Sok tekintetben igazunk is lett, de szerencsére nem mindenben. A kormányátalakítás után visszacsempészték a kabinet elé a darab alapú termékdíj gondolatát. Ezúttal átment.
Az Egyesült Királyságban az 1990-es évek közepén indították el az „Envirowise” nevû programot. A program célja, hogy segítse a vállalatokat környezetvédelemi teljesítményük javításában. Ötleteket adnak például ahhoz is, hogy hogyan tudnak pénzt megtakarítani a náluk keletkezõ hulladékmennyiség csökkentésével. A programot a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, illetve a Környezetvédelemi és Közlekedési Minisztérium közösen finanszírozza.
Két szöges ellentétben lévõ hírt közöltek a lapok a közelmúltban. Az elsõ: a környezet- és természetvédelem finanszírozása össze fog omlani a költségvetési törvény elfogadása esetén. A második: soha ennyi pénz nem volt környezetvédelemre, mint most.
A csomagolóipar pénzt, fáradságot nem kímélő elszánt rohamot indított a környezetvédelmi minisztérium tervezett betétdíjas szabályozása ellen. Fizetett hirdetésekben tiltakozik, mozgósítja politikai lobbistáit, sajtókapcsolatait és élelmiszeripari szövetségeseit. Meglebegtetik a multinacionális tőke kivonását, ellátási zavarokkal, élelmiszerhigiéniai problémákkal riogatnak.
Az alábbi interjú a szentgáli és a valkói népszavazás előtt készült. Azóta az eredményeket tudjuk: mindkét település megszavazta, hogy regionális hulladéklerakót építhessenek a településen. Szándékunk az volt, hogy az ISPA-támogatású projektekről (12 ilyen van) általában kérdezzünk, de akkora balhék voltak az Északkelet-Pest megyei lerakó helye körül, hogy lépten nyomon erre terelődött a szó. Mint ismeretes, Püspökszilágy, Sződ, Kosd, Keszeg elutasító magatartása után a beruházás terve Valkóra került, sőt az is felmerült, hogy egyáltalán nem épül nagy regionális lerakó, hanem a gödöllőit és a nógrádmarcalit bővítik. A nagy koncon tőkeerős magáncégek marakodnak, az egyik nyomja a lerakót, a másik minden erővel akadályozza, a civil szervezeteket maga előtt tolva. A referendumok eredményének ismeretében sem tudjuk, mi fog történni, de nagyon hamar ki fog derülni.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az év végéig tervezetet készít egy új ökoadó bevezetéséről. Ettől még az sem rettenti el, hogy az időről időre felmerülő zöldadótervek soha nem arattak osztatlan sikert. A liberális környezetvédelmi miniszter most egyszerre szeretne forrásokat teremteni pénzhiánnyal küzdő tárcájának és megfelelni a kormány takarékossági elvárásainak.
2003. május végén tette közzé a Bizottság azt a vitaanyagot, amelyet egy újonnan megfogalmazásra kerülő hulladékmegelőzési és -újrahasznosítási stratégia alapjául szántak. Egy új stratégia megfogalmazásának részben az is oka, hogy a 1993-ban indított 5. környezetvédelmi akcióprogramban napjainkra vonatkozóan megfogalmazott 330 kg/fő/év települési hulladéktermelési szintet nem sikerült elérni (az aktuális adat 550 kg/fő/év). A hulladék mennyisége továbbra is fontos probléma és jelentős környezeti hatásokkal jár.
Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).
Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.