„Az Európai Bizottság (EB) kampánya segít az embereknek, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.” Rendes tőle. Biztos, hogy a mindennapi szokásaimon, az életmódomon sok múlik, de vajon elég-e, ha csak én változtatok?
Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyeztetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.
Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.
Mennyire szemét a díj? 3. rész
Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetről. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk erről vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a későbbiekben számolunk be.
Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.
Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fővárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlődésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is működik az EU-gépezet és hol van rá lehetőségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születő új európai hulladékstratégia?
"(...)...a nyolcvanas évek óta kaotikus állapotok uralkodnak egy Pest környéki településen, ahol illegális fémhulladék tárolás és kezelés, valamint kábelégetés folyik. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala nem képes megszüntetni.(...)" Az MTI híre.
Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek
A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.
Beszámoló a Takarítási Világnapra szervezett akciónkról
Mielőtt bárki is azt hiszi, hogy azért foglalkozik a HuMuSz állandóan a szeméttel, mert szereti, gyorsan oszlassuk el a félreértést. Nem, egyáltalán nem szeretjük. Minél több van belőle, annál kevésbé. Ha pedig olyan helyen van, ahová a legkevésbé odavaló – nos…
Szeptember 16-ára akciót hirdettünk a Takarítási Világnap alkalmából – sokakkal közösen felszámoltunk egy illegális hulladéklerakót az újpalotai kiserdőben.
A természeti erőforrások a gazdasági tevékenységek alapját képezik. Ezért az azokkal való megfelelő és hatékony gazdálkodás kulcskérdése a fenntartható fejlődésnek - és része számos ágazatpolitikai kérdésnek, amelyekkel a kormányok egyre többször szembe kerülnek. Dr. Pomázi István (KvVM) írása.