A korábbiakban megpróbáltuk sorra venni a gyerekreklám veszélyeit és külön foglalkoztunk a gazdasági reklámok iskolai "bevonulásának" veszélyeivel. Ez utóbbival kapcsolatban utaltunk az iskolavezetés személyes felelõsségére -- hiszen az SZMSZ rendelkezéseire hivatkozással vagy egyedi mérlegeléssel lényegében bármikor megtilthatná a nem kívánatos reklámok iskolai megjelenését.
A Gyõri Hulladékégetõ Kft. és a garéi hulladék ártalmatlanítását a GP konzorcium tagjaként végzõ Palota Környezetvédelmi Kft. (a gyõri égetõ tulajdonosa) külön-külön beperelte Illés Zoltánt, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökét egyes kijelentései miatt, sõt az MTI-t, az MTV-t és két napilapot is, mert ezekrõl hírt adtak.
Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.
2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is. A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.
Sokáig azt hittem, nincs nehezebben megnyerhető harc, mint amit a civilek a NATO-val vívnak a Tubesért, Zengőért. Mára kiderült, hogy a katonai hatalomnál van egy félelmetesebb ellenfél: a pénz hatalma. A tátiak a nyergesújfalui Holcim cementgyár ügyében ezzel keltek birokra.
Van az úgy, hogy néha leltárt készít magának az ember. Számvetést, kvázi. A normális ember például akkor, ha változó korba ér - a magamfajtának megteszi, ha a jogszabály változik. Maradjunk abban, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok „erõteljes” átírása miatt indíttatást éreztem a visszatekintésre. Ökológiai fogyasztóvédõként ebben a témában elsõsorban a termékek környezet-egészségvédelmi hatásaival, és fõleg az azzal kapcsolatos fogyasztói tájékoztatással foglalkoztam. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a reklám a fogyasztás motorja – a másik, hogy a jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez. Magyarán: harcostársaimmal figyeltük a reklámokat, és ha megtévesztést sejtettünk, a jogot hívtuk segítségül.
Szeptemberben az 1 % nyertes pályázók, vállalati és civil önkéntesek megindultak a szeméthalmok ellen, míg a többi fronton folytatódott a lobbizás a jövõ évi forrásokért, a kiemelt közcélért és a hatékonyabb jogalkalmazásért.
A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére
Tisztelt Miniszter Úr!
2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!
Tavaly nálunk járt Jürgen Resch (Deutsche Umwelthilfe, DUH), és a magyar csomagolóipar apraja-nagyja elõtt nagy ívû elõadást tartott a német betétdíjas rendszerrõl. Késõbb a HuMuSz delegációja Köln környékén gyõzõdött meg róla, hogy bizony ennek komoly környezetvédelmi elõnyei vannak. A DUH kezdeményezésére most Berlinben találkozott sok ország civil szervezetének képviselõje és üzleti szereplõje, hogy a betétdíjak elterjesztésérõl tanakodjon. „A társaságban én is ott valék."