A szavazás tartalmi eredménye

A szavazás sok tekintetben a zöldek álláspontját erõsítette, vannak azonban olyan elfogadott módosító javaslatok is, amelyek aggodalomra adnak okot. Fontos tudni, hogy ez a szavazás az Európai Parlament véleményét tükrözi az ún. elsõ olvasat során. Ahhoz, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvbe az elfogadott javaslatok valóban bekerüljenek, a Parlamentnek a környezetvédelmi miniszterek Tanácsával még megállapodásra kell jutnia. Erre várhatóan idén nyáron kerül sor. Ha a megállapodás nem jön létre, akkor indul az újabb egyeztetési kör (a második olvasat).

Röviden összefolalva a Parlament által elfogadott legfontosabb javaslatokat:

A tagállamoknak 2012-re stabilizálniuk kell hulladéktermelésüket (nem nõhet tovább a mennyiség). További jelentõs csökkentést kell majd elõirányozni 2020-ig.

A települési hulladékok 50%-os, az ipari, építési és bontási hulladékok 70%-os újrahasználatát és/vagy újrafeldolgozását kell elérni 2020-ra. Azok az országok, amelyek eddig valamelyik hulladéktípusnak kevesebb mint 5%-át hasznosították újra, további 5 év haladékot kaphatnak.

A Parlament 'általános szabályként' megerõsítette az 5 lépcsõs hierarchiát (megelõzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, hasznosítás, ártalmatlanítás), amelytõl bizonyos esetekben el lehet térni, ha ennek világosan kimutatható elõnye van. Ezt azonban független tanulmányokkal kell bizonyítani. (EZ NAGYON FONTOS lesz majd, ha végleg elfogadják.)

Megkövetelik a tagállamoktól, hogy szelektíven gyûjtsék többek között a papírt, mûanyagot, fémet, üveget, textileket és a veszélyes hulladékokat is.

A képviselõk felszólították a Bizottságot, hogy a biológiailag lebomló hulladékok újrafeldolgozásáról külön jogszabályt hozzon létre. Egy új cikkely a tagállamokat az irányelv elfogadását követõ 3 éven belül a biohulladékok elkülönített gyûjtésére, kezelésére és biztonságos felhasználására kötelezi.

Az egyik legnagyobb meccs a hulladékégetés körül zajlott/zajlik. Nagy öröm, hogy a képviselõk elutasították (384: 291) azt a javaslatot, ami szerint a települési hulladékégetõket egy energiahatékonysági küszöb alapján az ártalmatlanítás kategóriájából a hasznosítás kategóriájába lehett volna sorolni. Sajnos azonban nem fogadták el (310:357) azt a javaslatot, amely kimodta volna, hogy az égetés egyértelmûen az ártalmatlanítás kategóriájába tartozik. Így ez a kérdés továbbra is tisztázatlan maradt, ezért az ipar és a zöldek további erõteljes küzdelme várható. A tét ugyanis az, hogy az elkövetkezõ évtizedekben a valódi hulladékcsökkentõ intézkedések rovására még nagyobb teret kap-e a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is káros települési hulladékégetés.

A képviselõk több kulcsfontosságú definíció tisztázása mellett azt is egyértelmûvé tették, hogy a melléktermékek bizonyos esetekben nem tartoznak a hulladékkeretirányelv hatálya alá. Ez sajnos lehetõvé teheti, hogy bizonyos ipari hulladékok kikerüljenek a szabályozás alól. A környezetvédõk arra figyelmeztetnek, hogy az elfogadott definíció kiskapukat jelenthet a szabályozásban.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ez csak a Parlament elsõ olvasati döntése, ezek a javaslatok még nem kerültek bele a keretirányelvbe. Ennek ellenére természetesen súlyuk van, jelzik a Parlament irányvonalát a hulladékkérdésben.

Az elfogadott javaslatok itt olvashatóak magyarul

Hogyan szavaztak a magyar képviselõk?

Név szerinti szavazás egy adott módosító javaslatról csak akkor van a Parlamentben, ha ezt valaki külön kéri. A számunkra fontosabb módosítók közül az égetõkkel kapcsolatos 83-as és 166-os módosításról, valamint az újrafeldolgozási arányokról (50% és 70% - ld. fentebb) szóló 140-es módosítóról volt név szerinti szavazás.

Alább azt mutatjuk meg, hogy képviselõink ezekben a kérdésekben hogyan szavaztak.

• A 140-es módosító tkp. arról szólt, amit fentebb leírtunk: a települési hulladékok 50%-os, az ipari hulladékok 70%-os hasznosítását írja elõ 2020-ig.

• A 83-as módosító arról szólt, hogy energiahatékonysági alapon ne lehessen egy égetõt a hasznosítás kategóriájába sorolni.

• A 166-os módosító lényegében azt mondta volna ki, hogy a települési hulladékégetés ártalmatlanítás (a jelenlegi euróapi bírósági döntést alapul véve).

A zöld szervezetek azt kérték a képviselõktõl, hogy ezeket a javaslatokat támogassák (+).

Képviselõink így szavaztak:

- nem támogatta

+ támogatta

nsz - nem szavazott

(X) A szavazási listából nem derül ki, hogy ez a magyar Schmitt Pál, vagy pedig a szintén Schmitt nevû német képviselõ.

Összességében az mondható el, hogy a szocialista frakció inkább magáévá tette a zöld álláspontot, a konzervatívok és a liberálisok kevésbé. Így volt ez egyébként más nemzetek képviselõi esetében is. (A 83-as és 166-os módosítót a legtöbb európai szocialista képviselõ elfogadta, a néppártiak azonban elutasították ezeket. Nagyjából ennek megfelelõen szavaztak a magyar képvsielõk is - eltérés leginkább a 166-os módosító tekintetében volt. ld. lentebb)

A 170-es módosító (az újrahasznosítási célokról) 4 magyar képviselõ NEM szavazta meg: Antonio de Blasio, Gyürk András, Glattfelder Béla, Õry Csaba.

A 83-as módosítót (égetés energiahatékonysági alapon ne lehessen hasznosítás!) a Parlamentben a legtöbb néppárti képviselõ leszavazta, s csak nagyon kevés néppárti képviselõ szavazott ennek ellenében - a magyar képviselõk közül többen is köztük voltak (ld. a táblázatban az igennel szavazókat!). Az, hogy ebben a kérdésben szembementek a nagy néppárti frakció akaratával, mindeképpen javukra írható.

A 166-os módosító (égetés= ártalmatlantás) volt a fõ töréspont. Ezt szinte egy néppárti képviselõ sem támogatta (kivéve Antonio de Blasio képviselõt, aki viszont az újrafeldolgozási célokat nem szavazta meg.)