Inota-Várpalota

Magyarországon jelenleg csak Budapest határában mûködik kommunális hulladékégetõ, de közel egy tucat van tervbe véve. A megvalósítás felé vezetõ úton a legtovább az Inotára tervezett égetõmû jutott. Sorsa óriási jelentõségû. Ha megépülne, félõ, hogy újabb égetõknek nyújtana mintát és referenciát. Az inotai égetõmûnek már elkészült az elõzetes és részletes környezeti hatástanulmánya, és egészen a közelmúltig úgy tûnt, hogy minden eldõlt. Az önkormányzati választások azonban megváltoztatták az eddigi egyértelmû helyzetet. Az új képviselõ-testület kijelentette: megragadnak minden eszközt, hogy a tervezett hulladékégetõ ne épüljön fel. Helyzetük nem könnyû, hiszen a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Társulás elnöke több mint húszmilliárdos kártérítési igényt jelentett be arra az esetre, ha Várpalota megakadályozná az égetõmû felépítését. A fenyegetés mellett az ígéret sem maradt el. A Társulás mintegy 770 millió forintot ajánlott cserébe az önkormányzatnak, azonban úgy tûnik, ez nem érdekli az itt élõket: „Az egészségünk nem eladó" - mondják a helyiek. Bár az ügy állása nem kecsegtetõ, azonban a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásból még hiányzik az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció. Itt még lehetõség van a vélemény-nyilvánításra, a fellebbezésre és akár a bírósági útra is. Az évi 100 ezer tonna hulladék elégetésére alkalmas mû, eddig az égetõ-boom zászlóshajója volt. Szerencsére úgy tûnik, hogy az Egészséges Palotáért Egyesület évek óta tartó tiltakozása beérett, és van még lehetõség megállítani a tervezett égetõmû felépítését.

Pusztazámor

Február elsõ napjaiban érkezett hozzánk az elsõ e-mail: Pusztazámoron 200 ezer t/éves kapacitású szennyvíziszap égetõt akarnak felépíteni. A lakosságot egy héttel korábban értesítette az önkormányzat, amely az ügyben már a népszavazást is kiírta március 4-ére. Meg lehet-e állítani egy ilyen beruházást alig egy hónap alatt? A zámori civilek példája azt mutatja: lehetséges. A tervezett szennyvíziszap égetõvel nem is a technológia volt a fõ probléma, hanem az eljárás. A néptõl azt várták, hogy mindenféle hatástanulmány és komolyan vehetõ tájékoztató nélkül döntse el: akarja-e a beruházást. A tájékoztatás egyoldalúan indult, de hála a helyi civilek szervezõdésének megalakult az Egészséges Zámorért Értékvédõ Társulat, amely rövid idõ alatt megfordította az események addigi irányát. Több tájékoztató füzetet készítettek, amelyet eljutattak minden háztartásba, a faluban többé nem lehet eltitkolni, mire is szavaznak valójában március 4-én. A szavazás elõtti lakossági fórumra mindenki kíváncsi volt. Zsúfolásig megtelt az iskola épülete, ahol nem lehetett kérdéses, miképp fog szavazni a lakosság. A HuMuSz is ott volt a rendezvényen, korábban sajtókapcsolatokkal és szakmai anyagokkal segítette a helyiek munkáját. Könnyû dolgunk volt, hiszen az egyik helyi lakos titkon ellátogatott a németországi referenciaüzembe, ahol felvételeket készített, amit a fórumon be is mutatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem és a technológia közel sem annyira tökéletes, amennyire azt a beruházó állítja.

A március 4-i népszavazás az ellenzõk diadalát hozta. A helyi népszavazáson a választók 65% jelent meg, és 88%-uk az égetõ ellen szavazott. Óriási siker ez, hiszen a helyi népszavazások során környezeti ügyekben nagyon nehéz elérni, hogy a többség leadja szavazatát. A legnagyobb kihívás az érdektelenség leküzdése. Ez a zámoriaknak egy hónap alatt sikerült. Sikerük nem várt hírnevet szerzett kicsiny falujuknak, gratuláló levelek érkeztek Írországból, Macedóniából, de még a Fülöp-szigetekrõl is. Ám a legfontosabb elektronikus üzenet a zámoriak Szentendrérõl kapták: "Visszaadtátok abban való hitemet, hogy egy kis közösség képes a saját sorsát a kezébe venni".

Szentgotthárd

Ha Pusztazámor egy kis közösség sikere, úgy Szentgotthárd lassan az egész ország ügyévé válik. Itt a várostól kevesebb mint egy kilométerre, de már az osztrák Heiligenkreutz-hoz tartozó területen egy 200 ezer tonna/év kapacitású égetõt tervez felépíteni a BEGAS AG. Jellemzõ, hogy a létesítmény felépítését az osztrákok Grazban nem engedélyezték, így hát a magyar határnál próbálkozik a cég. Magyarországnak az Espooi Egyezmény értelmében nincs vétójoga az ügyben. Ezért is fontos az, ami Szentgotthárdon már közel egy éve zajlik. Legutóbb március 17-én tartottak tüntetést a rábafüzesi határátkelõnél, amin több mint 3000 ember vett részt. A magyarországi égetõ-ellenes tüntetések sorában talán ez volt a legnagyobb létszámú rendezvény. Alig néhány héttel korábban 1800 diák tiltakozott a tervezett égetõ ellen. Február közepén pedig ezer ember gyûlt össze a szentgotthárdi vasútállomás elõtt.

A gotthárdiak szervezettsége és fellépése nem eredménynélküli. A Nyugat-magyarországi Régió bejelentette, hogy megszakítja minden diplomáciai kapcsolatát Burgenlanddal, ha az osztrákok nem állnak el az égetõ felépítésétõl. Ezzel az ügyet sikerült nemzetközi rangra emelni, sõt ma már az Európai Parlamentben is felszólaltak az ügyben. A fõ kérdés a gotthárdi ügyben az, hogy mit is jelentenek a határok az Európai Unióban. Felépülhet-e úgy egy égetõmû a határon, hogy akik a szennyezés zömét kapják, valódi beleszólás nélkül kénytelenek azt eltûrni a határok nélküli Európában. Vagy az Európai Unió valódi közösséget jelent, ahol a határ nem lehetõség a környezetszennyezõknek, hanem kapocs a két ország között. Bõvebb információ a helyi civilek honlapján: http://www.nh.sztg.hu/civil/index.htm

Hajdúböszörmény

Több mint tíz éve kering a hír, hogy Böszörményben egy cég hulladékégetõt építene. Az Európai Uniós forrásoknak „köszönhetõen" most a terv egyre komolyabb formát ölt, amit, hála a helyi Zöld Kör fellépésének, egyelõre sikerült megakadályozni. A Thermic Energy Invest Kft. megállapodást kötött az önkormányzattal, hogy elkészíti a tervezett erõmû elõzetes környezeti hatástanulmányát. Erre pénz hiányában nem került sor, és a határidõ lejárt. Most szeretnék az önkormányzattal meghosszabbítani ezt a szerzõdést. A dokumentum az önkormányzatot semmire sem kötelezné, mégis felér egy támogató nyilatkozattal, amely segítségével a cég elõtt megnyílnának a pályázati források. A Zöld Kör levelet küldött az önkormányzati képviselõknek és sajtótájékoztatót is tartott, aminek eredményeképpen a képviselõ testület elhalasztotta a döntést. Ez azért is óriási eredmény mert az illetékes önkormányzati szakbizottság támogatásra javasolta a projektet. A cég csúsztatással vádolta meg a helyi zöld szervezeteket és sajtópert is kilátásba helyezet, miközben õk egy TV interjúban azt nyilatkozták, hogy az égetõ kéményén tisztább levegõ jön ki, mint amit a látogatók a Nemzeti Park határában szívhatnak. A testület végsõ döntésére március 29-ig várni kell. Mindenesetre a zöldszervezetek elszántak: ha kell népszavazással akadályozzák meg az égetõ felépülését.

Nyergesújfalu-Tát

A Holcim tervezett cementgyárában 75.000 tonna hulladékot égetnének. Mivel a térség összes önkormányzata belépett valamely hulladékgazdálkodási társulásba, súlyos kérdésként merül fel, hogy honnan származna a hulladék? A Holcim március 5-én nyújtotta be a tervezett gyár részletes környezeti hatástanulmányát, amit a civilek erõsen kritizáltak. A tanulmány megállapítása miszerint a létesítmény a környéken élõk egészségére semmilyen hatást nem gyakorol. A civilek szerint ez a megállapítás nevetséges, hiszen a negatív hatás nem lehet kérdés, legfeljebb annak mértéke. Március 3-án a zöldszervezetek lakossági fórumot tartottak Táton, ahol mintegy 200 ember elõtt beszéltek a cementgyártás és a hulladékégetés negatív hatásairól, valamint arról, hogy a lakosságnak milyen lehetõségei vannak a tervezett gyár elleni fellépésre. A környezeti demokrácia egyelõre erõsen csorbul, hiszen az 1500 oldalas hatástanulmány fénymásolásáért a Környezetvédelmi Felügyelõség 180 ezer forintot kér...

Minisztériumi tanulmány

A napokban hozzájutottunk a környezetvédelmi minisztérium megbízásából elkészített: „a települési hulladék energetikai hasznosításának alternatíváiról, Feltételeirõl" címû tanulmányhoz, amelybõl kiderül milyen jövõ vár(hat) ránk égetõs fronton. Ez egy újabb cikket igényelne, most csak beharangozóként, néhány terv a tanulmányból: új 300 ezer tonna/éves kapacitású vegyes kommunális hulladékégetõ Budapesten, új égetõ Pécsett vagy környékén (100 ezer tonna), új égetõ Debrecen-Nyíregyháza környékén (150 ezer tonna), égetõ Kunszentmárton környékén (220 ezer tonna), és természetesen az Inotai égetõ. Ezen kívül a tanulmány számol a hulladékok cementgyári és erõmûvi égetésével is. És hogy illúzióink ne legyenek, álljon itt egy mondat, amely a szentgotthárdiak tiltakozását helyezi új összefüggésbe: „Az építés elleni tiltakozások mellett ki kellene használni a helyzeti elõnyünket a megfelelõ beszállítói megállapodás megkötésére" (135.old). A minisztérium valóban számol a civil ellenállással...