Nem titok, hogy a környezetvédelmi taktikánk kidolgozását segítik a fogyasztói társadalom természetét már jól ismerő külföldi civil szervezetek is. Felkészítettek minket arra, hogy a csomagolóipar nyilván itt is elkövet majd mindent annak érdekében, hogy elkerülje a kötelező betétdíjak bevezetését.
A Pepsi botrány jócskán hozzájárult ahhoz, hogy a betétdíjas jogszabály HuMuSz részérõl 1993 óta kifogásolt hiánya ismét a közérdeklõdés és a politikusok figyelmének középpontjába került. Mint ismeretes, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény megalkotásakor elértük, hogy a felhatalmazások között megjelenik egy a betétdíjakról megalkotandó kormányrendelet. Sajnos az eltelt két esztendõben, noha e rendeletre vonatkozó javaslatot a HuMuSz még 2001. januárjában benyújtotta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a rendelet nem készült el, az ezzel kapcsolatos érdekegyeztetést nem folytatták le.
Közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethető vissza (túlsúly, magas vérnyomás, anyagcsere zavarok, fogszuvasodás, cukorbetegség).
A korábbiakban megpróbáltuk sorra venni a gyerekreklám veszélyeit és külön foglalkoztunk a gazdasági reklámok iskolai "bevonulásának" veszélyeivel. Ez utóbbival kapcsolatban utaltunk az iskolavezetés személyes felelõsségére -- hiszen az SZMSZ rendelkezéseire hivatkozással vagy egyedi mérlegeléssel lényegében bármikor megtilthatná a nem kívánatos reklámok iskolai megjelenését.
A Gyõri Hulladékégetõ Kft. és a garéi hulladék ártalmatlanítását a GP konzorcium tagjaként végzõ Palota Környezetvédelmi Kft. (a gyõri égetõ tulajdonosa) külön-külön beperelte Illés Zoltánt, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökét egyes kijelentései miatt, sõt az MTI-t, az MTV-t és két napilapot is, mert ezekrõl hírt adtak.