Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.
Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fővárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlődésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is működik az EU-gépezet és hol van rá lehetőségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születő új európai hulladékstratégia?
"(...)...a nyolcvanas évek óta kaotikus állapotok uralkodnak egy Pest környéki településen, ahol illegális fémhulladék tárolás és kezelés, valamint kábelégetés folyik. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala nem képes megszüntetni.(...)" Az MTI híre.
Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek
A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.
Beszámoló a Takarítási Világnapra szervezett akciónkról
Mielőtt bárki is azt hiszi, hogy azért foglalkozik a HuMuSz állandóan a szeméttel, mert szereti, gyorsan oszlassuk el a félreértést. Nem, egyáltalán nem szeretjük. Minél több van belőle, annál kevésbé. Ha pedig olyan helyen van, ahová a legkevésbé odavaló – nos…
Szeptember 16-ára akciót hirdettünk a Takarítási Világnap alkalmából – sokakkal közösen felszámoltunk egy illegális hulladéklerakót az újpalotai kiserdőben.
A természeti erőforrások a gazdasági tevékenységek alapját képezik. Ezért az azokkal való megfelelő és hatékony gazdálkodás kulcskérdése a fenntartható fejlődésnek - és része számos ágazatpolitikai kérdésnek, amelyekkel a kormányok egyre többször szembe kerülnek. Dr. Pomázi István (KvVM) írása.
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 című könyvet. "A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az előszó, és ezzel nem győzünk egyetérteni, sőt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minőségű környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bővebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.
A választási diadaljelentésekben az ember már a féligazságoknak is örül. „Szabályoztuk az iskolabüfék kínálatát: több gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű pékáru, tej és sovány hús kerül a büfék polcaira”- dicsekszik például az OM egyik hirdetése. Nos, a tárca kétségtelen érdeme, hogy már két éve görcsöl az iskolabüfék problémájával. A kampányban hirdetett „szabályozás” ugyan csak egy kiskaput is nyitva hagyó, félszabályozásra sikeredett - de mégis valami (lásd: „Sulibüfé”, KukaBúvár 2005. ősz). Ami új fejlemény: a tárca azóta tanulmányozhatta a Humusz 2003-ban megfogalmazott „Menza Kiáltványát” is, mert január közepén hirtelen az iskolai közétkeztetés milyenségének témáját is magáévá tette...
A társított csomagolások eddig is sok gondot okoztak a környezetnek. Legszebb példa erre a Tetra Brik csomagolás, amely 85%-ban papír, maradék részében polietilén és alumínium. A rétegek egymástól nem elválaszthatók, ezért újrahasznosításuk szinte lehetetlen (egy-két kamu-újrahasznosításról már írtunk a KukaBúvárban). A termékdíjtörvény eddig úgy rendelkezett, hogy egy csomagolás egynemûnek tekinthetõ, ha az egyik komponens legalább 90%-ban képviseli magát, de ez most minden tiltakozásunk és a tárca ígéretei(!) ellenére változni látszik. Valahogy úgy alakulnak a számok, hogy a Tetra Brik is egynemû legyen, legalább jogilag. Nem kicsi a tét, hiszen a társított csomagolások termékdíja jóval magasabb, mint a papírcsomagolásoké. Úgy látszik a döntéshozókkal is sikerült elhitetni, amit a gyerekekkel már régen: a Tetra Brik papír. Mi még mindig nem hisszük! Az alábbiakban közöljük Csepregi István helyettes-államtitkárhoz intézett levelünket.
Donella H. Meadows, úttörõ környezeti tudós és író, rövid betegség után 59 évesen meghalt. Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fõ szerzõjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, a gazdaság és a környezet hosszú távú globális trendjeit tanulmányozta.