Minősíthetelen HIR

Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek
A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.
Beszámoló a Takarítási Világnapra szervezett akciónkról
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 című könyvet. "A környezeti adatok gyűjtése elsőrendű fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az előszó, és ezzel nem győzünk egyetérteni, sőt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minőségű környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bővebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.
A választási diadaljelentésekben az ember már a féligazságoknak is örül. „Szabályoztuk az iskolabüfék kínálatát: több gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű pékáru, tej és sovány hús kerül a büfék polcaira”- dicsekszik például az OM egyik hirdetése. Nos, a tárca kétségtelen érdeme, hogy már két éve görcsöl az iskolabüfék problémájával. A kampányban hirdetett „szabályozás” ugyan csak egy kiskaput is nyitva hagyó, félszabályozásra sikeredett - de mégis valami (lásd: „Sulibüfé”, KukaBúvár 2005. ősz). Ami új fejlemény: a tárca azóta tanulmányozhatta a Humusz 2003-ban megfogalmazott „Menza Kiáltványát” is, mert január közepén hirtelen az iskolai közétkeztetés milyenségének témáját is magáévá tette...