Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) röviden, de udvariasan megköszönte a csomag újrapapírt és a levelet: mindkettõ az irodaszer beszerzéséért felelõs szervezeti egységhez került. Nem biztos, hogy ez baj, hiszen az irodaszer-beszerzésekért pontosan az intézményt ellátó és fenntartó osztályok felelõsek. Nem egészséges, ha a fõ-fõ fõnöknek kell odaszólnia, hogy takarékos villanykörtéket, csapokat vagy épp újrapapírt használjanak. Reméljük, az ÖTM-ben mindenki jól végzi a dolgát.

Az Egészségügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a belsõ kommunikáció nagy része elektronikus alapon mûködik. Nagyon helyes! A gyors és kényelmes nyomtatás nyomán szaporodó papírhalom nem maga a probléma, csak a pazarlás indikátora. Lássuk az arányokat: egy lap legfeljebb 20 fillérbe kerül, míg egy nyomtatott vagy fénymásolt oldal - a gépet, a festéket (toner) és a szükséges energiát figyelembe véve - legalább 8 forintba! Ha tehát az EÜM munkatársai környezettudatosan és önként korlátozzák a nyomtatásokat az automatikus „katt print" helyett, máris léptünk egyet elõre. A válaszlevél megemlékezett arról is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium épületeiben már mûködõ szelektív gyûjtés mintájára az EüM is tervezte egy Intézmény-zöldítõ program indítását - méghozzá épp a HuMuSz-Recycling programmal együttmûködve. Igyekszünk felvenni a szálakat.

A KvVM-ben a jelek szerint annyira flottul megy minden, hogy nem is válaszoltak. Szelektív gyûjtés valóban van - a HuMuSz-Recycling évek óta végzi, de nem rémlik, hogy a kidobott papírok között újrapapírt láttunk volna.

Nem úgy, mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, ahol a válaszlevél szerint évente 4-4 ezer csomag újrapapírt vásárolnak, ami a GKM éves fogyasztásának több mint 20 %-a! Ne számolgassanak, a szorzás végeredménye kb. évi egymillió lap. Ha ennek ötöde újrapapír, az kezdetnek nem rossz! A levél szerint a GKM tesztelte a különféle másoló és nyomtatópapírok minõségét, és az újrapapírok síkosabbnak, elakadásra hajlamosabbnak és porosabbnak bizonyultak. Ha ez valóban így van, akkor jól tették, hogy nem növelték az újrapapír arányát. Olyan áron nem érdemes megmenteni néhány szép szálfát, hogy tönkretegyék a nagy értékû berendezéseket. Lehet, hogy egy alapos életciklus-szemléletû elemzés bebizonyította, hogy a gépek elõállítási és szervízköltsége összességében nagyobb környezetterhelést okozhat, mint maga a papírgyártás? Gyanús, hogy valójában ilyen elfogulatlan és teljes körû elemzés nem készült. Régen tényleg lehettek rossz tapasztalatok az újrapapírokkal, de a HuMusz tapasztalatai szerint a mai újrapapírok már egyáltalán nem rongálják a nyomtatókat.

A Földmûvelési Minisztérium a közbeszerzési törvény szerinti kötelezettségeire hivatkozva „kivár", amíg az újrapapírok megjelennek. Jó hír: a közbeszerzési listán immár találhatók újrapapírok is. Az Igazságügyi Minisztérium ugyancsak precízen listázta a 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrõl 4. 53. 55. 57. 58, 67 és 68 paragrafusait, amelyek a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét írják elõ. Ismét csak dicséret az illetékeseknek: ezek szerint a törvény jó, ismerik is - már csak alkalmazni kell.

Végül, de nem utolsó sorban következzék a Miniszterelnöi Hivatal. A válaszlevélben nem is törvényekre, hanem a Kormány 2004-2006 évi programjának „Élhetõ és Otthonos Köztársaság - Környezetünk védelme" pontjára és a 2006. végén elkészített a zöld közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti cselekvési tervre hivatkoztak. Sajnos magát a tervet sem munkaközi, sem elfogadott állapotban nem találtuk meg, ellenben a kormányprogram említett pontja valóban ezzel a kiemelt szöveggel kezdõdik: „Segítjük a szelektív hulladékgyûjtés terjedését. Növeljük az újrahasznosított anyagok arányát. (...)"

A levél a program megvalósításáról is számos példát hoz: borítékokat, irományfedeleket, iratrendezõket, környezetkímélõ (vízbázisú) irodaszereket említ, és utal a HuMuSz-Recycling sikeres szelektív gyûjtési programjára, amely a MeH épületében 2006 óta mûködik.

Tisztában voltunk azzal, hogy olyan ajtókon kopogtatunk, amelyek közül néhány már nyitva van. Legalább résnyire. Most már „csak" az a cél, hogy a zöld közbeszerzés és környezetkímélõ iroda ne ritka és példaértékû kivétel, hanem általános gyakorlat legyen a hazai minisztériumokban.