Magunknak kell a problémát megoldanunk, nem baktériumoknak
Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.
Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.
Véget ért a #muanyagbojt kampány, amit a Facebookon és Instagramon lehetett követni. Ezúton is szeretnénk megköszönni a megosztásokat! Ha valaki lemaradt volna róla, feltöltöttük mind a 31 nap posztját galériánkba. Jó böngészét kívánunk hozzá!
Egy friss kutatás szerint közvetlen összefüggés van a műanyaghulladék és a műanyaggyártás között, és a bolygó beazonosítható műanyaghulladékának több mint fele 56 vállalathoz tartozik, írja az EurekAlert.
A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felméréséből. Kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez.
45 ezer felszíni és felszín alatti vízbázis elmúlt 20 évben elvégzett vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy az ivóvíz-hálózatokat is ellátó források mintegy felében az egészségügyi határértéknél jóval magasabb az örök vegyi anyagoknak nevezett vegyületek koncentrációja – írja az IFL Science.
Az árhullámok levonulását követően a Kötivízig vízminőségvédelmi kárelhárítás keretében február 29-től március 26-ig gyűjtötte a kommunális hulladékot.
Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak.
Az egész mikroműanyag-történet elején egy darabig úgy tűnt, hogy csak az óceánok vannak tele az apró szennyezőkkel. Aztán megtalálták őket folyókban, tavakban, a szárazföldek legeldugottabb szegleteiben, barlangokban, a legkülönbözőbb élőlényekben és az emberi szervezetben is. Környezetkutatók és biológusok közel két évtizede vizsgálják az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák vízi élőlényekre gyakorolt hatásait, de azt csak most kezdjük megérteni, hogy az emberi testben való megjelenésük milyen következményekkel jár.
Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.