Reszkessetek, műanyagok!

Európai Unió: egyszer használatos műanyag irányelv [1]

Tavaly év végén került elfogadásra az új uniós irányelv, ami a körforgásos gazdaság csomag részeként került kidolgozásra. Fő célja: a műanyagszennyezés okozta ártalmak csökkentése, a körforgásos gazdaságra való áttérés, és fenntartható gazdasági modellek, termékek és anyagok ösztönzése.

A műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében többféle intézkedés is várható.

1. Piaci korlátozások (=tiltások)

• fültisztító pálcikák
• evőeszközök
• italkeverő pálcikák
• szívószálak
• tányérok (beleértve a műanyag réteggel bevont papír tányérokat is)
• lufi pálcikák
• expandált polisztirol ételes dobozok, italos csomagolások
• oxo-degradábilis műanyagok (amelyek mikroműanyagokra esnek szét)

A tagállamoknak 2021-től tilos ezeket a termékeket piacra dobni.

2. Fogyasztáscsökkentési intézkedések bevezetése

• ételes dobozok
• italos poharak (beleértve a fedőket is)

A tagállamok kötelesek olyan ambíciózus intézkedéseket bevezetni, amelyek a 2022-es bázis évhez képest 2026-ig jelentősen csökkentik a fent megnevezett termékek számát. Az Európai Bizottságnak ennek érdekében 2021-ig olyan számítási módszert kell kidolgoznia, amivel ezek a csökkentési eredmények igazolhatóak. A tagállamok 2021-ig kötelesek összeírni és nyilvánosságra hozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a csökkentés érdekében terveznek hozni.

A lehetséges intézkedések között szerepelhet:

• országos fogyasztáscsökkentési célszám meghatározása
• újrahasználható termékek elterjedésének támogatása
• gazdasági ösztönzők pl. díjak kivetése az egyszer használatos termékekre
• megállapodások az illetékes hatóságok és gazdasági szereplők között
• piaci korlátozások (azaz a tagállamok dönthetnek a termékek betiltása mellett is)

3. Meglévő intézkedések szigorítása

• italcsomagolások (3 literig)
• zacskók és tasakok
• könnyű műanyag hordtasakok
• halász eszközök

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyártók (a kiterjesztett gyártói felelősség keretében) többek között az alábbi költségeket fedezik (ez terméktípusonként változó):

• szemléletformálási és tájékoztatási intézkedések
• hulladékok begyűjtése, szállítása és kezelése
• szemétszedéssel járó költségek finanszírozása

4. További fogyasztáscsökkentést ösztönző intézkedések terméktervezési és címkézési követelményeken keresztül; valamint gyártói kötelezettség hulladékgazdálkodásra/szemétszedésre

• lufik
• cigaretta termékek
• nedves törlőkendők
• intimhigiéniás termékek (betétek, tamponok és applikátorok)

2021-től a termékek csomagolásán vagy magán a terméken egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni az alábbi információkat a fogyasztók tájékoztatása érdekében:

• megfelelő hulladékelhelyezés, ill. kerülendő hulladékkezelési módok a hulladékhierarchiát figyelembe véve
• a termék műanyagot tartalmaz, és a szemetelés vagy nem megfelelő hulladékkezelés környezetre gyakorolt negatív hatása

Az egyszer használatos műanyag (EHM) fogalma is definiálásra került, azaz EHM-nak tekintünk minden olyan terméket, amely egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem abból a célból, azzal a szándékkal terveztek meg és dobtak piacra, hogy élettartama alatt több utat tegyen meg, vagy a gyártó visszaváltsa újratöltés vagy eredeti funkciójában történő újrahasználat céljából.

Az irányelv magában foglalja a biológiai úton lebomló műanyagokat is.

További célszámok, intézkedések (példák):

• 2024-től a kupakkal vagy fedővel rendelkező termékeknél a kupaknak/fedőnek a csomagolással összekapcsolva kell maradnia
• A PET palackoknak 2025-ig min. 20%, 2030-ig min. 30% másodlagos nyersanyagtartalommal (újrahasznosított) kell rendelkezniük
• A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ital csomagolások újrafeldolgozás céljából begyűjtésre kerülnek: a piacra dobott termékek 77%-a 2025-ig, 90%-a 2029-ig (szerk. megjegyzés: ezt kizárólag betétdíjas rendszer bevezetésével lehet elérni!)

A tagállamoknak 2021-ig kell az irányelv intézkedéseit a hazai jogszabályokba átültetniük.

Kezdeményezések a vállalati szférában

A napokban röppent fel a hír, hogy multinacionális cégek lépnek fel közösen a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében. Az Alliance to End Plastic Waste között van többek között a Chevron, a Dow, az ExxonMobil, a Procter&Gamble, a Shell és Veolia. A szövetség elsődleges célja a műanyaghulladékok természetbe való kijutását, tehát lényegében a probléma fő forrásának a nem megfelelő hulladékgazdálkodást jelölik meg.

Azonban ha megfigyeljük, olyan multicégekről beszélünk, amelyek érdekeltek a kőolaj kitermelésében és a petrolkémiai iparban, azaz a műanyaggyártásban. Csak 2030-ig 89,3 milliárd dollárt terveznek a műanyagiparba befektetni a szövetség tagvállalatai. A globális műanyag piac várhatóan 721,14 milliárd USA dollárt fog elérni 2025-ig, amelynek 37%-át csomagolások fogják kitenni. Az egyes cégek befektetéseiről bővebben itt lehet tájékozódni.

Így bár elsőre pozitív kezdeményezésnek hat a szövetség, sajnos továbbra is a business-as-usual szemléletet látjuk, és ennél többre van szükség ahhoz, hogy a műanyagszennyezést vissza lehessen fogni.

Ennél előremutatóbb kezdeményezés a Loop (ebben is benne van többek között a P&G), amelynek célja a csomagolások többszöri felhasználása (kérdés persze, hogy miért kellett egyáltalán ezeknek a rendszereknek eltűnniük...). A projekt szakmai partnere a Tom Szaky által alapított Terracycle. Bár egyelőre kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire lesz kifizetődő a csomagolások gyártókhoz való visszajuttatása, az irány azonban mindenképpen jó, és bízunk benne, hogy sikeres lesz.

Önkormányzati jó gyakorlat

A kaliforniai Berkeley [2] városvezetése nagyon komoly lépést tett a nulla hulladék felé: hadat üzennek az egyszer használatos ételes- és italos dobozoknak, étkészleteknek. Első lépésként a műanyagról a biológiailag lebomló anyagokra akarnak áttérni, de nem csupán a hulladék összetételét kívánják megváltoztatni, hanem valódi csökkentést elérni. Így minden egyszer használatos italcsomagolásra (lebomlókra is) díjat fognak kivetni. 2020 közepétől pedig minden olyan étterembe, ahol van helyben fogyasztási lehetőség, csak többször használatos étkészleteket szabad majd adniuk. És ez vonatkozni fog a gyorséttermekre is (!!). Továbbá többször használatos elviteles dobozokra szeretnének majd hossző távon áttérni (szerk. megjegyzés: hasonlóan a svájci Recirle-höz).

[1] Forrás: Rethink Plastic Alliance
[2] Forrás: https://www.latimes.com/opinion/editorials/la-ed-plastic-crackdown-berke...