2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
A Humusz csapata úgy döntött, hogy a két évvel ezelőtti nagy sikerű Műanyagmentes Pikiniket idén is megrendezi! Ezúttal is számos zöld szervezet és csomagolásmentes vállalkozás várja majd a résztvevőket.
Neked mi okozza a legnagyobb problémát az egyszer használatos műanyagok elhagyásában? Vagy nálad nem is keletkezik semmiféle ilyen hulladék?
Július 25-én szombaton, piknikezzünk együtt a Humusz Ház kertjében! Mindenképp gyere, ha: Read more about Műanyagmentes Piknik 2020
Idén is nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, és együttes erővel igyekszünk megosztani veletek sok hasznos infót.
Bár vizeink védelme nem csak az év egy napján fontos, de most június 27-én együtt is tehetünk érte!
A járvány okozta helyzet miatt ezúttal minél több EGYÉNI vagy KISCSOPORTOS (1-3 fős) szemétszedési akcióval tudtok segíteni megtisztítani egy adott területet, felhívni a figyelmet a szennyezésre és mindezzel megóvni a további vizeket (köztük a Fekete-tengert, amelybe a Duna ömlik) a szeméttől.
Légy részese a nemzetközi hullámnak, amely megtisztítja Európa második legnagyobb folyóját! Read more about River Cleanup Danube
A reciklálás ugyan újkori fogalom, ám az alapjai messze az ókorba nyúlnak vissza.
Lehet, hogy sokak számára a törlőkendők és a törlő papírok (wc papír, zsebkendő, konyhai törlő stb.) hasonló termékeknek tűnnek, ám a valóságban csak a funkciójuk hasonlít, az összetételük távol áll egymástól.
Nyoma sincs a műanyagon, hogy két évtizedig 4000 méter mélyen feküdt a tenger fenekén.