Véget ért a #muanyagbojt kampány, amit a Facebookon és Instagramon lehetett követni. Ezúton is szeretnénk megköszönni a megosztásokat! Ha valaki lemaradt volna róla, feltöltöttük mind a 31 nap posztját galériánkba. Jó böngészét kívánunk hozzá!
A holland Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup hivatalosan is megérkezett Indiába. A szervezet a „30 város” (30 Cities) elnevezésű globális programja keretében Mumbait választotta kiemelt helyszínül, hogy megállítsa az urbanizált vízgyűjtőkből az Arab-tengerbe ömlő műanyagszemetet. A 2026-ban induló telepítések célja, hogy a technológia segítségével még a folyókban fogják el a hulladékot, mielőtt az elérné az óceáni ökoszisztémákat.
A globális csomagolóipar egyik legnagyobb kihívása a műanyag-alapú laminátumok kiváltása olyan anyagokkal, amelyek beilleszthetők a meglévő hulladékkezelési rendszerekbe. A Henkel legújabb fejlesztése, a barrier-bevonatos papírokhoz tervezett hidegzáras ragasztó technológia éppen ezt a problémát oldja meg. Az új megoldás segítségével a gyártók képessé válnak a hőérzékeny termékek – például csokoládék és energiaszeletek – papírba történő csomagolására, miközben a tasakok a hagyományos papírhulladék-gyűjtőkben maradéktalanul újrahasznosíthatók. Ez a lépés alapjaiban formálhatja át a szupermarketek polcait és csökkentheti a globális műanyagszennyezést.
A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.
A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.