Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A sportautóiról ismert Porsche a háttérben egy kevésbé látványos, de annál fontosabb projekten dolgozik. A gyártó egy kísérleti fejlesztés keretében vegyes autóipari hulladékot alakít át olyan minőségű alapanyaggá, amely már prémium alkatrészek gyártására is alkalmas.
A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót.
Miközben a fejlődő országok metropoliszai gyakran küzdenek az átláthatatlan hulladékkezeléssel, Pakisztán legnépesebb tartománya mesterséges intelligenciával és 150 000 munkással mutatta meg a kiutat. A Suthra Punjab program nyolc hónap alatt 130 millió ember életminőségét javította meg, elnyerve a Forbes, a BBC és a Bloomberg elismerését is.
A St Andrews-i Egyetem tudósai forradalmi eljárást dolgoztak ki, amellyel a közönséges háztartási műanyaghulladék – például az üdítős pet-palackok és poliészter textíliák – a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek alapanyagává alakítható. A felfedezés nemcsak a műanyagválságra nyújt megoldást, hanem a gyógyszergyártás környezeti lábnyomát is drasztikusan csökkentheti.
Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.
Péntek este „fehér füst” szállt fel az EU Tanácsának épületéből: a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új, roncsautókról szóló rendeletről (End-of-Life Vehicles Regulation). A döntés alapjaiban forgatja fel az autógyártást: minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell készülnie.
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, így a világ strandjain is. Apró méretük miatt azonban a homokból szinte lehetetlen összegyűjteni őket, ami számos súlyos környezeti problémához vezet.
Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.