Magunknak kell a problémát megoldanunk, nem baktériumoknak

Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.

Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.

Véget ért a #muanyagbojt kampány, amit a Facebookon és Instagramon lehetett követni. Ezúton is szeretnénk megköszönni a megosztásokat! Ha valaki lemaradt volna róla, feltöltöttük mind a 31 nap posztját galériánkba. Jó böngészét kívánunk hozzá!


Az EU új csomagolási rendeletének legfontosabb követelményei ugyan csak 2030-tól válnak kötelezővé, a gyártóknak már most el kell kezdeniük az átállást.

Egy friss, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) és több szakmai szervezet által megrendelt kutatás rávilágít arra, hogy a németországi önkormányzati csomagolási adók komoly terheket rónak a vállalatokra, a településekre és a fogyasztókra, miközben ökológiai hasznuk elenyésző. A tanulmány adatai alapján a bürokrácia növekedése jelentős, az elvárt hulladékcsökkentési hatás azonban elmarad.

Törökország saját műanyaghulladék-termelése az elmúlt években csökkent, az importja viszont 2005 óta 31,6-szeresére nőtt. A Sıfır Atık Vakfı friss, nemzetközi adatokra és hazai indikátorokra épülő jelentése egyszerre mutatja be a globális műanyagválság szerkezetét és azt a ritkán elemzett aszimmetriát, amelyben egy felső-közepes jövedelmű ország vált az Európai Unió legfontosabb hulladékexport-célpontjává. Az anyag legérdekesebb része azonban nem a nagy szám, hanem egy statisztikai ellentmondás, amely a teljes újrafeldolgozási teljesítmény értelmezését kérdőjelezi meg.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb európai fenntarthatósági jogszabálya csendben, de annál komolyabb következményekkel lépett hatályba. Augusztus 12-én pedig már az első kötelezettségek is életbe lépnek. A legfontosabb tudnivalókat a Fenntartható Fejlövés oldal gyűjtötte össze.

Amikor belekortyolunk a csapvízbe, vagy friss tengeri halat rendelünk, ritkán jut eszünkbe, hogy az étellel és itallal együtt apró, láthatatlan hulladékokat is elfogyaszthatunk. A tudósok ma már a Mount Everest csúcsától a Mariana-árok fenekéig mindenhol kimutatták a szintetikus részecskéket. Keringenek a levegőben, a városi ivóvízhálózatokban, sőt, a mikroműanyagok már az emberi vérben, a tüdőben és az emésztőrendszerben is felfedezhetők.

A műllendorfi székhelyű PET to PET Recycling Österreich GmbH a 2026-os év első felében 17 101 tonna PET-italospalackot dolgozott fel sikeresen, ezzel biztosítva azok körforgásban maradását (bottle-to-bottle). Bár az eredmény egy enyhe, 7 százalékos visszaesést mutat a kiemelkedően erős 2025-ös bázisévhez képest, a többéves összehasonlítás stabil és következetes növekedési tendenciát igazol. A vállalat az osztrák egyutas visszaváltási rendszer okozta piaci változásokra technológiai fejlesztésekkel, automatizálással és infrastrukturális beruházásokkal válaszol.

Az ALPLA 2026-os „Packaging Claims Reality Check Report” nevű friss jelentése rávilágít arra a piaci jelenségre, hogy bár az amerikai vásárlók túlnyomó többsége rendszeresen találkozik a csomagolásokon elhelyezett fenntarthatósági állításokkal, jelentős részük számára nem világos ezek pontos jelentése. A kutatás adatai szerint a zöld üzenetek különösen a fiatalabb generációk vásárlási döntéseit befolyásolják, ám egyúttal ők azok is, akiket a leginkább összezavar, ha a kommunikáció nem egyértelmű, és emiatt gyakran el is állnak a vásárlástól.