Műanyag

A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót. 

Miközben a fejlődő országok metropoliszai gyakran küzdenek az átláthatatlan hulladékkezeléssel, Pakisztán legnépesebb tartománya mesterséges intelligenciával és 150 000 munkással mutatta meg a kiutat. A Suthra Punjab program nyolc hónap alatt 130 millió ember életminőségét javította meg, elnyerve a Forbes, a BBC és a Bloomberg elismerését is.

A St Andrews-i Egyetem tudósai forradalmi eljárást dolgoztak ki, amellyel a közönséges háztartási műanyaghulladék – például az üdítős pet-palackok és poliészter textíliák – a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek alapanyagává alakítható. A felfedezés nemcsak a műanyagválságra nyújt megoldást, hanem a gyógyszergyártás környezeti lábnyomát is drasztikusan csökkentheti.

Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.

Péntek este „fehér füst” szállt fel az EU Tanácsának épületéből: a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új, roncsautókról szóló rendeletről (End-of-Life Vehicles Regulation). A döntés alapjaiban forgatja fel az autógyártást: minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell készülnie.

A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, így a világ strandjain is. Apró méretük miatt azonban a homokból szinte lehetetlen összegyűjteni őket, ami számos súlyos környezeti problémához vezet.

Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.

Mindenki ismeri a csipszes zacskókat, a csokipapírokat, a kávés tasakokat. Könnyűek, olcsók, és szinte lehetetlen őket újrahasznosítani. Eddig. Az osztrák fővárosban ma záruló csúcsértekezleten Európa vezető csomagolóipari óriásai és a jogalkotók egyetlen célért gyűltek össze: hogy megmentsék a „rugalmas műanyagot” a betiltástól, és megfejtsék, hogyan lehet a hulladékégető helyett a körforgásban tartani ezeket az anyagokat.

Biztonságos, megfizethető, fenntartható: az ALPLA egy jövőbiztos megoldáson dolgozik az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő újrahasznosított rHDPE előállítása érdekében. 

Az Európai Számvevőszék szerint az EU újrahasznosítási céljait már most veszélyezteti a gyenge iparági háttér, a rosszul kezelt források és az alulfinanszírozottság – miközben csak néhány tagállam halad érdemben a 2025-ös hulladékcsökkentési és újrahasznosítási célok felé. Az újrahasznosítás életképességi válsága.