Műanyag

Sem a forgalmazókat, sem a nagykereskedelmi piacot, a vendéglátóipart pedig végképp nem bolygatta meg az, hogy júliustól tilossá vált egyszer használatos műanyag poharakat, illetve olyan papírpoharakat forgalomba hozni, amelyeken több mint 10 (tömeg)százalékot meghaladó mértékben van műanyag bevonat. Bár első látásra a korlátozás szigorúnak tűnik, a valóságban az átmenet rendkívül lassú lesz, ami talán környezetvédelmi szempontból kevésbé jó, de a fogyasztóknak gyakorlatilag fájdalommentes – ha egyáltalán észreveszik a változásokat.

A kimchi szerencsére egyre ismertebb és menőbb a világban és itthon is. Vannak teljesen értelmetlen gasztrodivatok a répás tortillától kezdve a féktelen datolyaevésig, de néha ezeknek a hype-oknak igenis van értelmük. A kimchi például nemcsak iszonyúan finom, rengeteg ételhez passzol, csomó fogásba beilleszthető, de – más fermentált ételekhez hasonlóan – nagyon egészséges is. Azt már eddig is tudtuk, hogy a zöldség alap vitamin- és ásványianyag-tartalmán túl az erjedés során képződő baktériumok is nagyon jó hatással vannak az emésztésre és a bél immunrendszerére, ismertebb kifejezéssel a mikrobiomra. Egy új kutatás szerint a tejsavbaktériumok még ennél is többre képesek.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban publikálta csomagolási modelljének 2.0-s verzióját, amely 19 EU-tagállamra – köztük Magyarországra – becsüli meg a forgalomba hozott csomagolások mennyiségét a 2011–2025 közötti időszakra. A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben 42,8 millió tonna csomagolás került forgalomba a vizsgált országokban, ebből 5,9 millió tonna műanyag. Ez fejenként átlagosan közel 14 kilogramm műanyag csomagolást jelent évente, és a trend – az uniós hulladékcsökkentési célok ellenére – emelkedő: a műanyag csomagolások mennyisége 2011 óta 11%-kal nőtt. Az elemzés különös aktualitását az adja, hogy a modell eredményeit az Eurostat a tagállami csomagolásihulladék-jelentések ellenőrzésére, benchmarkolására fogja használni – vagyis a magyar adatszolgáltatásnak is ehhez a tükörhöz kell majd állnia.

Minden egyes mosással láthatatlan műanyagszemcsék milliói kerülnek a lefolyókba, onnan pedig az óceánokba és az ivóvízbázisokba. Az egyre súlyosbodó globális szennyezés megfékezésére európai fejlesztők, köztük egy bristoli startup innovatív szűrőberendezésekkel álltak elő. A technológia már adott, a fókusz pedig egyre inkább a jogi szabályozásra irányul: a jövőben az Európai Unió egész területén kötelezővé tehetik ezen szűrők beépítését a háztartási gépekbe.

Finn kutatók feltárták: hiába a milliárdos beruházások az újrahasznosításba, ha a szabályozás, a piac, a technológia és a fogyasztói magatartás nincs összehangolva, a rendszer semlegesíti a haladást. A Journal of Circular Economy friss tanulmánya nevet is adott a jelenségnek – ez a „recycling for nothing paradoxon”.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar lakosság újrahasznosítással kapcsolatos tudása, derült ki az IKSZ nem reprezentatív kutatásából. Tájékoztató kampányokat vár a magyar lakosság a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás területén.

Sokkal súlyosabb a szabad szemmel nem látható, káros műanyag szennyezés mértéke Franciaország sós és édesvizeiben, mint amire korában gondoltak a szakemberek – derült ki a Surfrider Foundation Europe vízmintáiból, amelyeket tavaly önkéntesekkel gyűjtöttek fürdőzésre és vízisportokra is alkalmas tengerpartokról, folyópartokról, tavakból. 

Évek óta húzódik az Olaszországból illegálisan behozott műanyag szemét ügye Tamásiban, amelyet még 2021-ben hordott oda egy vállalkozó, aki feldolgozásra kapott engedélyt, annak ellenére, hogy ennek feltételei nem voltak adottak. Az üggyel régóta foglalkozó Keresztes László Lóránt volt LMP-s politikus közölte: végre bíróság elé áll a gyanúsított.

Az Európai Bizottság elfogadta az egyszer használatos, elsősorban polietilén-tereftalátból (PET) készült italospalackok újrahasznosítására vonatkozó új szabályozását. A 2025. decemberi műanyagügyi csomag részét képező intézkedés első alkalommal határoz meg egységes módszertant a kémiailag újrahasznosított tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére.

A társadalmak hulladékkezelési gyakorlata az idők folyamán a felmerülő prioritásokra reagálva folyamatosan fejlődött, és ez alól a világ legextrémebb kontinense, az Antarktisz sem kivétel. Pamela da Costa, az Uruguayi Antarktiszi Intézet munkatársának kétrészes átfogó elemzése rávilágít arra, hogyan alakult át az antarktiszi hulladékgazdálkodás puszta logisztikai kényszerből a környezetvédelem és a nemzetközi szabályozás globális etalonjává.