Műanyag

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mikroműanyagok mindenütt ott vannak, a vízben, a levegőben, a húsban, tengeri állatokban. Az élelmiszerek közül eddig leginkább a feldolgozott élelmiszeripari termékekre és azok csomagolására gyanakodtak, illetve minden csomagolt nyersanyagra. Műanyagban vásároljuk a boltban a húst, a rizst, a sót, a tésztát, a sajtot, műanyagban érkezik a kiszállított étel, vagy ha mégsem, műanyag eszközökkel érintkezik előkészítés, szállítás közben. Ezek ellen nehezebb bármit tenni, ha nincs saját rizsföldünk és kertben rohangáló tyúkjaink.

A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.

Évente 90 ezerrel több mikroműanyag-szemcsét nyelhetnek le azok, akik csapvíz helyett palackozott vizet isznak – állítja egy friss kutatás.

Egy kilónyi érett sajt átlagosan 1857 mikroműanyag-részecskét tartalmaz, míg a friss sajtban átlagosan 1280 részecske található – derült ki a Padovai Egyetem hiánypótló kutatásából.

Az emberi szervezetben súlyos fizikai és mentális következményekkel járhat a különböző hétköznapi eszközökből származó mikroműanyagok lerakódása. 

A Quantis tanácsadó cég által a Polyvia, a francia műanyag- és kompozitipari gyártók nemzeti szakszervezete számára készített „Emballages en transition” (Csomagolások átalakulóban) című tanulmány lehetővé teszi több mint 100 csomagolás környezeti lábnyomának és körforgásosságának értékelését 4 különböző ágazatban.

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség

A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: miképpen hat a műanyagszennyezésre a szupermarketek üzleti gyakorlata. 2022-ben a magyar Greenpeace is felmérte a szupermarketek hazai műanyaglábnyomát, melyet idén is meg fog ismételni.

A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: hogyan növelheti vagy csökkentheti a műanyagszennyezést a szupermarketek üzleti tevékenysége.