Műanyag

A globális újrahasznosítási világnap (március 18.) és a víz világnapja (március 22.) apropóján a Barilla Csoport átfogó adatokat tett közzé legújabb környezetvédelmi és fenntarthatósági eredményeiről. A pármai székhelyű élelmiszeripari óriásvállalat 2026. március 23-án publikált jelentése szerint a vállalat csomagolásainak 99,8 százaléka már újrahasznosíthatóra van tervezve, miközben az üzemeikben a felhasznált víz újrahasznosítása 45 százalékkal nőtt 2022-höz képest. 

Újabb nemzetközi sikert ért el a MiReHu Nonprofit Kft.: a Társaság bekerült a Global Recycling Foundation által meghirdetett Recycling Heroes 2026 verseny nyertesei közé. 

2026. március 9. és 15. között ismét megrendezésre kerül az Egyesült Királyság legnagyobb lakossági hulladékfelmérési programja, a Nagy Műanyagszámlálás (The Big Plastic Count). A kezdeményezés célja, hogy pontos, mennyiségi adatokkal szembesítse a kormányt és a nagyvállalatokat a háztartási műanyaghulladék valódi mértékével. A kampányhoz már most több mint 38 500 résztvevő csatlakozott, a korábbi évek adatai pedig rávilágítanak: a probléma súlyosabb, mint valaha, és a szigetország hulladékkezelési rendszere azonnali reformra szorul.

A műanyag csomagolású készételek és elviteles ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából.

A holland Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup hivatalosan is megérkezett Indiába. A szervezet a „30 város” (30 Cities) elnevezésű globális programja keretében Mumbait választotta kiemelt helyszínül, hogy megállítsa az urbanizált vízgyűjtőkből az Arab-tengerbe ömlő műanyagszemetet. A 2026-ban induló telepítések célja, hogy a technológia segítségével még a folyókban fogják el a hulladékot, mielőtt az elérné az óceáni ökoszisztémákat.

A globális csomagolóipar egyik legnagyobb kihívása a műanyag-alapú laminátumok kiváltása olyan anyagokkal, amelyek beilleszthetők a meglévő hulladékkezelési rendszerekbe. A Henkel legújabb fejlesztése, a barrier-bevonatos papírokhoz tervezett hidegzáras ragasztó technológia éppen ezt a problémát oldja meg. Az új megoldás segítségével a gyártók képessé válnak a hőérzékeny termékek – például csokoládék és energiaszeletek – papírba történő csomagolására, miközben a tasakok a hagyományos papírhulladék-gyűjtőkben maradéktalanul újrahasznosíthatók. Ez a lépés alapjaiban formálhatja át a szupermarketek polcait és csökkentheti a globális műanyagszennyezést.

A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.

A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.

Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.

Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.