„Az Európai Bizottság (EB) kampánya segít az embereknek, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.” Rendes tőle. Biztos, hogy a mindennapi szokásaimon, az életmódomon sok múlik, de vajon elég-e, ha csak én változtatok?
A városi embereknek mamár talán el kell mondani, hogy a szalma a gabona szára, amely a learatott gabona cséplése után keletkezik. Soha nem tekintették hulladéknak, mindíg jó hasznát vették. Szalmakötéllel szorították le a tető zsúpjait, a nádkunyhókat ezzel erősítették meg a szél ellen, s az istállóban a lovakat elválasztó strajfokat is szalmából csavarták. Erdélyben sok helyütt az út menti kereszteket is ilyen szalmakötéllel díszítették. A szálas rozs területén a házakat zsúppal fedték, míg a fátlan Alföldön búzaszalmával fűtöttek. A szalmakötésnek, -fonásnak népünk két technikáját alkalmazta és űzi napjainkig: a szálakból történő fonást, és az ujjnyi vastag kötegbe, hurkába fogott szalma spirális technikájú fonását.
Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyeztetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.
A Hulladék Munkaszövetség rajzpályázatot hirdet általános (3.-8. osztály) és középiskolás tanulók számára. A pályázat a házi komposztálás népszerűsítését célozza meg. A diákok pályamunkáit 2007. január 31-ig várjuk.
Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?
Az érdi hulladékkommandó megszervezésére a Nyíregyházán 2004. júniusa működő hasonló szervezet, és más városok pozitív tapasztalatai alapján került sor. (Forrás: Mikecz László - Érd, környezetvédelmi főtanácsos)
A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei. Göncöl Kiadó.
Fordította: Gadó György Pál és Kézdy Edit
Terjedelem: 328 oldal; Ára: 4830,- Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
Sőt, a HuMuSz Házban is! (oktatási célra árengedmény)
Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.
A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetőket vagy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelő hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyűjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.