A korábbiakban megpróbáltuk sorra venni a gyerekreklám veszélyeit és külön foglalkoztunk a gazdasági reklámok iskolai "bevonulásának" veszélyeivel. Ez utóbbival kapcsolatban utaltunk az iskolavezetés személyes felelõsségére -- hiszen az SZMSZ rendelkezéseire hivatkozással vagy egyedi mérlegeléssel lényegében bármikor megtilthatná a nem kívánatos reklámok iskolai megjelenését.
Az egykori Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium által szervezett szárazelemgyûjtési program szép csendben meghalt, pedig az elképzelés tartalmazott számos pozitív gondolatot. Közben az Oktatási Minisztérium elindított egy hasonló programot, hasonló módszerrel és hasonló edényzettel. A programból aztán finanszírozási hiányosságok miatt csak egy akció lett, a KTM pénze is elfogyott, s így mindkét kezdeményezés agonizálni kezdett.
Idén szeptemberben a Kertészeti Egyetemen KEKiZÖLDEK néven környezetvédelmi klub alakult, avval a céllal, hogy szelektív papírgyûjtési programot indítsunk be az egyetemen. Sok tapasztalatot gyûjtöttünk az elmúlt három hónap folyamán, melyet szeretnénk megosztani mindazon lelkes és aktív zöldfülûvel, aki hasonló vállalkozáson töri fejét. Elöljáróban annyit: kemény meló, de megéri. Nekünk panaszra nincs okunk, mert a dolog egészen jól mûködik. Ha van kedvetek belevágni, íme néhány jó tanács, ami a szervezésnél még jól jöhet.
A hidegben összementek a szemétkupacok is…
A Tiszta Magyarországért pályázatok felszámolási akciói csak 2008 végén indultak meg, mert a 132 nyertes többsége csak elég késõn jutott aláírt szerzõdéshez, és még késõbb a megítélt pénzhez. „Szerencsére” a feltakarítandó szemétkupacok békésen megvárták a takarítókat a határban, még tán növögettek-hízogattak egy kicsit a szemétszüretig. A hideg idõ, a korai sötétedés azonban nemigen kedvezett a kései szemétszedõknek, és a gépesített szemétszedõk sem örültek a késedelmes kifizetéseknek.
Zöldülõ háztartások (3.) – Látogatás dr. Munkácsy Bélánál.
Dr. Munkácsy Bélánál, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusánál vendégeskedtem az új év elsõ napjaiban Máriahalmon. Íme, egy inspiráló beszélgetés összefoglalója egy 90%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodó ház fényes nappalijában, egy szép textil karácsonyfa mellett.
2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is. A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.
A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.
Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.
Talán nem tudja minden KukaBúvár olvasó, hogy a HuMuSz székhelye – a HuMuSz Ház – egy kis földszintes, kertes ház Újbudán. Egy volt óvoda a Karinthy út és a Budafoki út között, lakótelepi panellakások karéjában. Mint egy barátságos menedékház a zord hegyek között.
Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.