"Jó negyven éve bosszant, hogy a természetvédõk mellébeszélnek, amikor nem hajlandók elismerni, hogy mind az emberiség felének vészes gazdasági lemaradása, mind a természetkárosítás elsõdleges oka az emberi faj mértéktelen elszaporodása. "

(Dr. Kopátsy Sándor, 2005)

"James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotója szerint ha nem fékezzük meg az üvegházgázok kibocsátását, az hatásában túltesz majd egy nukleáris világháborún is. A század végén legfeljebb egymilliárd ember él majd a Földön, és 55 millió évvel korábbi állapotok uralkodnak majd. Lovelock a környezetvédõket naiv álmodozóknak tartja, akik azt hiszik, hogy a motorizáció visszaszorításával, a mértékletességre neveléssel, az eldobható termékek bojkottjával, a szelektív hulladékgyûjtéssel, a fogyasztói szokások és az életmód megváltoztatásával eredményt lehet elérni. Ez olyan, mintha hajónk motorja közvetlenül a Niagara vízesés zuhatagai elõtt felmondaná a szolgálatot, s mi a motor megjavításával kezdenénk bajlódni. Erre már nincs idõ. " (MN)

A túlnépesedés teremt horribilis megélhetési keresletet, ad erõt a multiknak, a gazdaságnak, hogy a természetbõl szemetet gyártson. Magánemberként attól szenvedünk, amit dolgozóként okozunk. Megélhetése érdekében az ember minden káros, õrült, akár gonosz munkára képes.

A túlnépesedés az USA-t is érinti, amelynek évenkénti 1,7 milliós szaporodása, plusz 1 millió bevándorló, az EU-énál kétszer nagyobb fejenkénti ökolábnyoma miatt nagyobb teher a Földre, mint Kína és India évenkénti együttes 24 milliós népességnövekedése. (Az USA-ban elvégzett évi közel másfélmillió abortusz azt mutatja, hogy a szaporodást ott sem az emberek akarják, csupán az történik máig is, amit John Lennon így írt le: "Kilencven százalékunk szombat esti balesetként pottyant a Földre, egy pohár whisky hatására.")

Lehet is, kell is finomítani az ökolábnyom számítást, de méricskélés nélkül is, szabad szemmel is látható, hogy ennyi (s évente közel nyolcvanmillióval több) ember szétbarmolja a Földet. A kevés gazdag is, de a sok szegény is. Pl. a háziállatok üvegházgáz-kibocsátása meghaladja az autókét. A szegények ugyanúgy nem tudnak fenntarthatóan megélni a területükön, mint a gazdagok.

S természetesen a nyomorgó milliárdok nem akarnak nyomorgók maradni. A tudatlanságból, részegségbõl, szexuálpatológiából, erõszakból stb. megfoganó percenként közel kétszáz nem-kívánt gyermek harcolni fog, hogy valami még neki is jusson a Föld roncsaiból. (S akkor még nem beszéltünk a vallási bigottságból, nacionalizmusból, érdekbõl, élõerõ-fegyverkezési versenybõl, párkapcsolati válságból stb. tudatosan eszközként nemzett gyerekekrõl.)

Amíg az ember nem válik emberré a nemzés képességének használatában (egyelõre a foganások kb. fele kifejezetten a pár szándéka ellenére történik), addig sorsa az állatoké: nyomor, betegség, harc, környezetpusztítás, a sáskák tömeges elhullása, miután túlszaporodtak és mindent letaroltak.

A zöld mozgalomnak teljes erõvel azon kell küzdenie, hogy ne legyen a Földön évente közel százmillió nem-kívánt foganás. Amíg nem sikerül a csapot elzárni, csak csõvégi "reménytelenkedések" maradnak. Az oktatási rendszernek az egész világon elsõ helyre kell tennie a fiatalok megtanítását a fogamzásgátlásra és a globális ökológiai helyzet ismeretében való felelõs családtervezésre. Biztosítani kell a nõk tanulási lehetõségeit és jogait, hogy ne szülõgépnek használják õket (Amartya Sen kifejezése). A nemzetközi fejlesztési politikának emellett a reproduktív egészségre és jogokra, a családtervezési eszközök elérhetõségére kell koncentrálnia (condom gap: egy afrikai férfira évente 4 óvszer jut a segélyekbõl). Az emberiség sorsa azon múlik, hogy a történelem során messze legnagyobb létszámú mai tinédzser generációnak milyen fogamzásgátlási lehetõségei lesznek.

Egy ilyen kis ország fenntartható fejlõdés stratégiájának elsõ helyen a külpolitikáról kellene szólnia, hiszen a globális öko-válság tipor el bennünket. Ha sikerülne csupán egy fél évnyi nem-kívánt foganást megelõznünk globálisan, akkora plusz tehertõl óvnánk meg a Földet kb. hét évtizeden át, mint Magyarország teljes ökolábnyoma. Ez a leghatékonyabb lehetõségünk.

Simonyi Gyula

http://bocs.eu