A 2006. szeptember 17.-i Fővárosi Autóments Nap alkalmából lezárt Andrássy úton számos civil szervezet mutatta be tevékenységét. A megjelentek között a SZIKE - némi HuMuSz részvétellel - is képviseltette magát a helyi komposztálást népszerűsítő színvonalas standjával. A SZIKE komposzt-szigete feltűnő és színpompás jelenség volt a máskor benzingőz uralta, fővárosi sugárúton.
"A tizenkét lakásos társasházban (...)... szokássá vált, hogy akinek valamiből többlete volt, kitette a folyosóra, és akinek szüksége volt rá, elvitte. Bár majdnem mindenki kertészdiplomával rendelkezett, nemcsak termékek, tárgyak, de tapasztalatok cseréje is teret kapott." A Szabad Föld komposztálásról szóló cikke, mely a diófalevél komposztálásának kérdését is érinti.
A XVI. kerület helyi programja nagyszerű példája az önkormányzat, egy civil partner - esetünkben az Öko-Fórum Alapítvány - és a lakosság összefogásának. Az olajozottan működő rendszer a "zöld javakat" menti ki a háztartási hulladékok közül, hogy házi komposztálással hasznosítsa azokat.
Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.
Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület évek óta oktatási segédanyagok készítésével is foglalkozik. Ezek elsősorban a 12-18 éves korosztálynak készültek, de az őket tanító szaktanároknak, környezeti nevelőknek is segítséget nyújtanak a fenntartható energiagazdálkodás témakörében.
Bőrtarsolyt már a természeti népeknél is találhatunk. Nyakba akasztva ebben hordták szívük felett a szerencsehozó amulettet. Ebben őrizték a gyógyfüveket, hogy mindig kéznél legyenek. A pásztornak a maga készítette övéről csüngtek a tarsolyok, erszények, készségek. Ezekben volt a kés, acél, kova, tapló, dohány.
Eritreai körkép
Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélő csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelőzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlő ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlő filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és műanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.
Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) riportja.
Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttműködés lehetőségeiről. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában működő zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeiről is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.
A HuMuSz március elsejét az újrapapír világnapjává nyilvánította. Ez alkalomból rendkívüli sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen szóba került, hogy a környezetpolitika az elmúlt 16 év alatt nem volt képes csökkenteni a hulladékok termelését, sok ígéret nem teljesült, papírfogyasztási szokásaink pazarlóak, a kéretlen reklámküldemények komoly terheket rónak a környezetre, az újrapapír termékek piaci részesedése alacsony, ismertségük nem kielégítő, a kereslet irántuk alacsony. Összeállításunkban a papírt járjuk körül – és azt, ami mögötte van.
Kukás Bulvár