Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még használható

Újrahasználati központok Ausztriában és Németországban
Év: 
2005
Szám: 
Tél
Szerző: 
drd

DSCF4778Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?


Főleg lomtalanításokkor látható, hogy rengeteg olyan dolgot is kidobunk, ami használható, csak meguntuk - vagy kis javítással újra használhatóvá tehető, bútorok, kisebb elektronikai készülékek, ruhák, könyvek. Az újrahasználati központokban ezeket gyűjtik össze, és megfelelő rendbetétel/javítás után eladják. Ezzel csökken a hulladék mennyisége - illetve a szociálisan rosszabb helyzetben levők olcsón juthatnak hozzá számukra fontos dolgokhoz. Az ötletnek van még egy szociális vonatkozása: munkahelyteremtő tevékenységről van szó. Ausztriában és Németországban ezek a vállalkozások, szervezetek elsősorban munkanélkülieknek és hátrányos helyzetűeknek kínálnak munkát és át- illetve továbbképzési lehetőséget.


BAN
A grazi Kft. neve a „Beratung-Arbeit-Neubeginn” (Tanácsadás-Munka-Újrakezdés) szavak rövidítése. A céget 1983-ban alakították szociális munkások egyesületként. A cél az volt, hogy átmeneti munkahelyet biztosítsanak, valamint továbbképezzék a rászorulókat, elősegítsék a munkaerőpiacra való vissza- illetve bejutásukat. A ma már kft. formában működő szervezet jelenleg félszáz embert foglalkoztat, ebből csupán húsz az állandó munkatárs – a többiek munkanélküliek vagy hátrányos helyzetűek. Ők egy évig dolgozhatnak a BAN-nál, utána másik munkahelyet kell találniuk. Az egy év alatt a fizetésüket a BAN-tól kapják, ezt a cég állami- és önkormányzati forrásokból nyeri. Az egy év alatt a résztvevők képezhetik is magukat a kft. asztalosműhelyében és az elektronikai részleg műhelyében. A cégnek van boltja is, ahol a felújított holmikat eladják. Hulladékudvarként és szervízként is működnek, a lakosságtól mindenféle hulladékot átvesznek, és ha tudják és megéri, akkor ezeket is hasznosítják. Költségvetésüknek kb. 40%-át fedezi a szociális tevékenységükre kapott támogatás, a maradék 60%-ot a bolt és a szolgáltatásaik együttesen fedezik.


RIFA
A riedi szervezet neve is rövidítés, jelentése „Rieder Initiative für Arbeit”. Ez a szervezet jóval kisebb, mint a grazi, és egyesületi formában, azaz civil szervezetként működik. Fő tevékenysége a tartós munkanélküliek, pályakezdők és hátrányos helyzetűek átképzése. Vendéglátóipar, asztalos, lakatos és elektroműszerész területeken végeznek képzést. Legnagyobbrészt állami és önkormányzati támogatásokból élnek, de a képzés „melléktermékeit” is felhasználják bevételi forrásként. Így van egy gyakorló szállodájuk, egy éttermük, és árusítják az asztalosműhelyben készített termékeiket is. A szervezet újrahasználati központként csak csekély mértékben működik, mert nincs hozzá elég helyük, másfelől pedig a beérkező elektronikai holmik nagy része boltokból érkezik hozzájuk. Viszont ezek után nem árusíthatják helyben a javított készülékeket, mert így konkurenciát jelentenének a boltoknak. Ottjártunkkor a vezetőnk panaszkodott, hogy a helyi lomtalanításokon sajnos a cucc „javát” lefölözik a román és bolgár gyűjtögetők.
Még egy igen érdekes szolgáltatást is végeznek: a helyi szelektíven gyűjtő konténerszigetek környékét tartják rendben. Mivel nemcsak a magyarok malacok ezen a téren, hanem nyugati szomszédaink is, erre szükség is van. Nálunk elképzelhetetlen lenne, hogy az önkormányzat ilyesmiért fizessen.


RPG
A frankfurti Recyclingpartner e.G. a legnagyobb a meglátogatott szervezetek közül. A gazdasági vállalkozás két fő egységből áll: a szétszerelő- illetve javítóüzemből és a boltból. Fő feladatuknak ők is a munkanélküliek és hátrányos helyzetűek foglalkoztatását tekintik. A Németországban tavaly életbe lépett „1,50-es törvény” értelmében a szervezet 1,50 EUR órabérrel egészíti ki a helyi munkaügyi központ által fizetett munkanélküli segélyt. Viszont ez a konstrukció jelentősen meg is nehezíti a dolgukat, mert nem adott időre szerződnek a munkavállalókkal, hanem aki ráér, az bejön, dolgozik, a ledolgozott időért megkapja a bérét - de lehet, hogy másnap már nem fog jönni. Így elég nehéz tervezniük.
A hatalmas szétszerelőüzemben lomtalanításokból és cégek selejtezéseiből származó, vagy a lakosságtól közvetlenül bejövő elektronikai hulladékot dolgozzák fel. Amit tudnak, azt újra használják, a maradékot válogatják, és a hulladékhasznosítók szállítják el. A válogatás a beérkező hatalmas mennyiség miatt nem tökéletes. A szétszerelőműhelyben (ahol már csak a válogatás folyik), csak egy órácskát kértem volna, hogy a nekem tetsző dolgokat kiválogathassam, egy teherautó sem lett volna elég.
A boltban bútorokat és apróbb tárgyakat (étkészletek, könyvek, vázák, stb) is árusítanak, de ezek nem lomtalanításokból származnak, hanem felajánlásokból, illetve úgynevezett lakáskirámolásokból. Ez utóbbi fizetős szolgáltatás, amit meg lehet rendelni olyan esetekben, amikor valaki költözik, de nem szeretné a holmiját magával vinni (ilyen is van...) A cég felméri, mennyit ér a kirámolandó holmi, és ennek megfelelően szabnak árat.
Tanulság? Ausztriában és Németországban az újrahasználati központok elsősorban foglalkoztatáspolitikai okokból jöttek létre és maradtak fent. Működésükben még a gazdasági alapokon funkcionáló szervezeteknél is jelentős szerepet játszik az állami támogatás - amit épp a szociális funkciójuk miatt kapnak. A környezetvédelem - érdekes módon - egyik helyen sem volt elsődleges szempont, mégis: a működés mechanizmusa miatt magától adódott. Ám azt is látnunk kellett, hogy az ilyen kezdeményezéseknek megfelelő anyagi háttér és megfelelő állami támogatási rendszer nélkül nincs esélyük a hosszútávú működésre.


A meglátogatott szervezetek
honlapjai:
BAN: www.ban-soeb.at
RIFA: www.rifa.at
RPG: www.recyclingpartner.de