Programunk alapvető célja, a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával kapcsolatos társadalmi egyeztetésnek helyet adjunk a nemrégiben megnyílt HuMuSz Házban. A kétnapos rendezvény első napján megkértünk néhány civil szervezetet, mondja el tapasztalatát az általuk már működtetett gyűjtésről, illetve a vitafórumon közösen keressünk megoldásokat a felmerülő problémákra. Meghívtuk a hallgatóság soraiba a hulladékgyűjtő vállalatok szakembereit is, akik a program második napján (július 4-én) tartanak előadást az általuk működtetett gyűjtés tapasztalatairól. Itt kell megjegyezni, hogy a gyűjtő vállalatok igen szerény számban képviseltették magukat a civil szervezetek előadásain.

Tura

Benke Sándor, a Turai Szelektív Kht. igazgatója bemutatta a Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló hulladékait kezelő üzemet (lerakó, válogató csarnok, komposztáló). Erről a KukaBúvár 2002 nyári számában már beszámoltunk. Többször hangsúlyozta, hogy egy jól működő szelektív gyűjtési rendszer alapja, a megfelelő technikai háttér mellett, a lakosság teljeskörű tájékoztatása, kiadványok előadások, kiállítások segítségével. A rendszer bevezetése előtt hulladékanalízist végeztek, amely megállapította, hogy a hulladék 47%-a biológiai eredetű, 14%-a papír, műanyag, üveg, fém, textil és csak 39%-a lerakandó hulladék. A mérések megállapították, hogy a térségben (1998-as adat) 270 kg hulladék keletkezik évente egy főre számítva.

Turán a rendszer bevezetése alkalmával, az addig vegyes hulladék gyűjtésére használt egy kukát cserélte fel a három kukás rendszer, míg a többi három településen egyszerűen ált át a lakosság az addigi zsákos rendszerről, a több zacskós megoldásra. A szelektíven gyűjtött hulladék kéthetente, a komposztálható hulladék heti rendszerességgel kerül elszállításra, a veszélyes hulladék pedig néhány előre meghirdetett gyűjtőponton kerül átvételre. Az eredményes működés érdekében 2002-től szállítási naptárt adtak ki a lakosoknak, amely napra pontosan tájékoztat mindenkit, hogy mikor milyen típusú hulladékot szállítanak el.

Az üzem bemérette az általa készített komposztot és idén tavasztól zsákolt formában értékesíti is. A turai szelektív gyűjtés eredménye, hogy 2000-ben 11kg, 2001-ben 12kg szelektíven gyűjtött hulladék jutott egy lakosra. A lakosság 60%-a vesz részt ebben a programban, és ez az arány folyamatosan nő.

Törökbálint

Fernengel András a Kerekdomb Egyesülettől a Törökbálinton évek óta működő szelektív gyűjtő rendszert mutatta be, amely rengeteg kézi munkával, kisebb-nagyobb gondokkal megküzdve üzemel. Kezdetben a környezeti gondokra érzékeny diákok és köréjük szerveződő szülőkből alakult az egyesület, amely első lépésként megpróbálta elérni, hogy ahol szárazelemet lehet vásárolni, ott azt vissza is gyűjtsék, tehát a vásárló elhelyezhesse egy arra alkalmas gyűjtőbe az elhasznált elemet. Összehangolták az iskolai papírgyűjtéseket, amelynek jelentős szerepe van a környezeti nevelésben, illetve segíthet az iskolás csoportok utaztatásában, továbbá helyet adtak a lakosság egyéb hulladékainak tárolásának egy alagsorban bérelt helységben. Mára 100 főssé nőtte ki magát az Egyesület.

Jelenleg 4 komponens gyűjtése folyik ezen a rendszeren belül: fém, papír, színes üveg, fehér üveg, műanyag és külön a PET-palack. Ez utóbbi különválasztása a későbbi feldolgozást szándékozik megkönnyíteni, de sajnos a gyakorlatban ez nem működik tökéletesen.

A szelektíven gyűjtött hulladék 6-10%-a a nem odavaló szemét, amit kézi utóválogatással különítenek el. Minden évben kétszer meghirdetett akció keretében a lakosság a polgármesteri hivatal udvarába viheti a problémásan elhelyezhető hulladékokat: használt autógumit, étolajat, akkumulátort, fáradtolajat és papírt. Veszélyes hulladék gyűjtésére nincs engedélye az egyesületnek, ezért egy vállalkozással együtt évente meghirdetik az egyéb veszélyes hulladék gyűjtését (oldószereket, festékmaradványokat, gyógyszereket, olajos edényeket, egyéb hulladékot). A kisebb mennyiségű sittet a falugazda csoportnál lévő konténerbe helyezhetik el.

Az egyesület tanácsadással is foglalkozik a hulladékot érintő kérdésekben. Ez a rendszer 14 000 főt foglal magába, ahol a hulladékszállítás költségeit térfogat alapján számlázzák, és bíznak benne, hogy ez ezután is motivációt jelent a szelektív gyűjtés fejlődésére. Már érzékelhető, hogy az eddigi rendszert kinőtte a kezdeményezés, és a bővítéshez folyamatosan forrást keresnek. Az egyesület honlapján mindenki informálódhat a szelektívgyűjtő programról (www.kerekdomb.hu).

Kistarcsa

A kistarcsai szelektívgyűjtő udvar működését Dömötör Erika mutatta be a Rügyecskék Alapítvány részéről (Erről is írtunk már: KukaBúvár, 2002 nyár és tél). 2002-ben nyitották meg a hulladékgyűjtő udvart, előtte környezetvédelmi nyílt napokat tartottak több iskolában, hulladékos kiadványt készítettek a lakosság részére, amely kifejezetten Kistarcsára vonatkozik. A kistarcsai udvar kizárólag önkéntes munkával működik, az építéshez, üzemeltetéshez a forrást önkormányzati támogatásból, pályázatokból és egyéni adományokból szedték össze.

Külön gyűjtik a papírt, hullámkartont, üveget, lágy és kemény műanyagot és a szárazelemet. Évente kétszer veszélyeshulladék-gyűjtést tartanak (akkumulátor, festékek, gyógyszerek). Található itt egy textiles konténer is. Az ebben lévő, még használható ruhadarabok öregek otthonába, illetve hajléktalanszállóba kerülnek, a nem használható részt pedig re-textil üzemben dolgozzák fel (táskák, függőágy). Ennél az üzemnél fontos lehet megemlíteni, hogy itt a csökkent munkaképességű dolgozóknak is munkát tudnak adni. Egy év alatt 33 tonna újrahasznosítható hulladékot gyűjtöttek össze az alapítvány aktivistái, amely 225 ezer forint bevételt jelentett. Ebből Kistarcsára újra-műanyag padokat telepítettek, növényeket, fákat, virágokat ültettek.

A rendszerben a 210 érintett család 40-50%-a vesz részt. Az alapítvány szeretné megoldani a komposztálást, de önkormányzati támogatottság hiányában nem sikerült pályázati alapot találni erre a tevékenységhez. A hulladékudvarral szemben felmerülő esztétikai kifogásokat, zöld növényzet telepítésével oldották meg, és tovább javítja a lakossági kapcsolatokat, hogy szombatonként gyűjtőlátogatásokat tartanak, tehát akik nem tudják kivinni az udvarra a hulladékot, mert idősek vagy betegek, ahhoz kimennek. Sok gondot jelent a rendszer működtetése során a konténerek ellenőrzése, mert a Tetra Pak csomagolást sokan tévedésből a papírgyűjtőbe dobják.

A lakosság motiválására a Kistarcsa Szépítési Program kereteiben kerül sor, padok, virágok, fák telepítésével. Továbbá felmérésre, oktatásra ad módot az Alapítvány által végzett szelektív gyűjtés témájú kérdőíves kikérdezés.

Februárban nyílt egy környezetvédelmi tanácsadó iroda a hulladékudvar közelében, ahol környezetbarát mosogatószert, újrapapírt, kiadványokat, könyveket találhatnak az érdeklődök, illetve lehetőség van gyermekfoglalkozásokra is. A kistarcsai két iskolában is szelektív gyűjtés működik, amely a környezeti nevelési program fontos része. A legjobban gyűjtő osztálynak ökofalu látogatás a jutalma.

Örs Vezér tér

1995-ben néhány aktív lakó közreműködésével kezdődött el a szelektív gyűjtés. Bevezetés alkalmával az aktivisták egyenként keresték fel a lakókat, ami az Örs Vezér tér 11-14-ben, 4 lépcsőházat, 172 lakást, kb. 500 embert jelentett. Először a papírt, fémet, műanyagot, üveget kezdték el gyűjteni.

Az egyesület 1996 végén alakult meg 10 taggal, de a hulladék szétválasztásával és legyűjtésével továbbra is az alapító pár ember foglalkozott. 1996 végére ebben a 44 szintes házban 35 szint valamilyen módon részt vett a szelektívgyűjtésben. Később csatlakozott a rendszerhez az Örs Vezér tér 15-18. számú épület, illetve egy Kőszeg utcai ház. Mintatelepek létesültek Albertfalván, a Fogócska utcában és a XIII. kerületi Gyöngyösi úti lakótelepen. 2001-ben a Gyöngyösi úti lakótelepen beindult a komposztálás.

Az Egyesület szívesen ad tanácsot szelektív gyűjtő rendszerek bevezetésénél, és már több helyen segített beindítani a gyűjtést. Videofilmet készítettek a bevezetés, működtetés gyakorlati kérdéseiről, amelyet szívesen bocsátanak az érdeklődők részére.

Komposztálás

Gellért Miklós a SZIKE vezetője szerint a szelektív rendszer három legfontosabb pillére a lakosság teljes körű tájékoztatása, a rendszer működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása, és a szigorú számonkérés. Az anyagi motiváció miatt szükséges lenne bevezetni a mennyiségarányos fizetést, az ürítésenkénti fizetés helyett.

Gellért Miklós szerint a kertes övezetekben a házaknál legésszerűbb a komposztálás, amely könnyebben ellenőrizhető, biztonságosabb minőségű, költségkímélőbb, környezetbarátabb megoldás, mint telepekre szállítani a komposztálható hulladékot.

***

A kétnapos utazás második része lapzártakor folyt.
Izgalmasnak ígérkezett a program: