Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új megelőzési és hasznosítási stratégia az Európai Unióban

Év: 
2003
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Verlag Dashofer

2003. május végén tette közzé a Bizottság azt a vitaanyagot, amelyet egy újonnan megfogalmazásra kerülő hulladékmegelőzési és -újrahasznosítási stratégia alapjául szántak. Egy új stratégia megfogalmazásának részben az is oka, hogy a 1993-ban indított 5. környezetvédelmi akcióprogramban napjainkra vonatkozóan megfogalmazott 330 kg/fő/év települési hulladéktermelési szintet nem sikerült elérni (az aktuális adat 550 kg/fő/év). A hulladék mennyisége továbbra is fontos probléma és jelentős környezeti hatásokkal jár.


A Bizottság által közreadott vitaanyag az alábbi területekre kívánja koncentrálni a vitát:

1) A hulladékmegelőzés mennyiségi céljainak rögzítése

Ebben a kérdéskörben a hulladékok keletkezésének megelőzésére vonatkozó mennyiségi célokra, valamint olyan eszközökre van szükség, amelyek segítségével ezek a célok elérhetők. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság a következő lehetséges intézkedésekkel kapcsolatosan kéri a vitában részt vevők kommentárjait:

  • hulladékmegelőzési tervek; olyan lépések, amelyek serkenthetik az ipar bevonását ilyen tervek elkészítésébe és végrehajtásába;
  • kevés hulladékot eredményező gyártási technológiák; olyan intézkedések, amelyek támogatják ilyen technológiák elterjedését az európai iparban;
  • a legjobb gyakorlat elterjesztése; olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak a leghatékonyabb nemzeti stratégiák azonosításához és Európa-szinten történő elterjesztéséhez.
    2) A piaci erők felhasználása az újrahasznosítás növelésére

    Ebben a kérdéskörben az alapvető cél az Unió reciklálási politikájának jobbá tétele. A következő lehetséges intézkedésekhez kérik a kommentárokat:

  • Reciklálási célok meghatározása az egyes anyagfajtákra.
    Jelenleg az uniós jog csupán bizonyos hulladékok esetében írja elő az anyagok újrahasznosítását (pl. csomagolóanyagok, autók, elektromos és elektronikai termékek), de nem követeli meg ugyanezen anyagok reciklálását, ha ezeket más termékekben használták fel. (Például a csomagolásra használt kartonpapírt reciklálni kell, de az irodai papír vagy az újságokat nem, s hasonló példák hozhatók az alumíniumra, műanyagokra stb.) A koherensebb reciklálási szemlélet jelentősebb környezetvédelmi haszonnal járhatna.
  • Korrekt módon kell felmérni a különböző hulladékkezelési módszerek költségeit.
    Dacára a szigorú uniós jogszabályoknak, a hulladékok lerakása vagy elégetése sokszor még mindig olcsóbb, mint a reciklálás. Ezt a következő módokon kellene korrigálni:
    olyan rendszert kellene bevezetni, amely piaci kvótákon (tanúsítványokon) alapul
  • a nemzeti hulladéklerakási adók koordinálásával
  • olyan rendszerek támogatásával, amelyek a lerakásra kerülő hulladék súlyával vagy térfogatával arányos terheket rónak a hulladék előállítójára
  • a gyártók felelőssé tételével az újrahasznosításban.

    Meg kell oldani, hogy a reciklálás könnyű és tiszta művelet legyen. Egyes esetekben előfordult, hogy az EU hulladékgazdálkodási jogszabályainak alkalmazása szükségtelen terheket rótt a reciklálással foglalkozó iparra. Ezeken a területeken azonosítani kell a problémákat és meg kell őket oldani. Azokban az esetekben azonban, ahol a reciklálási technológia nem eléggé hatékony, olyan módszereket kell kialakítani, amelyek arra késztetik az újrahasznosító ipart, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazza.

    A vitaanyag közzétételére a 6. Környezetvédelmi Akcióprogram jogosította fel a Bizottságot, melynek értelmében hét tematikus stratégiát kell kidolgoznia, a kiemelt környezetvédelmi kérdések köré csoportosítva. A vitaanyag e folyamat első lépése, a vita 2003. november végéig tart. A 60 oldal terjedelmű vitaanyag a következő nagyobb részekre oszlik:

  • a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolatrendszere, különös tekintettel a hulladéktermelésre, a hulladékok lényegesebb környezetvédelmi hatásaira
  • az Unió jelenlegi hulladékpolitikájának bemutatása, eredményei, valamint azon területek ismertetése, ahol további előrehaladásra van szükség
  • a célok kitűzésének (mint módszernek) az indoklása
  • a jövőbeli tematikus stratégia keretinek felvázolása
  • a hulladékgazdálkodás és a humán egészségügy kapcsolatrendszerének bemutatása
  • milyen hulladékgazdálkodási kihívásokkal néz szembe az EU a bővítés kapcsán
  • az egyéb nemzetközi fórumokon zajló, a hulladékgazdálkodást érintő munka bemutatása
  • a tematikus stratégia kidolgozásának jövőbeli menete.