Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 10 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kamugyûjtés kiterjesztése

Öko? Pannon? Közhasznú?
Év: 
2001
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
kalas

Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.

Az állítás igaz: a magyar lakosság valóban pozitívan áll a szelektív gyûjtéshez, közremûködési készsége (meghatározható korlátok között) adott -- viszont továbbra is igen keveset tud a hulladékokról, keletkezésük okairól, veszélyeirõl és a jelenlegi hulladéktermelés igazi áráról. A projekthez jelzett 9,5 milliós "PR költség" tehát valós igény lenne, de a tapasztalat szerint az Öko-Pannon Kht. -- csomagolóipari indíttatásánál fogva -- alkalmatlan a fentiekkel kapcsolatos korrekt lakossági ismeretterjesztésre.

A magyar hulladékgazdálkodási törvény (miként minden ökológiailag orientált hulladékgazdálkodási kezdeményezés) a hulladék megelõzésnek biztosít kiemelt prioritást. A gyõri önkormányzat és a kommunális szolgáltatója ezzel szemben csak a már képzõdött hulladékra koncentrál, a megelõzéssel kapcsolatos ismeretterjesztésre, jogi megoldásokra eddig itt se figyelem, se pénz nem jutott. Láthatóan nem is fog. A Kommunális Szolgáltató Rt-nek (KOMSZOL) a hulladék csökkentésében nincs érdekeltsége -- és az önkormányzat sem környezeti érzékenységérõl híresült el. A gyõri hulladékgazdálkodási tervre négy éve várunk, a kerti hulladékok égetésére vonatkozó rendeletre pedig tíz éve.

A magyar hulladékgazdálkodási törvény az önkormányzatoknak nevesítetten a szerves anyagok külön gyûjtésére ír elõ kötelezettséget, arányszámot és határidõt. Emellett azonnali, kiemelt feladatként jelöli meg a háztartási veszélyeshulladék-frakció sürgõs "kivonását". A gyõri szelektív gyûjtés sajnos errõl szól. Továbbra sem számol a szerves anyagokkal, az újságpapírral, a fémekkel és a (nem flakon) mûanyagokkal. Az Öko-Pannon elvárásainak megfelelõen továbbra is csak a csomagolóanyag hulladékok begyûjtésére koncentrál, holott a képzõdõ háztartási hulladékoknak "csupán" fele a csomagolóanyag. A hulladékudvarok kiépítése a távoli jövõbe került, a veszélyes hulladékok begyûjtésére nincs elfogadható koncepció.

Köztudott tény, hogy a jelenlegi másodnyersanyag-piacon a kevert, szennyezett háztartási mûanyag hulladékoknak felvevõ piaca nincs, az üvegcserépbõl Orosháza legfeljebb a fehéret fogadja, a Tetra Pak-féle kombinált csomagolóanyagok újrahasznosítása pedig ipari blöff. Sajnos ezeken a területeken hosszú távon sem várható kedvezõ változás. A KOMSZOL által eddig begyûjtött ilyen hulladékok nagy része is a telephelyén várja jobb sorsát.

Ilyen helyzetben az önkormányzat (bizottság) alapvetõ feladata lett volna annak ellenõrzése, hogy a KOMSZOL valóban rendelkezik-e megfelelõ elõkezelõ kapacitással és tudja-e szerzõdésekkel igazolni, hogy a begyûjtendõ hulladékok hosszú távon és ténylegesen újrahasznosításra kerülnek. Ez sajnos elmaradt (ami nyilván összefügg azzal is, hogy a KB elnöke ücsörög a KOMSZOL Felügyelõ Bizottságában is.). Jelentõs értékesítési bevétel híján a gyûjtési rendszer mûködtetése az indokoltnál is ráfizetésesebb lesz, melyet (a szemétdíjjal illetve a költségvetésbõl) nyilván a polgárokkal fizettetnek majd meg.

Ugyanilyen súlyos szakmai és pedagógiai hiba, a lakosság becsapása lenne, ha az általuk különválogatott hulladék végül valamelyik hulladéklerakóra kerülne. A tapasztalatok szerint az egyszer már rászedett lakosságot reménytelen újabb áldozatvállalásra mozgósítani.

A KOMSZOL elõterjesztése nem értékelte azt, hogy az eddigi gyõri kísérleti gyûjtés vegyes beépítettségû lakóterületeken folyt, ahol eleve más a hulladék összetétele, a lakosság környezeti érzékenysége, saját "újrahasznosítási" lehetõsége, életvitele, mint a nagy lakótelepieknek. A teljes városi kiterjesztés (és tízmilliók kockáztatása) helyett szakmai szempontból sokkal tanulságosabb lett volna egy kevesebb frakcióra koncentráló lakótelepi kísérlet beindítására (pl. a 20 ezres Adyvárosban).

Sajnálatos, hogy a Környezetvédelmi Bizottság egy ilyen nagyságrendû kérdés és beruházás elõtt elmulasztotta a díjfizetõ lakosságot, a civil környezetvédõ és fogyasztóvédõk megnyilatkoztatását (a REFLEX ugyan beavatkozott). A programtervezet szakmai és társadalmi vitáiban feltehetõen több gyûjtési-hasznosítási módszer, alternatíva és javaslat kerülhetett volna érdemi kitárgyalásra. A januártól hatályos törvény alapján a közmeghallgatást már nem tudták volna megkerülni. Ha ez sikernek számít, akkor decemberben még sikerült.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi újrahasznosítási lehetõségek és másodnyersanyag piac mellett egyetlen szelektív gyûjtés sem lehet nyereséges. Létezik azonban olyan rendszer, ahol a méltányolható mértékû rövidtávú veszteséget kiegyenlíti a hosszú távon jelentkezõ közvetett haszon. Ez a gyõri rendszer azonban amellett, hogy finanszírozhatatlannak tûnik, és össztársadalmilag igazságtalan is. Költségvetési, pedagógiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság pénzét, együttmûködési készségét egy olyan -- csomagolóipar elvárásai szerint alakított - rendszerre pazarolják, ahol újrahasznosításra alkalmatlan vagy piacképtelen hulladékokat gyûjtetnek be.