Használjuk újra – megéri!

  • 2021. március 29.
  • Gyuri

Az újrahasználható csomagolások elterjedése nélkül elképzelhetetlen a körforgásos gazdaság megvalósulása. Azáltal, hogy az anyagokat hosszabb ideig használjuk, hozzájárulunk az erőforrások megőrzéséhez, a hulladék mennyiségének csökkenéséhez, valamint enyhülnek a csomagolások előállításával, fogyasztásával és hulladékként történő kezelésével járó környezeti hatások. A környezeti előnyök mellett az újrahasználati és újratöltési rendszerek rendkívüli gazdasági előnyöket is kínálnak az anyagköltség-megtakarítás és a munkahelyteremtés tekintetében, amit minden újrahasználati ciklus megsokszoroz. Vizsgáljuk meg, miért is érdemes túllépni az egyszer használatos kultúrán.

Humusz 1%

 

Hogy jutottunk idáig?

A Coca-Cola az 1940-es években mutatta be újratölthető üvegpalackjait, és akkoriban kizárólag ilyen csomagolásban lehetett elérni a terméküket. Ezeket az ikonikus palackokat úgy tervezték, hogy miután a vásárló elfogyasztotta az üveg tartalmát, a csomagolást visszajuttassa a céghez újbóli használat céljából. Mindez az 1970-es években változott meg, amikor is a Coca-Cola egyszer használatos műanyagpalackokra váltott. Ez mára oda vezetett, hogy a Coca-Cola 2020-ban a Break Free From Plastic mozgalom műanyagszennyező vállalatokat rangsoroló listáján a nem éppen dicsőséges első helyezést érte el.

 Használjuk újra – megéri!

A nagy italgyártók akár össze is gyűjthetnék a kiürült csomagolásaikat. Kép forrása: Pexels

 

A Coca-Cola példája is rávilágít, hogy a műanyagszennyezés problémája igazi globális krízis, amelynek megoldásához a vállalatok ténylegesen fenntarthatóvá alakulására is szükség van. Néhány évtizeddel ezelőtt még természetes volt, hogy az emberek a különböző italcsomagolásokat betétdíjas rendszerek keretében visszajuttatták egy átvételi pontra, mára azonban az újrahasználat kultúráját a világ nagy részén lecseréltük az egyszer használatos műanyagok nyújtotta kényelemre.

Pedig szakértők szerint az újratöltés több szempontból is előnyös. Az újrahasznosított egyszer használatos műanyagokkal szemben az újrahasználható, újratölthető csomagolás csökkenti a természeti erőforrások felélését. Nem beszélve arról, hogy igencsak kétes, van-e az emberiségnek egyáltalán kapacitása arra, hogy a hatalmas és egyre növekvő műanyagmennyiséget valóban újrahasznosítsa. A műanyag-csomagolások mindössze 14%-át gyűjtik össze újrafeldolgozásra, és a fejlődő országokra is jellemző az újrahasznosítási kapacitást messze meghaladó a műanyaghasználat. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy a hulladékégetésre a jövőben még nagyobb hangsúly kerülhet világszerte.

Használjuk újra – megéri!

Bátran legyünk kreatívak! Kép forrása: freeimages.com

 

Közkeletű tévhit, hogy az újratöltési rendszerek ideje lejárt, túlhaladt rajtuk az idő. Azonban az újratölthető palackoknak máig komoly piaca van, az italcsomagolások több mint 30%-át teszik ki olyan nagyobb piacokon is, mint Németország, Mexikó, a Fülöp-szigetek vagy éppen Indonézia.

Használjuk újra – megéri!

A betétdíjas rendszer az egyik leghatékonyabb hulladékmegelőzési-újrahasználati szisztéma. Kép forrása: BFFP

 

A Grandview Research jelentése szerint az italgyártók legnagyobbjai – mint a PepsiCo, a Coca-Cola, a Nestlé és az Unilever – éppen azok a vállalatok, amelyek a fent említett, a legnagyobb műanyagszennyezőket számba vevő évente megjelenő listán is újra és újra az első helyeken végeznek. Ebből egyenesen következik, hogy e vállalatoknak hatalmában áll az újrahasználati rendszerek jövőjét megszabni és a műanyagszennyezés mértékét drasztikusan leszorítani. Elengedhetetlen, hogy ezek a vállalatok visszafogják az egyszer használatos műanyag-csomagolások termelését, és növeljék az újratölthető üvegek piaci részesedését. És ugyan ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, mindenképpen szükséges lépés, hiszen egy egyszer használatoshoz képest egy újrahasználható palackhoz 93%-kal kevesebb energiafelhasználás kapcsolódik, ha 25-ször töltik újra. Ideje, hogy a vállalatok a környezetünket és a fenntartható jövőt a profit elé helyezzék. [1]

 

Beszéljenek a számok

Ahogy a Zero Waste Europe és a Reloop az Utrechti Egyetemmel közös jelentése megállapítja: az újrahasználható csomagolásokhoz – legyen szó palackról, befőttesüvegről, rekeszről stb. – jóval kevesebb karbonkibocsátás kapcsolható, mint ezek egyszer használatos alternatíváihoz. Tanulmányukban 11 különböző típusú csomagolóanyagról szóló 32 életciklus-elemzést vizsgáltak meg, e csomagolások környezetre gyakorolt hatását vizsgálva a termékek életciklusának különböző szakaszaiban (beleértve a gyártást, a szállítást, az újrahasználati lehetőségek számát és a hulladékként történő kezelésüket is). A jelentés főbb megállapításai közé tartozik, hogy:

  • Az újrahasználható üvegpalackokhoz 85%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint az egyszer használatos üvegpalackokhoz; 75%-kal kevesebb, mint a műanyagpalackokhoz (PET); és 57%-kal kevesebb, mint az alumínium italcsomagolásokhoz.
  • Ugyanígy az újrahasználható műanyagrekeszhez 88%-kal kevesebb CO2-kibocsátás kapcsolódik, mint az egyszer használatos kartondobozokhoz; 64%-kal kevesebb, mint az összetett csomagolásból készült dobozokhoz; és 5%-kal kevesebb, mint a fából készült rekeszekhez.
  • A csomagolás szállításának módja – beleértve a távolságot és a szállító járművet – van a legnagyobb hatással arra, hogy az adott csomagolóanyagnak mekkora a környezeti hatása.

A szerzők szerint a legfőbb intézkedések, amelyekkel az újrahasználható csomagolások környezeti fenntarthatóságát javítani lehet, a következők: csomagolások egységesítése, betétdíjas rendszerek bevezetése, illetve a csomagolások szállítási módjának megváltoztatása – ezek mind hozzájárulnának az újrahasználható csomagolások alacsonyabb karbonlábnyomához. Szintén megoldást jelentene, ha a csomagolásra nem a termék esszenciális részeként tekintenénk. [2]

Használjuk újra – megéri!

Vannak olyan régi rendszerek, amelyeket érdemes újra bevezetni. A kép forrása: BFFP

 

Egy másik tanulmány, amelyet a GAIA (Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) idén hozott nyilvánosságra, szintén figyelemre méltó eredményre jutott:

  • Az újrahasználatra történő előkészítés (tehát a javítás, szervizelés) 200-szor annyi munkahelyet teremt, mint a hulladéklerakók és hulladékégetők.
  • Az újrahasznosítás esetében ez az arány 50-szeres,
  • Az újragyártás esetében pedig 30-szoros.

Ennek fényében megállapítható, hogy a gazdasági célok összhangban vannak a környezeti célokkal; a legtöbb munkahelyet teremtő hulladékgazdálkodási stratégiák a legjobb környezeti eredményekkel is járnak. A „nulla hulladék” rendszerek kívánatosabb foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak, ugyanis képesek kihasználni az alapvető kézi munkán túlmutató képességeket, ezáltal magasabb béreket biztosítanak, és állandóbb pozíciókat kínálnak, továbbá hozzájárulnak az általános életminőség javulásához is. A hulladékmentes folyamatok munkahelyteremtési potenciálja pedig világszerte hasonló (a tanulmány 16 eltérő földrajzi elhelyezkedésű és gazdasági helyzetű országot vizsgált meg), így kijelenthető, hogy a pandémiát követő gazdaság-helyreállítási stratégiák részeként ajánlatos megcélozni a hulladékmegelőzési megoldások megvalósítását. [3]

 Használjuk újra – megéri!

A számok magukért beszélnek (Kattintásra nagy méretben is megtekinthető az ábra). Kép forrása: ZWE 

 

Mit tehetünk?

Hogy mit tehetünk fogyasztóként, arról például a #WeChooseReuse kampányhoz kapcsolódó, magyarul is elérhető állásfoglalásban olvashattok. Aki még nem tette, azt bíztatjuk az állásfoglalás aláírására és terjesztésére, valamint az abban foglaltak megfogadására.

Használjuk újra – megéri!

Használjuk újra! Kép forrása: BFFP

 

Az állásfoglalásban arról is szó esik, hogy mit kéne tennie a nemzeti és uniós döntéshozóknak, a helyi önkormányzatoknak, valamint a gyártóknak, a kereskedőknek, a kávézóknak és étteremláncoknak. Mindazonáltal szeretnénk a vállalkozások számára további tanácsokkal is szolgálni, valamint a döntéshozókra is további nyomást gyakorolni, ezért nemsokára elérhetővé teszünk egy, az újrahasználat mellett elkötelezett vállalkozások által aláírható nyílt levelet, amelyben kiemeljük a sikeres jó gyakorlatokat, valamint néhány kulcsfontosságú intézkedést, amelyeket az állami hatóságok megtehetnek annak érdekében, hogy a társadalom áttérhessen a valódi körforgásos gazdaságra, és az újrahasználaton és újratöltésen alapuló üzleti modellek elterjedhessenek.

Addig is jó szívvel ajánljuk a Greenpeace felelős cégvezetőknek szóló tanácsait:

 

És a koronavírus?

Fontos kiemelni, hogy a koronavírus terjedése nem jelenti azt, hogy le kéne mondanunk az újrahasználatról. Az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatosan is számtalan írás született. Angolul is szívesen tájékozódók figyelmébe ajánljuk a a következő cikkeket az újrahasználható eszközök biztonságoshasználatáról;  a zero waste és a COVID kihívásairól és a különböző jó gyakorlatokról;  a leggyakoribb COVID vs. hulladék/újrahasználat kérdésekről; illetve az egyetemi kampuszok biztonsági tisztasági jó gyakorlatairól vírushelyzet idején. Ezek tartalmát jelen cikk korlátai miatt itt nem részletezzük, azonban a jövőben tervezünk ezzel kapcsolatos tartalmakkal is segíteni a magyar vállalkozásoknak.

 

A cikket írta: Szabó György

Források:

[1] BFFP

[2] ZWE, Reloop & Utrecht University

[3] GAIA