Hírek téma szerint
Csütörtök este 7-kor körülbelül ötven négyzetméteren égett még a hulladék, de több zárt konténer is kigyulladt Tiszaújvárosban.
A Rádió 1 és a Bubbles „nagy durranásra” készül március 13-án: 1600 darab, cédulákkal és kuponokkal megtöltött, környezetbarát lufit eresztenek szélnek Budapesten. Vajon mennyire lehet egy természetbe kikerülő lufi környezetbarát, és egyáltalán szükség van-e hasonló akciókra? Mivel továbbra is népszerűek világszerte a léggömbök eregetése különböző rendezvényeken, érdemes a témáról egy kicsit többet beszélni.
FRISSÍTÉS: A KONFERENCIÁT ELHALASZTJUK
Az idén 25 éves Humusz Szövetség mindig is nagy hangsúlyt fektetett a szemléletformálásra, környezeti nevelésre. A konferenciával célunk a tudásmegosztás, tapasztalatcsere, új módszerek bemutatása.
Bemutatjuk új interaktív játékunkat a LogIQkát.
A megunt, használt bútorokat márciustól visszavihetik a tulajdonosok az IKEA-nak. Nem ingyen természetesen, hanem eladhatják a vállalatnak, amely mint használt terméket kínálja tovább.
Különleges, egyedi táskáit, ékszereit látva az ember lányát elfogja a féktelen szerzésvágy. Ha pedig megtudja, hogy ezek a lenyűgözően szép, kézműves darabok papírhulladékból készültek, végképp jön a sárga irigység. Puskás Krisztina designer azonban egyáltalán nem tekint féltékenyen azokra, akik igyekeznek ellesni tőle az izgalmas kiegészítők készítésének módját, sőt, önzetlenül megosztja a fortélyokat bárkivel, aki jelentkezik hozzá egy-egy workshopra…
Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.
Mindenhonnan azt halljuk, hogy azért vegyünk mosogatógépet, mert az elképesztően takarékosan mosogat el: átlag 7-10 liter vizet használ, és ha a hosszú programon futtatjuk, akkor áramot is alig fogyaszt.
Idén ünnepli 25. születésnapját az eredetileg öt környezetvédelmi civil szervezet által megalapított Humusz Szövetség (leánykori nevén: Hulladék Munkaszövetség). A szervezetnek a kezdetektől fogva a hulladékmegelőzés, környezetbarát hulladékkezelés népszerűsítése volt a fő célja, és a mai napig teszi mindezt környezeti nevelési, lakossági szemléletformálási, érdekérvényesítési és egyéb szakmai progjamjain keresztül. A negyedévszázados évfordulóról két eseménnyel emlékezik meg a Humusz (a márciusi rendezvények elmaradnak, új időpontokkal később fogunk jelentezni). Ünnepelj velünk Te is!
Meglepő, de nagyobb mértékű szén-dioxid kibocsátás írható a divatipar számlájára, mint amennyiért a légiközlekedés és a hajózás együttesen felel. A ruházati kiskereskedelmi láncoknak köszönhetően megfizethetőbbé vált a divat, de ennek hatalmas költsége van, ha a környezetszennyezést nézzük. A divatipar az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának a tizedét adja, az iparág világ második legnagyobb vízfelhasználója és mikroműanyagokkal szennyezi az óceánokat.
Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.
Amióta 2017-ben Kína bejelentette, hogy nem fogad be több hulladékot a nyugati világból, és a példáját több ázsiai ország is követte, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás nyugati rendszere vészesen inog. Valójában a problémák eddig is megvoltak, csak a fejlett világ rátolta őket a kínai rendszerre, nem törődve azzal, mi is történik pontosan a hulladékkal. Legrosszabb helyzetben jelenleg a papírhulladék-gazdálkodás van, mivel nyolcmillió tonna felesleg gyűlt össze a piacon. Ez annyira lecsökkentette a papírgyáraknál az átvételi árat, hogy az már nem fedezi a hulladékkezelőknél a begyűjtés, bálázás és szállítás költségét.
Beüzemelte pénteken, immár második alkalommal a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt a magyar fejlesztésű és kivitelezésű uszadékszedő láncot, amely a megáradt Tiszán érkező nagy mennyiségű szennyeződés összegyűjtésére szolgál - közölte a helyszínen az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az MTI-vel.
Az Y-generáció, másnéven a millenniumiként is emlegetett, 1981-1995 között született nemzedék a fogyasztói társadalom húzórétege. Fogyasztási szokásai komoly hatással vannak bolygónkra. Miként befolyásolja a kulturálisan beépült anyagias szemléletmód az Y-generáció környezettudatos viselkedését? Boldogít-e a zero waste? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Arizonai Egyetem kutatói.
Nem kizárt, hogy újra általánosan elterjedtté válnak a cserélhető akkumulátorral ellátott mobiltelefonok, okostelefonok, miután az Európai Unió egyes lapértesülések szerint olyan jogszabály előterjesztésén dolgozik, mely a fenntarthatóság jegyében kötelezővé tenné a gyártók számára az akár a felhasználó által is elvégezhető, egyszerűbb akkucserét.
Az EU gazdagabb országai évek óta exportálják Romániába a hulladékot, amely illegális lerakatokba kerül vagy szemétégetőkbe, melyek megfelelő szűrőberendezések híján súlyosan szennyezik a levegőt.
A kukaholding és a fővárosi FKF között tízmilliárdos számlázási vita hevében olykor elfelejtjük, hogy a szemétszállítás problémái olykor sokkal banálisabbak: jobban kellene ösztönözni a megfelelő újrahasznosítási és hulladékégetési folyamatokat, megállítani a pazarló és balesetveszélyes kukaürítést, lebuktatni a potyautasokat, megszüntetni a zsebbe fizetést, javítani az átláthatóságot, az informatikai rendszereket.