Hírek téma szerint
A nejlontáskák problematikája nem új keletű. Köztudott, hogy a természetben való lebomlásuk rengeteg időt vesz időbe, akár több száz évet is, a hasznos élettartamuk pedig nem haladja meg a boltból a hazaérkezésig eltelő időszakot. Az új intézkedés célja ezen reklámszatyrok kiiktatása a rendszerből és hogy ezzel napi 3000 tonnával kevesebb hulladék kerüljön a nagyváros és agglomerációja hulladéktelepeire.
Országszerte tehetetlenek az önkormányzatok: hiába számolják fel a szeméthegyeket, másnap újra megjelenik az illegális szállítmány.
Ha nem akarunk elbúcsúzni az állatvilágtól, a Föld harmadát védelem alá kell venni. Az ENSZ szerint 2030-ig cselekedni kell, mert folyamatosan tűnnek el a fajok, múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tokot nyilvánították kihaltnak.
A tervek szerint 2020-ra már nem lesz egy darab műanyag zacskó, műanyag villa, műanyag ételhordó sem a nagyobb városokban, két évvel később pedig már országszerte sem lesz található az egyszer használatos műanyag.
Ismét elindította Civil Mentoring Programját a Pricewaterhouse Coopers, amire február 14-ig várják a jelentkezéseket.
A TVE 2019-ben indított kampányt a Magyar Természetvédők Szövetségével, a magyarországi Jane Goodall Intézettel, a HuMusz Szövetséggel, a Felelős Gasztrohőssel és a SzóKiMondókával azért, hogy a boltok polcain a vásárlók könnyebben megtalálhassák a pálmaolajmentes termékeket. A SPAR már akkor jelezte, hogy a könnyebb azonosíthatóság érdekében a csomagolások többségén külön logó jelzi majd a pálmaolajmentességet.
A Highlights of Hungary olyan projekteket, alkotókat foglal magába, akikre érdemes odafigyelni, mert pozitív hatással vannak környezetünkre, jobbá teszik közösségeinket, társadalmunkat. Óriási öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az 55 jelölt között a Humusz Szövetség is helyet kapott. 2020. január 13 - február 10 között közönségszavazáson dől el kik kapják az idei díjat.
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.
Valószínűleg nem sokat tudnak mesélni a hulladék újrahasznosításról és a környezetbarát anyagokról, pláne a termékek fenntartható életciklusáról, mégis, nagyon inspiráló lehet számunkra az, amilyen hozzáállással és kreativitással közelítik meg a hétköznapi dolgokat. Sőt, az is kiderülhet, hogy az elavultnak vélt házvezetési alapelvek, bár nem rendelkeznek az új környezetvédelmi technológiákkal, valójában a legzöldebb háztartásvezetést rejtik!
Néhány hete publikálta a The Lancet azt az átfogó jelentését, amely 2019 klimatikus történéseinek viszonylatában vizsgálja a Föld lakosságának egészségügyi tényezőit és annak alakulását. A munkába - melyet a Lancet Visszaszámlálásnak neveztek el - 35 tudományos, a témával foglalkozó szervezet eredményeit vonták be.
A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra.
Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.
Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.
Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott.
Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.