Hírek téma szerint
Amennyiben a jelenleg ismert formájában kerül a parlament elé és fogadják el a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosító javaslatot, jövőre plusz feladat hárul a visszaváltó automatákat működtető üzletekre.
Az elmúlt években egyre többen ismerik fel, hogy a zero waste életmód nemcsak a környezetünk megóvása érdekében fontos, hanem hosszú távon gazdaságos és fenntartható megoldásokat is kínál. Sokan azonban úgy érzik, hogy a teljesen hulladékmentes élet túl nagy vállalás, sőt a legtöbben azt sem tudják, hogyan kellene belefogni ebbe.
A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.
“Miért menő az ételmentés?” címmel szervezett sajtóeseményt a Munch, melynek a középpontjában a cég által készített “Magyar ételpazarlási körkép” című kiadvány állt. Emellett két kerekasztal-beszélgetés során a magyar fogyasztók fenntarthatósághoz való kapcsolatát és a legnagyobb hazai élelmiszerláncok élelmiszerpazarlás elleni törekvéseit vizsgálta. Az Etele Plázában található Tejmadár üzletben megrendezett eseményt egy fenntartható workshop zárta, melyet a Meska kézműves piactér koordinált.
Kedves kerthasználók, komposzttagok, érdeklődők!
2024. december 16. és január 6. között a Humusz Ház zárva tart. Sem a kert, sem a komposztpont nem lesz látogatható.
Simony története kitűnő példa arra, hogyan lehet egy kis településen hatékonyan megoldani a biohulladék kezelésének összetett kihívását, amely szinte minden közösséget érint a modern hulladékgazdálkodásban. A város, az önkormányzat és a lakosok egy olyan hulladékgyűjtési és -kezelési programot fejlesztettek ki, amely nemcsak a közösség életkörülményeit javítja, hanem még költséghatékony is.
Hosszú évek lassú, de biztosnak tűnő haladása után megtorpanni látszanak a globális környezet- és klímavédelmi törekvések, aminek első jelei már – a szennyező fosszilis ipar barátjának és a nemzetközi egyezmények nagy ellenségének számító – Donald Trump újraválasztásánál körvonalazódtak, és a napokban véget ért ENSZ-klímacsúcs, a COP29 csúfos eredményeivel váltak még világosabbá. A konferencián ugyan vállalták az éghajlatváltozásra való felkészülésre szánt összegek megtriplázását, valamint a gazdag országok 300 milliárd dollárt ígértek a fejlődő világnak arra, hogy segítsenek az adaptációban, de a felmelegedést hajtó kibocsátás nagy részéért felelős fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről már megint nem sikerült megállapodni – főleg abban a nemzetközi hangulatban nem, amely a második Trump-érára készül, és nem élvezi az USA eddigi klímabarát támogatását.
Mi a Webshopadomány lényege? A Webshopadomány lehetővé teszi, hogy online vásárlásaid során költségmentesen támogasd kedvenc civil szervezetedet. Immár online vásárlásaiddal is támogathatod a Humusz munkáját!
Mikorműanyagok vannak gyakorlatilag mindenben, az ételekben, a levegőben, a vízben, az agyban, a méhlepényben, a véráramon keresztül pedig már a születés előtt átörökíthetők a jövő generációinak. De nem a mikroműanyagok jelentik az egyetlen veszélyforrást az ember által létrehozott mesterséges anyagok közül.
Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.
Rekorderedménnyel zárult a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi élelmiszergyűjtése, 374 ezer kiló felajánlás érkezett az ország 365 áruházában megvalósított akcióban. Az adományokból 75 ezer élelmiszercsomagot tudunk összeállítani és a nélkülözőkhöz juttatni, de összesen 500 ezer pakkal szeretnénk segíteni az év utolsó két hónapjában.
Befejeződött a COP29 klímacsúcs, ám sokan, elsősorban a klímaválság által leginkább érintett, szegény nemzetek képviselői rossz szájízzel hagyták el a kéthetes eseményt.
Indiát, különösen az annak fővárosát, Újdelhit is magába foglaló Delhi metropoliszát már hosszú ideje a világ egyik legszennyezettebb helyeként tartják számon. Az elmúlt években azonban a helyzet még rosszabbra fordult: mára az ország teljes, csaknem 1,5 milliárdos lakossága egészségtelen levegőt lélegzik, ami évente több mint 1 millió ember halálát okozza.
Ismerős a történet? Egy mozivetítés alkalmával észrevétlenül rövid időre gyöngyöző kólásüvegek képét villantották fel a nézők számára, aminek következtében a szünet ideje alatt megnőtt az említett üdítő vásárlásának a száma. Mennyire valós a történet, és vajon mennyire használnak hasonló technikákat a mai napig?
Calatafimi Segesta egy kis szicíliai település Trapani megyében, amely példát mutat a nulla hulladékra való törekvés terén. A város 2011-ben fogadta el a „Nulla Hulladék Jegyzőkönyvet”, amely figyelemre méltó eredményeket hozott: az újrahasznosítási arány eléri a 85%-ot, a maradék hulladék pedig több mint kétharmaddal csökkent az elmúlt évtizedben. Ezt a sikert az önkormányzat és a közösség szoros együttműködésével és a megújító kezdeményezésekkel érték el.
A jóléti társadalom jellemző kérdése: Hogyan szabaduljak meg a régi holminktól? Mindenki másképp kezeli a helyzetet. A többség lomtalanítás alkalmával, kevesebben adományozással, hulladékudvari leadással vagy csereprogrammal oldják meg ezt a problémát (nem győzöm hangsúlyozni, hogy a társadalom egy szerencsés rétegének dilemmájáról van szó itt). Önkéntesünk, Kovács Eszter az Ágymester Manufaktúrában járt, cikkét e látogatás ihlette.
A NASA nem szeretné összeszemetelni a Holdat, ezért ötleteket vár arra, hogy miként lehetne újrahasznosítani az égitesten felhalmozódó hulladékot. A legjobb elképzeléseket igen komoly keretből díjazzák.
Többféle globális konferencia létezik, amelyeket COP-nak hívunk (mert a teljes nevük nem igazán megjegyezhető). Rövden a lényeg az, hogy bármilyen szám is álljon a COP rövidítés után, egy olyan találkozót jelent, ahol vezetők, kutatók, civil szervezetek képviselői tartanak eszmecserét és hoznak döntéseket a földi élet jövőjéről, legyen szó a vadvilág védelméről vagy a klímaválságról. De lássuk a részleteket…
Az elektronikai hulladék (e-hulladék) az egyik legszennyezőbb hulladéktípus: az elemekben és az akkumulátorokban lévő anyagok károsak lehetnek a környezetre és az emberi egészségre.
Óriásit nőhet 2030-ra az elektronikai hulladék mennyisége a mesterséges intelligencia térnyerése révén – a kutatók most ki is számolták, mennyire.
A szemétszállító taxi környezetbarát, és szelektíven szállítja a hulladékot a városi szemétgyűjtő udvarba.
Egy új műholdas képalkotási technika kifejlesztésével lehetővé vált, hogy a tengerparti műanyag szemetet már műholdról is észleljék a kutatók. Ez nagy lépést jelent a környezetszennyezés csökkentése érdekében, mivel a technológia nemcsak a műanyagok észlelését javítja, hanem nagyban hozzájárul a környezetszennyezésnek fokozottan kitett területek, így a tengerpartok megtisztításához is.
November 11-én, hétfőn Bakuban kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Évi 100 milliárd dollárról volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg.
Október végén Greenpeace-aktivisták műanyag szeméttől tisztították meg a Duna Óbudai-sziget melletti kisebb szakaszát. A vízből összegyűjtött szemetet ezután szétválogatták, hogy megvizsgálják, mely cégektől származnak. A legtöbb hulladék továbbra is kimagaslóan a Coca-Cola Company-hoz köthető. A július óta kötelező érvényű visszaváltási díj a Greenpeace szerint javulást hozhat abban, hogy ne végezze ennyi italcsomagolás a természetben. Ám a műanyagszennyezés csak akkor fog jelentős mértékben csökkenni, ha a cégek elfelejtik végre az eldobható csomagolóanyagokat. Ezen segíthet, ha az év végén valós megállapodás születik Dél-Koreában a Globális Műanyagegyezményről szóló tárgyalásokon.