Versenyképességi iránytű

Az elmúlt két évtizedben a termelékenység növekedése terén tapasztalt tartós szakadék miatt Európa nem tartott lépést más jelentős gazdaságokkal. A tehetséges és képzett munkaerőnek, a tőkének, a megtakarításoknak, az egységes piacnak és az egyedülálló szociális infrastruktúrának köszönhetően az Uniónak megvannak azok az adottságai, amelyek révén e tendencia visszájára fordítható. Ennek feltétele, hogy sürgősen fel kell lépnie a termelékenységi szakadék felszámolását hátráltató, régóta fennálló akadályok és strukturális gyengeségek kezelése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiválóan szerepeljen az elsőségért folyó versenyben. Ugyanakkor a versenyképesség visszaszerzése érdekében orvosolnunk kell gyenge pontjainkat. A versenyképességi iránytű az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés kiváló ajánlásai alapján alakít ki ütemtervet. Most tehát van egy tervünk. Megvan a politikai akaratunk. Ami igazán számít, az a gyorsaság és az egység. A világ nem vár ránk, és ebben minden tagállam egyetért. Használjuk ki ezt az egyetértést, és ültessük át a gyakorlatba!”

Három fő cselekvési terület a versenyképességi iránytűben: innováció, dekarbonizáció és biztonság
Az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés a fokozott versenyképesség érdekében három, átalakulást szorgalmazó követelményt irányozott elő, az iránytű pedig meghatározza a megközelítést és a kiemelt intézkedéseket, melyek révén megfelelhetünk e követelményeknek:

1. Az innovációs szakadék felszámolása: Az EU-nak ismét be kell indítania innovációs motorját. Kedvező körülményeket kívánunk teremteni az induló innovatív startupok számára, és célunk, hogy előmozdítsuk egyrészt az ipari vezető szerepet a mélytechnológiákon alapuló, gyorsan növekvő ágazatokban, másrészt a technológiák terjesztését a meglévő vállalatok és kkv-k körében. E tekintetben a Bizottság javaslatot fog tenni mesterségesintelligencia-óriásgyárakra és a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló kezdeményezésekre annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban elősegítse a mesterséges intelligencia fejlesztését és ipari alkalmazását. Emellett cselekvési terveket is előterjeszt majd a fejlett anyagokra, a kvantumtechnológiára, a biotechnológiára, a robotikára és az űrtechnológiákra vonatkozóan. Az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia kezelni fogja azokat az akadályokat, amelyek gátolják az új vállalkozások megjelenését és felfutását. A 28. jogrendszerre irányuló javaslat egyszerűsíteni fogja az alkalmazandó szabályokat, beleértve a társasági jog, a fizetésképtelenség, a munkajog és az adójog vonatkozó szempontjait, és csökkenti az esetleges kudarcok költségeit. Ennek köszönhetően az innovatív vállalkozások egységes szabályrendszer mellett végezhetik tevékenységeiket, függetlenül attól, hogy hol fektetnek be és működnek az egységes piacon.
2. A dekarbonizáció és a versenyképesség közös ütemterve: Az iránytű kulcsfontosságú kihívásként azonosítja a magas és ingadozó energiaárakat, és meghatározza azokat a területeket, amelyeken a beavatkozás megkönnyíti a tiszta és megfizethető energiához való hozzáférést. A küszöbön álló tisztaipar-megállapodás versenyképesség-vezérelt megközelítést határoz meg a dekarbonizációra vonatkozóan; ezzel azt igyekszik biztosítani, hogy az EU vonzó gyártási helyszín legyen, többek között az energiaigényes iparágak számára is, továbbá előmozdítja a tiszta technológiákat és az új körforgásos üzleti modelleket is. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv hozzá fog járulni az energiaárak és -költségek csökkentéséhez, míg az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály kiterjeszti a gyorsított engedélyezést az átalakulóban lévő ágazatokra. Emellett az iránytű testre szabott cselekvési terveket irányoz elő az energiaigényes ágazatokra, például az acél-, a fém- és a vegyiparra vonatkozóan, mivel ezek az európai gyártási rendszer gerincét képezik, de az átállás e szakaszában a legkiszolgáltatottabbak.
3. A túlzott függőségek csökkentése és a biztonság növelése: Az EU azon képessége, hogy diverzifikálja és csökkentse a függőségeket, hatékony partnerségeken múlik. A kereskedelmi megállapodások terén az EU már most is a világ legnagyobb és leggyorsabban bővülő hálózatával rendelkezik, amely 76 országot foglal magában, és az EU kereskedelmének közel felét fedi le. Az ellátási láncaink folyamatos diverzifikálása és megerősítése érdekében az iránytű a tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerségek új körének kialakítását vetíti elő. E partnerségek azt hivatottak biztosítani, hogy a nyersanyagok, a tiszta energia, a fenntartható közlekedési üzemanyagok és a tiszta technológiák több globális szereplő révén is elérhetők legyenek. A belső piacon a közbeszerzési szabályok felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a kritikus ágazatok és technológiák esetében a közbeszerzésében teret nyerjen az európai preferencia.

A versenyképességet elősegítő öt horizontális támogató eszköz

A három pillért öt horizontális támogató eszköz egészíti ki, amelyek elengedhetetlenek az összes ágazat versenyképességének megerősítéséhez:

1. Egyszerűsítés: E támogató eszköz célja a szabályozási és adminisztratív terhek drasztikus csökkentése. Az eszköz révén többek között a rendszerszintű erőfeszítéseknek köszönhetően egyszerűbbek, gyorsabbak és könnyebbek lesznek az uniós források lehívásához és az uniós közigazgatási határozatok meghozatalához kapcsolódó eljárások. A salátarendelet-javaslat küszöbön álló elfogadása egyszerűsíteni fogja a fenntarthatósági beszámolást, az elvárható gondosságot és a taxonómiát. A Bizottság emellett megkönnyíti több ezer kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat üzleti tevékenységét. Az iránytű azt a célt tűzi ki, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit legalább 25%-kal, a kkv-két pedig legalább 35%-kal csökkentse.
2. Az egységes piac akadályainak csökkentése: Az egységes piac 30 éve Európa versenyképességének kipróbált mozgatórugója. Annak érdekében, hogy valamennyi iparágban javuljon a működése, az egységes piacra vonatkozó új horizontális stratégia korszerűsíti az irányítási keretet, felszámolja az EU-n belüli akadályokat és megakadályozza újak létrehozását. Emellett a Bizottság megragadja az alkalmat arra, hogy gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tegye a szabványosítási folyamatokat, különösen a kkv-k és a startupok számára.
3. A versenyképesség finanszírozása: Az EU-ban nincs hatékony tőkepiac, amely a megtakarításokat beruházásokba forgatná. A Bizottság új megtakarítási és befektetési termékek létrehozása, a kockázati tőke mozgósítása és a beruházások Unión belüli zökkenőmentes áramlásának biztosítása érdekében elő fogja terjeszteni az európai megtakarítási és beruházási uniót. Az újragondolt uniós költségvetés az uniós prioritásokkal összhangban egyszerűsíti az uniós forrásokhoz való hozzáférést.
4. A készségfejlesztés és a minőségi munkahelyek előmozdítása: Európa versenyképességének alapját az európaiak képzik. A készségek és a munkaerőpiaci igények közötti megfelelő összhang biztosítása érdekében a Bizottság kezdeményezést fog előterjeszteni a készségek uniójának kialakítására, mely a beruházásokra, a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulásra, az időtálló készségek megteremtésére, a készséggondozásra, a méltányos mobilitásra, a képzett külföldi tehetségek vonzására és integrálására, valamint a különböző típusú képzések elismerésére összpontosít annak érdekében, hogy a munkavállalók az Unióban bárhol dolgozhassanak.
5. A szakpolitikák jobb összehangolása uniós és nemzeti szinten: A Bizottság egy versenyképességi koordinációs eszközt fog bevezetni, amely a tagállamok közreműködésével biztosítja majd a közös uniós szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtását, az európai érdekű, határokon átnyúló projektek azonosítását, valamint a kapcsolódó reformok és beruházások megvalósítását. A következő többéves pénzügyi keretben a Versenyképességi Alap számos meglévő, hasonló célkitűzésekkel rendelkező uniós pénzügyi eszközt fog felváltani, és pénzügyi támogatást nyújt a versenyképességi koordinációs eszköz intézkedéseinek végrehajtásához.

A körforgásos gazdaság is terítéken van
A tervezett iparpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság utal a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségekre is, amelyeket ki kell használni. Az erőforrás-hatékonyság és az anyagok körkörös felhasználásának fokozása segíti a szén-dioxid-mentesítést, a versenyképességet és a gazdasági biztonságot. Az európai újrafeldolgozási piac körkörös potenciálja az előrejelzések szerint 2030-ra a jelenlegi 31 milliárd euróról 100 milliárd euróra nő, és 500 000 új munkahelyet teremt.

Európának törekednie kell a hulladékok, másodlagos és újrahasznosítható anyagok egységes piacának létrehozására, a hatékonyság növelésére és az újrahasznosítás kiterjesztésére. A körforgásos gazdaságról szóló törvényjavaslat az újrafeldolgozási kapacitásokba történő beruházások katalizálását szolgálja és arra ösztönzi az uniós ipart, hogy hatékonyan helyettesítse az új alapanyagokat és csökkentse a használt nyersanyagok lerakását és elégetését. Mindezt a fontos termékcsoportokra vonatkozó ökotervezési követelmények bevezetése fogja kísérni.

Forrás: dontwasteit.hu