Hatalmas árat fizetünk: a műanyagokban rendszeresen előforduló adalékanyagok egészségügyi és gazdasági költségei
Amerikai Egyesült Államokbeli és ausztrál kutatók tanulmánya szerint a műanyagokban általánosan megtalálható három mérgező vegyi anyaggal kapcsolatos egészségkárosító hatások költségei egyetlen év alatt elérik az 1,5 billió dollárt, korai halálozás, krónikus betegségek és alacsonyabb IQ formájában. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban december 16-án közzétett tanulmány 38 ország adatait elemezte, amelyek a világ népességének egyharmadát képviselik.
„A műanyagok több mint 16 000 különféle vegyi anyagot tartalmaznak a tervezett szín, rugalmasság és tartósság érdekében, de nagyon keveset tudunk arról, hogy ezek többsége hogyan hat az emberi egészségre” – magyarázza Yongjoon Park, az UMass Amherst erőforrás-gazdaságtan adjunktusa. „Mindössze három vegyi anyagot vizsgálva jelentős egészségügyi és gazdasági költségeket találtunk – és úgy véljük, hogy ezek a becslések meglehetősen konzervatívak.”
A biszfenol A (BPA), amely gyakran megtalálható az élelmiszerek csomagolásában, endokrin diszruptor, amely szív- és érrendszeri betegségekkel, cukorbetegséggel és reprodukciós rendellenességekkel hozható összefüggésbe. Az ipari élelmiszer-feldolgozásban, háztartási termékekben és elektronikai termékekben használt di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) szív- és érrendszeri halálozással, valamint fejlődési problémákkal hozható összefüggésbe. A polibrómozott difenil-éterek (PBDE-k) – amelyeket szintetikus textíliákban, bútorokban és különféle háztartási termékekben égésgátlókként alkalmaznak – neurotoxikusak, és károsítják a gyermekek kognitív fejlődését, ha anyjukat terhességük alatt expozíció éri.
A tanulmány becsléseket készített e vegyi anyagok egészségügyi és gazdasági hatásairól 2015-re vonatkozóan (ugyanis ebben az évben álltak legszélesebb körben rendelkezésre az adatok, így ekkor volt elvégezhető a legteljesebb értékelés), és a következőket tárta fel:
- A BPA-expozíció 5,4 millió szívbetegséggel és 346 000 agyvérzéssel hozható összefüggésbe, ami 431 000 halálesethez vezetett. E halálesetek gazdasági kárát 2015-ben közel 1 billió dollárra becsülték.
- A DEHP-expozíció, különösen az 55-64 évesek körében, körülbelül 164 000 halálesethez kapcsolódik, ami 398 milliárd dollár gazdasági kárt okozott.
- A terhes nők PBDE-expozíciója 11,7 millió IQ-pont elvesztéséhez vezetett az abban az évben született gyermekeknél, és a kapcsolódó termelékenységi veszteség meghaladta a 80 milliárd dollárt.
A kutatás ezekre a mérőszámokra összpontosított, mivel ezek jól ismertek az orvosbiológiai szakirodalomban, és gazdasági költségeik jelentősek.
„Célunk az volt, hogy számszerűsítsük és értékeljük ezeknek a vegyi anyagoknak az egészségre gyakorolt hatását a lehető legtöbb országban 2015-re vonatkozóan” – mondja Maureen L. Cropper, a Marylandi Egyetem elismert közgazdaságtan professzora, a tanulmány vezetője. „Az Egyesült Államokban, ahol 2003-ig visszamenőleg vannak expozíciós adataink, az egészségkárosodás sokkal nagyobb volt a múltban”.
Az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió tagjai intézkedéseket fogadtak el a BPA-, DEHP- és PBDE-kitettség csökkentése érdekében. Ezeknek az erőfeszítéseknek tulajdonítják a kutatók a kapcsolódó egészségügyi kockázatok idővel bekövetkezett csökkenését. Például a BPA-nak tulajdonítható szív- és érrendszeri halálozás az Egyesült Államokban 2003 és 2015 között 60%-kal csökkent a szabályozások és a gyártók önkéntes intézkedéseinek köszönhetően.
Ezen előrelépések ellenére a műanyagokban használt adalékanyagok több mint 70%-ának mind ez ideig nem tesztelték a toxicitását.
„Az emberi egészség védelme a műanyagokban található adalékanyagok veszélyeivel szemben paradigmaváltást igényel az országok vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályaiban” – írják a szerzők, akik között Sarah Dunlop (Nyugat-Ausztráliai Egyetem), Philip Landrigan (Boston College, USA) és Christos Symeonides (Royal Children's Hospital, USA) is szerepel.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a közegészségügy védelme érdekében kötelező nemzetközi megállapodásokra van szükség az ENSZ globális műanyagegyezményének keretében, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a műanyagfogyasztás gyorsan növekszik.
Fordította: Uray Katalin
Forrás: amherstindy.org/UMass News and Media