Kommunális hulladék égett egy békéscsabai szeméttelepen

De miért gyulladnak ki a szeméttelepek és milyen gyakorisággal történik meg ez Magyarországon?

Az atlatszo.hu 2023-ban járt utána ennek a jelenségnek. 2023-ban több mint hét hónapig próbálta a portál megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. A hvg.hu egy olvasója és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszerezték az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet.

Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben  (2023-as adat) 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon.

A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtak, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”. Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges.

A tűzesetek lehetséges okai

A probléma összetett, gyakorlatilag a hulladékfeldolgozás bármely pontján kialakulhat olyan helyzet, mely elősegíti a hulladék meggyulladását:

• Problémát részben a kommunális hulladékba bedobott és így a lerakóra kerülő veszélyes hulladékok okozzák, pl. spray-s dobozok, flakonok, elemek, egyéb gyúlékony anyagok, illetve akár a kályhákból származó parázsló hamu is.
• A következő lehetséges ok, ha a depóművelési feladatokat szakszerűtlenül végzik el, például nem vagy nem megfelelően valósult meg a rendszeres földtakarás, és ennek következtében a depótestbe jutó oxigén táplálja a tüzet. A folyamatot  tovább táplálja, ha a korábbi depóniagáz-hasznosító nem megfelelően, majd egyáltalán nem végzi el a keletkező depóniagáz hasznosítását, illetve ártalmatlanítását, ami szintén táplálhatja a tüzet.
• További problémát jelenthet, hogy a hulladékok beszállítása során nagyobb frakciójú hulladékok kerültek a lerakóra, és ez akadályozta a megfelelő tömörítést.
• Ugyanakkor a  kezelt, leválogatott szerves hulladék hasznosítása sokszor szintén nem megoldott, azok telephelyeken történő hosszútávú tárolása pedig kifejezetten tűzveszélyes lehet, számos esetben elő is fordultak tűzesetek. Az újra hasznosításra szánt szerves eredetű bálák tárolás közben többször is lángra kaptak az elmúlt években.
• A probléma sokszor a hasznosítási kapacitások elégtelen voltában keresendő, mert az erőművek közül jelen állapotában nem alkalmas mindegyik szervesanyag tartalmú hulladékok energetikai hasznosítására. Ezért bár a közszolgáltatók számára elő van írva ezen hulladékok előállítása és hasznosításra történő átadása, az NHKV nem tudta hova elszállítani azt. A szerves anyag a királyszentistváni hulladéktüzekben is szerepet játszott: a 2019. augusztusi tűz a biológiai csarnokból indult, ahol az ömlesztett hulladékból válogatták szét és kezelték a szerves anyagot. 

Forrás: hvg.hu, a szeméttelepeken történő tűzesetekről a teljes cikk a atlatszo.hu-n olvasható