Milliárdokat költ az állami élelmiszermentő cég

Ehhez a parlament megszavazta az úgynevezett beszolgáltatási szabályt, amelynek értelmében az élelmiszerláncoknak fel kell ajánlaniuk a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak. Ennek a folyamatnak a koordinálásához hozta létre a kormány az állami céget, amelynek felügyeletét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra bízta. Mint azt a cikkben bemutatjuk, az ÉMK néhány év alatt több milliárd forintot költött el a működésére, azt viszont nem árulták el, és a nyilvánosan elérhető információkból sem igazán látszik, hogy ebből a pénzből mennyi élelmiszert sikerült megmenteniük.

Élelmiszermentésbe bújtatott multivegzálás
2021. december 13-án írtunk arról, hogy a Telexhez eljutott belsős munkaanyagok alapján olyan törvénymódosítást tervez a kormány, ami jelentősen nehezítene a nagy élelmiszerláncok helyzetén. Többek között minden nettó 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncnak kötelező lett volna az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt 48 órával felajánlani az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központnak.

Az élelmiszerláncok már ekkor tartottak az egész rendszertől, hiszen a törvény szövege azt mondta, hogy minden láncnak élelmiszermentési tervet kell készíteni, azt leadni az ÉMK-nak, és ha valaki eltér a mentési tervtől, egészen pontosan „2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszer-hulladék tervezett mértékét”, arra élelmiszermentési bírságot szab ki a felügyelet. Vagyis, az élelmiszerláncokat arra kötelezi a törvény, hogy elég nagy pontossággal mondják meg, hogy egy évben mennyi élelmiszerfeleslegük lesz. Persze ha egy lánc ezt pontosan tudná, valószínűleg kevesebb élelmiszert rendelne be.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még 2021. december 13-án be is nyújtotta a Nagy István agrárminiszter nevével fémjelzett törvényjavaslatot a Parlamentnek. A törvényhez kapcsolódó részletszabályozásokról és a törvény gyakorlati végrehajtásáról viszont ezen a ponton még gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni. A kormánypárti képviselőket ez azonban nem igazán zavarta, gyorsított eljárásban tárgyalva, egy nappal később, december 14-én már meg is szavazták a törvényt.

Az élelmiszermentés megszervezésére létrehozandó Élelmiszermentő Központ működéséről sem lehetett ekkor még sokat tudni, igaz, ez azóta sem változott. A törvény indoklásából és Nagy István, a törvény megszavazását követően kiadott nyilatkozataiból annyi derült ki, hogy a céget a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására hozzák létre, az újraelosztási feladatokhoz pedig „az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik”, új állami logisztikai rendszerre nem lesz szükség. A Karitatív Tanácsot még az első Orbán-kormány hozta létre 2000-ben, eredetileg azért, hogy a lefoglalt vámáruk karitatív célú felhasználását koordinálja, majd fokozatosan kiterjesztette működését a Tanácsba tartozó 6 karitatív szervezet munkájának általános koordinálására.

Habár új logisztikai rendszer létrehozására nem költött a kormány, 2021 decemberében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az állami élelmiszermentés jelentette „speciális többletfeladat ellátásához, a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításához a kormány 2022-ben szervezetenként 350 millió forint támogatást nyújt a Karitatív Tanács tagszervezeteinek.”

Indul az állami élelmiszermentés, vagy mégsem
Egy hónappal a törvény megszavazását követően, 2022. január 13-án már be is jegyezte a bíróság az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft-t, melynek tulajdonosa a Magyar Állam lett, felügyeletét pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra bízták. Az állami céget 3 millió forint törzstőkével, és 1,5 milliárd forint tőketartalékkal hozták létre, vagyis ezt az összeget a magyar állam átadta a cégnek. 2022. február 1-én a 2021 decemberében megszavazott törvény is hatályba lépett, ezzel hivatalosan is meg kellett volna kezdődnie az élelmiszermentésnek, több részletkérdés azonban még ekkor sem volt tisztázva. Például, hogy fizikailag vajon az ÉMK-hoz kerülnek-e majd a felajánlott élelmiszerek, és ha igen, ezeket hogyan fogják összegyűjteni és szállítani.

Mivel a törvényt igen rövid idő alatt fogadták el, és ugyanilyen gyorsasággal hatályba is lépett, az érintett élelmiszerláncoknak 4 hónap haladékot adtak, hogy május 31-ig felkészüljenek az új rendszer működésére, például azzal, hogy elkészítik és benyújtják az ÉMK-nak az élelmiszermentési terveiket. Ezzel párhuzamosan pedig egyeztetések indultak a kereskedelmi láncok érdekeit képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a kormányzat között, hogy tisztázzák a rendszer működésének részleteit.

A februári információk alapján arra lehetett volna számítani, hogy a május 31-i határidő lejárta után valóban megkezdődik az élelmiszermentés az állami cégnél. Amikor azonban a Hvg 2022 júniusának végén megkereste az érintetteket azzal kapcsolatban, hogy hol tart éppen a folyamat, a lap az ÉMK-tól egyáltalán nem kapott választ, az OKSZ pedig csak annyit válaszolt, hogy „konstruktív és előremutató egyeztetés zajlik az Agárminisztériummal”. Ezek alapján tehát fél évvel a törvény hatályba lépését követően még mindig semmilyen érdemi élelmiszermentési munkát nem végzett az ÉMK, ez pedig az év végéig már nem is változott.

2022 decemberében az Átlátszó által benyújtott közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy „az ÉMK felé az élelmiszer-kiskereskedők részéről élelmiszer-felajánlás 2022-ben nem történt.”

Az ÉMK oldalán közzétett sajtóközlemények alapján az látszik, hogy az állami cég az első élelmiszergyűjtő kampányát 2023 decemberében kezdte, eddigre már közel 2 éve működött a cég. A honlapjukon megtalálható felhívások szerint minden esetben „az áruházláncoktól és vállalkozásoktól” vártak tartósélelmiszer-felajánlásokat a kampányok során. Ezt a gyűjtést még három másik követte 2024-ben: húsvétkor, a szeptemberi iskolakezdéskor és adventkor. Az ÉMK által közzétett információk alapján azt tudjuk, hogy vállalkozásoktól biztosan érkeztek felajánlások, azt azonban nem, hogy a felajánlók között voltak-e élelmiszerláncok is, illetve azt sem tudjuk, hogy a felajánlott élelmiszerek között voltak-e kidobástól megmentett, lejáratközeli termékek, és ha igen, akkor mekkora mennyiségben. Mindezek fényében, ha 2022 óta végezte is a törvényben előírt munkáját az Élelmiszermentő Központ, ennek nem találtuk nyilvános nyomát, és ezt kérésünkre a cég sem bizonyította.

Milliárdos közbeszerzések
Annak ellenére, hogy az állami cég munkájával valószínűleg még nem sikerült csökkenteni a hazai élelmiszer-pazarlást, a működésére az elmúlt 3 évben már több milliárd forintot költött az állam. A 2023-as költségvetésben például 4,96 milliárd forintot különítettek el az ÉMK-nak, illetve 2022 végén a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. által kiírt számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok és hálózati eszközök beszerzésére irányuló, összesen 8,2 milliárd forint keretösszegű tendereken is ajánlatkérőként szerepelt az ÉMK, más állami cégekkel együtt. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit költött az állam az ÉMK informatikai eszközeire, de több másik intézménnyel együtt vettek:

• „homogén kliens oldali it-eszközöket” 257 millió forintért;
• „általános kliens oldali it-eszközöket” 84 millió forintért;
• nyomógombos, illetve alap-, közép- és felső kategóriás „Android rendszerű” mobiltelefonokat 33 millióért;
• valamint hálózati „aktív és passzív” eszközöket közel 723 millió forintért.

Az ÉMK által megkötött szerződések közül a két legnagyobb tétel két közbeszerzéshez kapcsolódik, amelyeket az állami cég informatikai rendszerének kiépítésére és működtetésére írtak ki. A törvény indoklása szerint „a felajánlott élelmiszerekről az ÉMK-t az érintett kiskereskedelmi vállalat az ÉMK által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül értesíti, megjelölve a felajánlott áru mennyiségét és fellelhetőségi helyét, pontos lejárati idejét.”

Az informatikai rendszer fejlesztésére még 2022 decemberében írt ki közbeszerzést az ÉMK. A pályázatot az SCI-Hálózat Távközlési- és Hálózatintegrációs Zrt. nyerte meg egy 1,5 milliárd forintos ajánlattal, amely egy szerződésmódosítással 2,2 milliárd forintra nőtt. Az SCI Zrt. tulajdonosa a Polaris Holding Zrt.-n keresztül egy magántőkealap, a Turigum 2. A magántőkealapokra vonatkozó hazai szabályozások miatt nem lehet tudni, hogy kik is a befektetők egy-egy alapban, ezt pedig előszeretettel használják ki kormányközeli vállalkozók. A Hvg szerint így lehet ez a Turigum 2. esetében is, ugyanis a magántőkealapot kezelő Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. nemzetközi tanácsadói közül ketten is pozíciókat töltöttek be korábban az Orbán-kormányban vagy valamelyik állami szervezetnél.

Az ÉMK rendszerét fejlesztő SCI Zrt. vezérigazgatója jelenleg Sárecz Zsolt Gábor, aki korábban az Antenna Hungária elnök-vezérigazgatója volt, 2022. áprilisa óta pedig az Antenna Hungáriát felvásárló, kormányközeli 4iG Nyrt. elnöki tanácsadója. Az SCI Zrt. azonban nem csak az ÉMK informatikai rendszerének kiépítésére kiírt közbeszerzést nyerte meg. 2023 szeptemberében az állami cég informatikai kiszolgáló rendszerének üzemeltetésére is velük szerződtek. Összesen 1,8 milliárd forintért az SCI először 1 évre vállalta a működtetést, amit később még 1 évvel meghosszabbítottak.

Egy, az informatikai rendszer tesztelésére rálátó forrásunk azt mondta, a fejlesztett rendszer 2023 őszi állapotában teljes mértékben használhatatlan és alkalmatlan volt arra, amire használni kellett volna. Elmondása szerint a rendszer egy Excel-táblázatra hasonlított, amibe olyan információkat kellett volna bevinni, mint az adott élelmiszer minőségmegőrzési ideje, összetevői és az abban lévő allergének. Csakhogy ezeket az információkat nem tartalmazza a termékeken található vonalkód, így azokat kézzel kellett volna felvinni a táblázatba. Ez amellett, hogy nagyon időigényes feladat, nem is reális elvárás, mivel az élelmiszermentés jellegéből adódóan minden nap változik, hogy melyik termékek és milyen mennyiségben kerülnek le egy-egy üzlet polcáról.

2023 decemberében újabb közbeszerzést írt ki az ÉMK, ezúttal élelmiszer-logisztikai szolgáltatás beszerzésére, annak ellenére, hogy 2021-ben az Agrárminisztérium még arról beszélt, hogy az ÉMK-t az élelmiszermentés koordinálására hozzák létre, logisztikai tevékenységet nem fog végezni. A logisztikai feladatokra elvileg „az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik”. A közbeszerzést a WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft. nyerte meg egy 800 millió forintos ajánlattal.

A WSZL a Waberer’s International Nyrt. 100 százalékos tulajdonában van, amiben Tiborcz István, Orbán Viktor veje, 2022 júliusában 21 százalékos részesedést szerzett, ez 2022 végére már 26,8 százalékra nőtt. A szerződést itt is meghosszabbították 1 évvel, csakúgy mint az SCI Zrt. esetében történt.

Gépjárműbérlés, vállalatirányítási tanácsadás
A milliárdos értékű közbeszerzések mellett az ÉMK honlapján elérhetők az állami cég által kötött 5 millió forintot elérő, illetve azokat meghaladó szerződések. Cikkünk írásakor még csak a 2022-ben és 2023-ban kötött szerződéseket töltötte fel az ÉMK, de már ezekben is találni olyan tételeket, szolgáltatásokat, amelyeknél nem világos, miért volt rájuk szüksége az intézménynek.

2022-ben, az SCI Zrt.-nek kifizetett 433 millió forinton kívül még két szerződés szerepel a táblázatban. Az egyik a Lion and Libra Kft.-vel pénzügyi és gazdasági feladatok ellátására kötött szerződés, amelyért a cég 7,5 millió forintot kapott. Elég jól végezhette a munkáját a Lion and Libra, 2023-ban ugyanis már 15 millió forintot fizetett a Élelmiszermentő Központ a cégnek ugyanezért a munkáért. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a Lion and Libra Kft. ügyvezetője egy bizonyos Putz Csaba Imre, aki korábban ügyvezető-helyettes volt az Agrárminisztériumhoz tartozó Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.-nél.

A másik 2022-es szerződést a Budavári Ügyvédi Irodával kötötte az ÉMK ügyvédi tevékenységre, amelyért az állami cég összesen 46 millió forintot fizetett. 2023-ban ismét szerződtek, ekkor 18 millió forint értékben. Ezen a néven nem találtunk ügyvédi irodát, de a második kerületi Gül Baba utcában van egy ügyvédi iroda, ami Dr. Budavári Krisztinához tartozik, és ami 2021-ben a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.-nek és a Miniszterelnöki Kormányirodának is végzett jogi tanácsadást. Dr. Budavári Krisztinának küldtünk kérdést, róla van-e szó, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Dr. Budavári Krisztina neve és a második kerületi cím még egy, a listán szereplő cégnél feltűnik. Az ESG Green Global Zrt. vállalatirányítási tanácsadást végzett 42 millió forintért az ÉMK-nak 2023-ban. Az ESG Green Global Zrt. vezérigazgatója egy bizonyos Dr. Budavári Krisztina, székhelye pedig 2023-ban a Gül Baba utcában is volt néhány hónapig. A cégnek 2021-ben és 2022-ben nem volt bevétele, veszteségesen működött, 2023-ban azonban már volt bevétele éppen 42 millió forint értékben.

A 2023-as szerződések között szerepelnek az SCI Zrt.-vel kötött szerződések összesen 2,4 milliárd forint értékben. Ezeken kívül két szerződést is kötött az ÉMK logisztikához kapcsolódóan, az Art-of-Lean Solutions Kft.-vel logisztikai tanácsadásra 6,3 millió forint értékben, illetve a Boy Szállítási Szolgáltató Kft.- vel logisztikai szolgáltatásra 6,9 millió forintért. A szerződések szerint az ÉMK 6 millió forintért autót is bérelt a kormányközeli Mercarius Flottakezelő Kft.-től, 10 millió forintért pedig közbeszerzési jogi tanácsadást vett igénybe a Szterényi Ügyvédi Irodától. Ez az az ügyvédi iroda, amely tanácsadást végzett többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-nek.

5 alkalmazott, milliós fizetések
Az Élelmiszermentő Központnak hároméves működése során három ügyvezetője is volt. A pozíciót először Hodorics András, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt vezérigazgató-helyettese töltötte be. Hodorics a tulajdonosa az Akali Apartmanok Kft.-nek, amely egy Balatonakaliban található ingatlanberuházásban érdekelt. A beruházás korábban arról híresült el, hogy engedély nélkül irtottak ki egy fokozottan védett természetvédelmi területen található nádast.

Hodoricsot egy bizonyos Juhász Rudolf követte az ügyvezetői székben, azonban ő három hónap után távozott. Azóta Kis-Pogány Tamás vezeti az állami céget, aki korábban az MVM egyik leányvállalatánál, a Speciális Nehézszállító Zrt.-nél dolgozott. Vezető tisztségviselőként mindhárman igen magas fizetést kaptak, Hodorics havi bruttó 2 millió forintot, Juhász és Kis-Pogány valamivel kevesebbet, bruttó 1,7 millió forintot. Az ügyvezető mellett az Élelmiszermentő Központ felügyelőbizottságának elnöke havi nettó 300 ezer forint tiszteletdíjat kap, a két tag pedig fejenként havi 200 ezer forintot.

Arról nincs információ a cég honlapján, hogy az ügyvezetőn és a felügyelőbizottsági tagokon kívül kik dolgoznak még az ÉMK-nál. A honlapra feltöltött dokumentumokból annyi derül ki, hogy 2022-ben 2-5 fő, 2023-ban pedig 5 fő volt a foglalkoztatottak száma a cégnél a vezetőkkel és a munkavállalókkal együtt. A cégnél kifizetett bérekről az ügyvezető fizetésén kívül szintén nem találtunk információt. Az elérhető dokumentumokból az derül ki, hogy 2022-ben a vezető és vezető tisztségviselők bérezésére bruttó 28,18 millió forintot, a munkavállalók bérezésére bruttó 19,343 millió forintot költött a cég. A vezető tisztségviselőknek kifizetett összeg kijön az ÉMK honlapján megtalálható fizetésekből, azonban arról semmilyen információt nem találtunk, hogy hány bejelentett munkavállalónak vagy szerződéses partnernek fizetett ki több mint 19 millió forintot a cég. Emellett nem rendszeres juttatásként még 1,178 millió forintot fizetett munkavállalóinak az ÉMK.

A 2023-as bérekről sincs több információ. A vezető tisztségviselőknél nem történt jelentős változás, összesen 28,8 millió forintot fizetett nekik az ÉMK. A munkavállalóknál viszont megugrott a cég kiadása, rendszeres juttatásokra 2023-ban 47,692 millió forintot költöttek, vagyis egy év alatt több mint 28 millió forinttal nőtt ez a kiadás. Nem rendszeres juttatásokra is többet adott ki az ÉMK mint egy évvel korábban, 2023-ban már több mint 2,5 millió forintot.

Az elérhető dokumentumokból tehát az látszik, hogy különböző szolgáltatásokra közel 3 milliárd forintot, egészen pontosan 2 994 580 059 forintot költött az ÉMK, személyi jellegű ráfordításokra, vagyis bérekre és egyéb juttatásokra pedig valamivel több mint 204 millió forintot. 2 év alatt tehát megközelítőleg 3,2 milliárd forintot költött az állam az Élelmiszermentő Központ működtetésére. Cikkünk írásakor az ÉMK 2024-es pénzügyi beszámolója még nem elérhető a cég honlapján, így ez a szám még nem foglalja magában a cég 2024-es költéseit, így például a WSZL-lel kötött 800 millió forintos szerződést sem. Ebből az összegből az Élelmiszermentő Központ, a nyilvánosan elérhető információk alapján eddig 4 élelmiszergyűjtési akciót szervezett.

„Az ÉMK a jogszabályoknak megfelelően működik”
A cikk írása közben felmerült kérdésekkel megkerestük az érintett cégeket, állami szerveket és karitatív szervezeteket.

Az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nél többek között arról érdeklődtünk, hogy 2023-ban, illetve 2024-ben gyűjtöttek-e be élelmiszert az áruházláncoktól, hogy milyen tevékenységhez használják az SCI-Hálózat Távközlési- és Hálózatintegrációs Zrt. által kiépített és üzemeltetett informatikai rendszert, illetve, hogy hányszor és milyen szállítmányozási feladatot végzett a WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft. az ÉMK számára a szerződés megkötése óta.

Arról is tételesen érdeklődtünk, hogy az 5 millió forintot meghaladó szerződések esetében milyen tevékenységhez volt szüksége az ÉMK-nak a felsorolt szolgáltatásokra, illetve kérdéseket küldtünk a cégnél foglalkoztatottak létszámával és munkakörével, valamint a nekik fizetett rendszeres és nem rendszeres juttatásokkal kapcsolatban is. Kérdéseinkre érdemi választ nem adtak, válaszlevelüket azzal zárták, hogy „az ÉMK a jogszabályoknak megfelelően működik, a működéssel összefüggő nyilvános adatai a honlapján elérhetőek”.

Kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot és az ÉMK felügyeletét ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy hogyan értékelik az Élelmiszermentő Központ munkáját, szerintük megfelelően működik-e az ÉMK, illetve hogy van-e arról információjuk, hogy mi indokolta azoknak a szolgáltatásoknak az igénybevételét, amelyek az 5 millió forintot meghaladó szerződések között szerepelnek. A Nébih szűkszavú választ küldött: „Az ÉMK a jogszabályok adta keretek között végzi feladatát. Az alaptevékenysége mellett – élve a szervezetnél meglévő tudás és kapcsolati háló adta lehetőségekkel – kiegészítő kampányokkal, adománygyűjtésekkel is támogatja a rászorulók segítését és az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását.” Az Agrárminisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri megkeresésre sem küldött választ.

Megkerestük a törvény hatálya alá eső hat élelmiszerláncot is, hogy megtudjuk kaptak-e bármilyen visszajelzést a 2022 májusában leadott élelmiszermentési-terveikre, illetve, hogy ajánlottak-e fel lejáratközeli élelmiszert az ÉMK-nak 2022 óta. Az élelmiszerláncok mind az Országos Kereskedelmi Szövetséghez irányítottak minket a kérdéseinkkel. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára válaszában hosszan írt arról, hogy az élelmiszerláncok már hosszú évek óta végeznek élelmiszermentést, több kiskereskedő a jogszabályban előírtaknál szélesebb körben adományoz karitatív partnerek, vagy az Élelmiszerbank bevonásával.

Miután az Élelmiszermentő Központtal történő együttműködésre csak érintőlegesen tért ki, ismét kérdéseket küldtünk az OKSZ-nek, második válaszukban azonban már csak annyit írtak, hogy „a témában nincsen további kommentjük a korábbiakban írtakhoz képest”.

A Karitatív Tanács 6 tagszervezetét is megkerestük azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszott az ÉMK a karitatív szervezetek által végzett élelmiszermentésben az elmúlt években; hogy mennyi élelmiszert osztottak ki az elmúlt években az ÉMK tevékenységének köszönhetően; illetve hogy megkapták-e a kormány által nyújtott 350 millió forintos többlettámogatást, és ha igen, akkor azt mire költötték. Megkeresésünkre nem válaszolt minden szervezet. Akiktől kaptunk választ, ott mindenki azt tanácsolta, hogy élelmiszermentő tevékenységükről a honlapjaikon tájékozódjunk, az ÉMK-ra vonatkozó kérdéseinkre pedig egységesen mindegyik szervezet az írta: „Javasoljuk, hogy az Élelmiszermentő Központot érintő kérdéseivel közvetlenül forduljon a Miniszterelnökséghez.”

A Miniszterelnökség válaszában azt írta, hogy 2022 óta a karitatív szervezetek közel 8,5 millió kilogramm élelmiszert mentettek meg és osztottak szét hátrányos helyzetű, rászoruló emberek között, arra azonban nem tértek ki, hogy ebből mennyi jutott el hozzájuk az ÉMK-n keresztül. A kormány által nyújtott támogatásból „új raktárak építésén, felújításon, tároló hűtőkamrák kialakításán túl, különböző szállító járművek és logisztikai eszközök (polcrendszerek, targoncák), valamint informatikai eszközök beszerzése valósulhatott meg. A karitatív szervezeteknek 80 telephelyen, 40 településen vannak regionális raktáraik, ezeket használják az élelmiszermentés során.” Az azonban szintén nem derül ki a Miniszterelnökség válaszából, hogy az ÉMK közreműködésével érkezett-e ezekbe a raktárakba mentett élelmiszer 2022 óta.

Az államnál 16 évvel korábban kezdett élelmiszermentésbe a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek annyira hatékony lett mostanra a működése, hogy 1000 forint adományból 30 ezer forint értékben tudnak megmenteni élelmiszert. Naponta 30 ezer kiló élelmiszert mentenek meg, és osztanak ki, ez indulásuk óta több mint 100 millió kiló élelmiszer. Ezt az eredményt elsősorban önkéntes munkára és közösségi összefogásra alapozva érték el, semmilyen nagyobb szervezet nem áll mögöttük. Decemberben egy teljes napot töltöttünk el velük, amely során megmutatták nekünk, hogyan is zajlik náluk az ételmentés folyamata.

Forrás: telex.hu