Hírek téma szerint
A Technológiai és Ipari Minisztériumban az államtitkár változása után a helyettes államtitkár személye is változott a körforgásos gazdaságpolitikáért, benne a hulladékgazdálkodásért is felelős terület élén.
Manapság ezerféle szépségápolási cikket találhatunk akár a boltokban, akár a webshopokban, mégis számtalan esetben valójában nem tudjuk pontosan, milyen összetevőkből álló termékeket használunk.
Az Ocean Conservancy bocsánatkérést tett közzé a 2015-ös jelentésével kapcsolatban, amelyben a kelet- és délkelet-ázsiai országokat nevezte meg a legnagyobb műanyaghulladék-szennyezőként.
Egy selyem alapú bevonattal lehet helyettesíteni az eddig műanyagból készült bevonatot, így pedig a világ mikroműanyag-szennyezésének 10-15 százaléka is kiváltható lenne.
A kormány úgy döntött, hogy eladja az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (avagy köznyelvi nevén: a kukaholdingot) és az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t a Molnak – derül ki az erről szóló kormányhatározatból. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy a Mol mennyiért viszi a cégeket, csak azt írták bele, hogy független értékbecslő szerint megállapított piaci áron és feltételek mellett zajlik le a tranzakció.
Ruhák, edények, játékok, sportfelszerelés, műszaki cikkek, hangszerek – igazi kincsesbánya a bécsi köztisztaságiak, az MA48 használtcikk-kereskedése. Ráadásul annyira népszerű, hogy hét év után most újabb üzletet nyitottak.
Az Európai Bizottság megbízásából tanulmány készült az elmúlt években a mobiltelefonok, táblagépek és egyéb elektromos és elektronikus kisméretű berendezések hatékony visszagyűjtésének lehetőségeiről. A Bizottság most közzétette a tanulmány eredményeit.
Egy-egy főzés alkalmával több, mint három órát töltünk azzal, hogy kitaláljuk, mi legyen az ebéd, sorbanálljunk a boltban és hazacipeljük a bevásárlást, a hozzávalók egy része mégis a kukában landol. A fenntartható és tudatos életvezetés a konyhában kezdődik, kis tervezéssel a pazarlást könnyen meg lehet előzni. Ebben segít a HAMM, ami friss, termelői és kimért hozzávalókat szállít házhoz.
A tengerek mélyén és a tengerfenéken még nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség, mint azt korábban feltételezték – állapították meg német tudósok egy tanulmányban.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából kiderült, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit jelent számukra a fenntarthatóság. A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 16 százaléka a használati tárgyak adományozását sorolja a fenntarthatósághoz. Az emberek szívesen segítenek másokon, de vajon milyen tényezők befolyásolják őket az adományozással kapcsolatos döntéseikben?
Öt elképesztő méretű szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlási rendszerek a Föld óceánjaiban, az Atlanti-óceán északi és déli részén, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán Észak-Amerikához és Dél-Amerikához közeli régiójában. A folyókból és tengerpartokról az óceánokba kerülő, nagyrészt műanyaghulladékból álló kupacok elhelyezkedése egybevág a nagy óceáni forgásrendszerek középpontjával, ahol az áramlás erőssége a leggyengébb.
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian.
Idén is eljött a nyaralások időszaka, és mint minden nyáron, most is sokan indulnak nyári szabadságolásra, kikapcsolódásra. Így hát nem árt, ha kicsit áttekintjük utazásaink alatt mivel tudjuk csökkenteni a környezeti terhelést. Következő felsorolásból, ha már néhány pontot betartasz akkor sokat tehetsz a hulladékmentes környezetért. Lássuk is mik ezek a pontok.
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? – teszi fel kérdéseit a Nébih Ételt csak okosan oldala.
Temérdek tippet hallunk arról, hogyan tehetjük környezetbarátabbá az életünket: kezdve a lebomló szívószálaktól egészen a társadalomból való kivonulásig. Minek van értelme? Talán azoknak van igazuk, akik szerint minden egyéni tett haszontalan csepp a tengerben?
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik - írja Radó Nóra a Qubit-on megjelent cikkében, amelyben a Humusz munkatársa is megszólal.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.
A pénzügyminiszter június 21-én az Országgyűlésnek benyújtott egy törvényjavaslatot Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról címmel. Ebben számos más törvényjavaslat mellett a hulladékról szóló törvény módosítása is szerepel. A módosítások feltehetően a koncesszióra vonatkozó szabályokat a törvénybe bevezető 2021. évi II. törvény pontatlanságait, hiányosságait igyekeznek kiküszöbölni.
ZeroWasteEurope
Brüsszel, 2022. június 22.
Az Európai Parlament (EP) tagjai ma jóváhagyták, hogy a települési hulladékégetők 2026-tól bekerüljenek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading Scheme, ETS) hatálya alá. Ez a döntés a települési hulladékégetők fosszilis CO2-kibocsátásának árazását vonja maga után.
Szlovákia még januárban kezdte meg az átállást a betétdíjas rendszerre, mely a PET-palackos és a fémdobozos üdítők körére terjed ki, a betétdíj pedig 15 cent (nagyjából 60 forint) darabonként. Az üzletek már csak június végéig forgalmazhatják a nem betétdíjas csomagolású italokat északi szomszédunknál.
A Nano Letters folyóiratban szerdán jelent meg az a tanulmány, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, minthogy az általuk nanotechnológiával a természet mintáját követve megépített, öngyógyításra is képes mesterséges halak oldhatják meg a mikroműanyagok jelentette problémát a világtengerekben.
A klíma- és egészségtudatos meseírók talán már fantáziáltak arról, hogy mézeskalácsház helyett komposztkunyhóba költöztetnék a Jancsi és Juliska gonosz boszorkáját, de talán ők sem hitték volna, hogy ez megvalósítható. Macsida Kota és Szakai Juja, a Tokiói Egyetem kutatói pedig éppen olyan technológiával álltak elő, amely nagyon közel áll az ehető ház ötletéhez. A két japán tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel sikeresen alakítanak élelmiszer-hulladékot potenciálisan ehető cementté - írta szerdán az AP.