Hírek téma szerint
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. (A hivatkozott cikkben hibásan lett átvéve a táblázat, az ott leírtakkal szemben - ahogy az az MNB-s gyűjtésben is szerepel - a gyümölcsösital-dobozokat és egyéb tetrapak hulladékot a műanyag szelektívbe kell kidobni.)
Az a kérdés, hogy a papírhulladékot hulladékként vagy termékként értékesítik, gyakran és régóta vita tárgyát képezi Európában. Néhány évvel ezelőtt uniós szinten megbukott az a javaslat, hogy bizonyos feltételek mellett termékké nyilvánítsák a hulladékpapírt.
A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.
A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.
Egészségünk megőrzése érdekében az év bármely szakában fontos, hogy elég időt töltsünk a friss levegőn. Télen is szívesen teszünk nagyobb sétákat, akár a munkából hazafelé, vagy kutyasétáltatás közben. Sokszor jólesik a hideg levegőn egy kis futás, kocogás, vagy felszabadultan korcsolyázni együtt a barátokkal. Ilyenkor nemcsak az elgémberedett izmainkat mozgatjuk át, de átszellőztetjük a fejünket és a tüdőnket is.
Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.
Irodai- és projektasszisztens munkatársat keresünk márciusi kezdéssel a Humuszban.
Juhász Ágnes szerint mindenki életében előfordul, hogy ruhákkal vigasztalja magát. Ő legalábbis egy nehezebb periódus után mindig azon kapta magát, hogy jóval több holmi van a szekrényében, mint amit föl tud venni, és a barátnőkkel közösen használt darabok is unalmasak már. Ekkor kezdett új lehetőségek után kutatni, a megoldás pedig egy olyan rendszer lett, amelyben közösségként cserélgethetjük csinos, de megunt ruháinkat. Nagy Zsófia, a We Love Budapest újságírója a Bartók Béla úti RE RU HA-ban szerzett tapasztalatait írta meg.
Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein.
Két héttel ezelőtt megalapították az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amely az élelmiszer-pocsékolásnak vetne véget azzal, hogy februártól összegyűjti a boltokból a 48 óra múlva lejáró termékeket – írja a Napi.hu.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a használt mobilok 53 százaléka legfeljebb kétéves, 85 százaléka pedig nem idősebb ötévesnél, 32 százalékuknál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját.
Február 4-én kerül megrendezésre a II. Nemzetközi vastag pulcsis nap, melyet a Hollandiában már több mint egy évtizede ünnepelt ‘Warm Sweater Day’ mintájára tavaly honosított meg a Green Guide csapata és Mengyán Eszter újságíró, a Holy Duck! blog szerzője.
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.
Az EU jelenleg egy olyan jogszabálytervezeten dolgozik, amely minden okostelefon, táblagép, digitális fényképezőgép, fejhallgató, hordozható hangszóró és videojáték-konzol esetében egy egységes, szabványos csatlakozó bevezetését javasolja. A tagállamok szerdán megállapodtak az egységes töltőről szóló javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A javaslat célja annak biztosítása, hogy ne legyen többé szükség új töltő vásárlására, valahányszor egy fogyasztó új mobiltelefont vagy hasonló terméket vásárol, továbbá hogy valamennyi készüléket egyazon töltővel fel lehessen tölteni.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.
Amennyiben továbbra sem sikerül multilaterális megállapodással rögzíteni a szennyezés mértékét, akkor 2040-re a világ tengereiben a műanyaghulladék össztömege meghaladhatja az ott élő halakét – idézi a BBC a londoni székhelyű nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, az Environmental Investigation Agency (EIA) egyik munkatársát.
Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.
A bukaresti sajtótájékoztató után a Figyelő a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.
Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.
Ha fontosnak tartod a környezetvédelmet, tennél valamit aktívan a jövőben is élhető Föld érdekében, akkor szervezz te is „Peer Parliament”-et!
A Tiszai PET Kupa az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyag szennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. Ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb esélye van a sikerre. 2022. január 7-én Berberovics Krisztián, a PET Kupa folyómentője – az árhullám tetőzését kihasználva, – két helyszínen engedett el GPS jeladóval ellátott palackokat.
Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.
Helyi állatvédők és állatorvosok hívták fel arra a figyelmet, hogy elefántok pusztulnak el Srí Lanka keleti részén, mivel műanyaghulladékot esznek. Közlésük szerint az elmúlt nyolc évben az Ampara kerületi Pallakkadu faluban, Colombótól 210 kilométerre keletre mintegy húsz elefánt halálát okozta, hogy műanyaghulladékot evett.
A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente.
Van Ukrajnában egy 800 ezres történelmi város, amelynek legmagasabb pontja egy szemétdomb. Ezzel a szöveggel fel lehetne építeni a katasztrófaturizmust Lvivben, valójában egy ígéretes rekultivációs helyszínről van szó, ahol a tervek szerint néhány év múlva vonzó park lesz, és a város egy fenntarhatóan gazdaságos és környezetbarát hulladékkezelő rendszert is kap. A megoldás példa lehet Kárpátaljának is, ahol rendezett hulladékfeldolgozás nélkül biztosan jön szemét Magyarország felé. Tervek már vannak a problémára – amelyek megoldására nagyrészt az EU-tól vár forrásokat Ukrajna. Az 1,2 millió lakosú térség vezetése szerint hulladékfeldolgozók felépítése 2030-ig 100 millió euróból megoldható, utána piaci alapon önfenntartó lenne a rendszer. A szakma az üzleti modellt illetően pesszimistább, de mérsékelt költségvetési kiegészítés mellett valóban működhet a dolog – és mindenképpen megéri, ha a folyószennyezés megszűnését is belekalkuláljuk.