Esőkertekkel az esővárosok ellen
Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.
Mi az elsődleges probléma hazánk vízgazdálkodásával kapcsolatban? A kevés alkalommal nagy mennyiségben hulló csapadékot a városainkban kialakított zöldterületek nem képesek maradéktalanul felvenni és elpárologtatni. Emiatt a talaj több vizet vesz fel, és villámárvizek alakulhatnak ki.
A villámárvizek azért jelentenek komoly problémát, mert hazánk csatornarendszerét nem a legkorszerűbb módon alakították ki. Az ország csőrendszereiben a csapadék- és a szennyvízelvezetés egy helyen történik. Gondoljunk csak vissza a nyári nagy esőzésekre, amikor a kocsik kereke épphogy csak kilátszódott az utcákat elárasztó vízből. Ilyen esetekben nemcsak az esővíz jelenik meg a felszín felett, hanem ezzel együtt kis mennyiségben a szennyvíz is, aminek egészségügyi hatásai lehetnek. Erre lehet megoldás a fenntartható vízelvezetési rendszerek és ökoszisztémák kialakítása városszerte.
Zöldtető
A zöldtető megfelelő módja annak, hogy házunk tetején tudjuk hasznosítani és elvezetni a lehulló csapadékot. A zöldtető olyan építészeti megoldás, melynek során az épület tetőszerkezete többnyire lapos, így alkalmassá válik arra, hogy növényzetet telepítsenek rá.
Az ilyen létesítmények esetén természetesen szükség van egy vízzáró rétegre a tető és a termőföld között. A növényeket gondosan meg kell válogatni ahhoz, hogy az elvárt eredményt érjük el, ezt követően azonban meglepően kevés teendőnk van, ugyanis a tetőre telepített növények általában igénytelenebbek, mint a házunkban vagy kertjeinkben tartottak.
Amennyiben megfelelően alakítják ki a tetőkertet, az átlagosnál sokkal több vizet hasznosíthatunk a növények segítségével, ráadásul ez a vízmennyiség egy tisztító folyamaton is átesik.
A tetőkön természetesen nem csak kertek és zöldterületek kialakítására van lehetőség. Egy jól kialakított csapadékelvezető és vízgyűjtő segítségével például a lehulló vízmennyiséget a későbbiekben felhasználhatjuk, például akkor, amikor beköszönnek az aszályosabb időszakok.
Esőkert
Sajnos az urbanizáció miatt sok esetben nincs lehetőségünk nagy területen kialakítani vízelvezető rendszereket. Ilyen esetekben az úgynevezett esőkertek nyújthatnak számunkra megoldást. Ezek olyan mesterségesen kialakított, növényekkel beültetett területek, melyek a talaj szintjénél mélyebben fekszenek, ezáltal felfogják a lehulló csapadékmennyiséget.
Az esőkertek az utak mentén, körforgalmak közepén is helyet kaphatnak. Nagy előnyük, hogy befelé lejtett kialakításuk, valamint szárazság- és elöntéstűrő növényeik miatt hatékonyan képesek megtisztítani a szennyezett csapadékvizet, sőt arra is kiválóan alkalmasak, hogy az egyszerre, nagy tömegben lezúduló esőzések idején visszatartsák a vízmennyiséget, ezáltal megakadályozva, hogy a nagy vízmennyiség hirtelen érkezzen a csatornarendszerekbe.
Egy ilyen kertnek azonban nem csak a hasznosságában rejlik az előnye. Megjelenésével szebbé tudja tenni környezetét, és szén-dioxid-megkötő tulajdonsága biztosítja az egészségesebb levegőt. Rovarok, békák, gyíkok és madarak számára életteret biztosít, ezzel elősegíti a biodiverzitás növelését az adott területen. Továbbá az esőkertek a nagyobb párologtatásnak köszönhetően lehűtik a környezetüket. Azt se felejtsük el, hogy költséghatékony rendszer segítségével mindezt gondozás, gazolás nélkül biztosítják. Annyi igényük azonban mégiscsak van, hogy szemeteléstől óvni kell őket, hiszen az – egyéb hátrányain túl – rontja a hatékonyságukat.
Vizes élőhelyek
A vízelvezetéshez nagyobb területek is hasznosíthatók. Szintén területek lesüllyesztésével kialakíthatóak a szikkasztóárkok. Ezek esetén sűrű gyökerű növények szűrik meg és tisztítják a területre eső vízmennyiséget, valamint elősegítik a párolgást, így nem romlik a talajvíz minősége. A szikkasztók száraz időszakban nem tartalmaznak vizet, így a területek egyéb céllal felhasználhatóvá válnak.
A szikkasztóárokkal ellentétben a szikkasztó-tárazó meder fő jellemzője, hogy folyamatosan van benne víz, körülötte pedig egy szikkasztó terület helyezkedik el. Nagy esőzéskor a víz kilép a mederből, és a szikkasztó területet is elárasztja a víz, ami ugyanúgy viselkedik, mint egy szikkasztóárok. Az ilyen területet szárazságkor szintén használhatja a lakosság például park formájában.
Ahhoz, hogy a fentihez hasonló jellegű területeket ki tudjon alakítani egy városvezetés, már nem csak építőmérnökök munkájára van szükség. A megfelelő hatékonyság elérése érdekében tájrendezési és városépítészeti tervezésre is szükség van, hiszen elengedhetetlen a különböző szakágak közötti szoros együttműködés.
Cikk forrása: korkorosgazdasag.hu
