Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 1 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Itt van, mire készül a Mol a hulladékgazdálkodásban!

  • 2023. október 05.
  • Jakab János

Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.

Mik most a legnagyobb problémák?

 

Portfolio: Mi a MOHU célja a hulladékgazdálkodásban? Mármint a profiton túl.

Pethő Zsolt: A MOHU célja, hogy 2040-re elérhető legyen az Európai Unió által előirányozott, a települési hulladék újrahasznosítására vonatkozó minimum 65, míg a hulladéklerakóba kerülő hulladék esetében a maximum 10 százalékos arány elérése Magyarországon - ha ezt elérjük, azt jelenti, hogy kétszer annyi nyersanyag lesz, ami kinyerhető a hulladékból.

A korábbi rendszerrel több probléma volt, ami ezt a célkitűzést ellehetetlenítette, például az, hogy a szelektív gyűjtés aránya alacsony.

Az infrastruktúra nem segítette elő, hogy az emberekben kialakuljon az igény a szelektív gyűjtésre, számos vidéki nagyvárosban nincs szelektív kuka, vagy például a panelházaknál nem megfelelő a szelektív gyűjtés módja.  A másik probléma, hogy jelenleg az összegyűjtött szelektív hulladékot 90 százalékban kézzel válogatják, ez nyilván alacsony kapacitással tud működni. Ez a megoldás ráadásul egyáltalán nem jelent jó minőséget a hasznosítóknak, van olyan hasznosító, amelyik azt mondja, hogy a lakosságtól származó szelektív hulladékot nem veszi át. Ezen felül jelenleg nincs elegendő gyűjtőhely, lehet itt gondolni a használt sütőolajra, használt ruhára és az üvegre. Ezeknek a kiépítése elkezdődött, idő, amíg feláll az új rendszer és mindenhol biztosított lesz ezeknek a hulladéktípusoknak a leadása. Többek között ezek miatt a problémák és működési nehézségek miatt van az, hogy míg Németországban, a skandináv országokban elérték ezt a 65 százalék körüli újrahasznosítási arányt, addig nálunk közel sem. Mi ezt szeretnénk megoldani, szerintünk ezt az arány elérhető.

Az EU hulladékkezeléssel kapcsolatos célkitűzése alapján alapesetben 2035-re, türelmi idővel, ún. derogációval 2040-re a települési hulladék újrahasznosítási arányának 65 százalékra kell emelkednie a tagországoknál, ez az arány ma Magyarországon kb. 32 százalék.

 

Hol lehet még optimalizálni a rendszert?

Nézzük példának a roncsautót, ezeknek 10 százaléka kerül legálisan újrahasznosításra, pedig gyakorlatilag 100 százalékban lehetne. De ott van az elektronikai hulladék is, aminek 20 százaléka kerül begyűjtésre és újrahasznosításra. Ebben nem vagyunk sokkal rosszabbak, mint Nyugat-Európa, de ez akkor is tragikus. Itt is megvannak az újrahasznosítási lehetőségek, csak hatékonyabban kéne begyűjteni. Ezeken felül 300 kilotonna zöldhulladékot gyűjtenek be, ez egy óriási piros pont, egyetlen probléma van vele, hogy utána nem lesz belőle a mezőgazdaságban felhasználható szerves trágya.  Akkor van értelme a zöldhulladék gyűjtésének, ha utána visszakerül a földekre műtrágya helyett. Az emberek sajnos nem használják a hulladékudvarokat sem, több mint 200 van, de vagy nem tudnak róla, vagy nem kényelmes a számukra.

 

10 év alatt 185 milliárd forintnyi beruházást hajtanának végre. Hogy néz ki ennek az ütemezése?

Az első három évben évi 40-50 milliárd forintos összértékű beruházásaink lesznek. Abból, hogy a szelektív gyűjtés nem jól működik, egyenesen következik, hogy a vegyes hulladékban nagyon sok az újrahasznosítható anyag.

Kétmillió tonna vegyes hulladék keletkezik az országban, ha ezt az éves vegyes hulladékot összegyűjtenénk, akkor 10 focipályányi területen 80 méteres hegy lenne.

Ezt eddig elástuk a föld alá. Ennek a 15 százaléka műanyag, 15 százaléka papír, 5-5 százaléka üveg és textil, ez mind újrahasznosítható lenne. Ebből már nagyjából következnek is a vállalásaink: minél több helyen szeretnénk kiváltani a zsákos gyűjtést kukás megoldásra, első körben ez 200 ezer háztartást fog érinteni. Most tervezés alatt vannak a szuperválogatóink, ezt engedélyeztetni kell, területet venni, egyeztetni az önkormányzattal, körülbelül két év múlva tudjuk felépíteni az elsőt.

Igazi áttörést 3-5 év múlva fogunk tudni elérni.

 

Az öt éves terv

 

Elsőként a Portfoliónak nyilatkozva a MOHU elküldte a társaság részletes, 5 éves akciótervét, ami változatlan formában, alább olvasható:

 

- A tervezett 22 korszerűsített, optikákkal felszerelt automata válogatóban sokkal tisztább kihozatalt tudunk majd elérni – olyan anyagokat, amik könnyebben és teljesebben hasznosíthatók.

- Az italcsomagolások 90-95 %-át begyűjtjük és újra italpalack lesz.

- A konyhai ételmaradékot elkülönítetten gyűjtjük.

- A szelektíven gyűjtött csomagolási műanyag hulladék volumenét megduplázzuk.

- Az 1500 darabból álló textil hulladékgyűjtő konténer hálózatot bővítjük több mint 6000-re a visszagyűjtött mennyiséget 3-4 szeresre növeljük.

- A lakosság számára kiépítjük és egységesítjük az országos használt sütőolaj visszagyűjtési hálózatot, a lakosságtól visszagyűjtött használt sütőolaj-mennyiségét meg kívánjuk háromszorozni, négyszerezni.

- Az elektronikai eszközök jelentős részét forgalmazók gyűjtik majd az ország több mint 200 pontján, valamint házhoz szállítókkal, így megduplázva a begyűjtött mennyiséget.

- Az országban képződő elhasználódott Li-Ion akkumulátorokat teljes mennyiségében előkezeljük és az így képződő, már veszélytelen hulladék legalább felét újrahasznosítjuk.

- A roncsautókat országosan több mint 120 ponton lehet leadni, vagy ingyenesen elszállítjuk azokat. Minden roncsautó először bontóba kerül, ahol biztonságos és környezetkímélő szárazrafektetést (veszélyes folyékony anyagok eltávolítása) követően minden újrahasználható alkatrészt és azon anyagokat, amelyeket közvetlenül tudunk anyagában újrahasznosítani, kibontanak.

- Olyan eszközt adunk a lakosság kezébe (egy applikáción keresztül), aminek a segítségével pontosan utána lehet járni annak, hogy az adott hulladéktípust mikor és hova lehet leadni. (Konkrétabb részleteket később fog közölni ezzel kapcsolatban a MOHU.)

- 5 év múlva szeretnénk, ha a nemzeti alaptanterv része lenne a hulladékgazdálkodás oktatása.

 

Mekkora biznisz ez a MOHU-nak?

 

Mekkora profittal számolnak a hulladékgazdálkodásban?

Egyelőre még nem a nyereséget látom, hanem ezeket a beruházásokat és a feladatokat. Minél több nyersanyag jön majd ki a hulladékból, annál több bevétele lesz a MOHU-nak, évek múltán realizálódik majd pozitív cash-flow ezekből a nyersanyagokból. Egyelőre sokkal fontosabb ezeknek a nyersanyagoknak a kinyerése, amit mi fel tudunk használni műanyaggyártáshoz, üzemanyaggyártáshoz, és tudjuk az anyagokat biztosítani azoknak a partnernek, akinek üvegre vagy papírra van szükségük.

 

Tehát a Mol számára nem stratégiai üzletág a hulladékgazdálkodás?

Stratégiai, igazi kitörési pont. Egyrészt minden cég szembesül majd nagyon komoly újrahasznosítási kötelezettséggel, így mi is. Csak akkor tudunk forgalmazni üzemanyagot, műanyagot, ha annak egy része újrahasznosított. Előbb-utóbb minden iparágban ugyanezzel fognak szembesülni, lehet itt gondolni akár a papírra vagy az autógyártókra. Mi azoknak szeretnénk a partnerei lenni, akiknek erre jelenleg nincs megoldásuk. Másrészt, és ez talán fontosabb is: a hulladékra, mint enerigaforrásra tekintünk, aminek az okos és hatékonyabb felhasználása sokat segíthet a zöld energiaátmenet sikerében. És ez nemcsak a Mol, hanem az egész ország érdeke.

 

Aktuális és hosszú távú kihívások

 

Nem indult zökkenőmentesen a hulladékkoncesszió, sok volt a kezdeti bizonytalanság és a gyermekbetegség. Azóta sikerült ezeket a problémákat kiküszöbölni?

Minimális problémáink voltak az induláskor. Július 1-jétől működik a rendszer. A lakossági szolgáltatással kapcsolatban minden begyűjtő, előkezelő céggel leszerződtünk és az intézményi szegmensben is minden hulladékáramban országos lefedettségünk van, de mi nyitottak vagyunk azok irányában is, akik eddig esetleg még nem szerződtek le velünk.

 

Hogy alakul az alvállalkozók száma az új rendszerben a korábbiakhoz képest, az alvállalkozók hány százaléka regisztrált a rendszerbe?

Pontos arányszámokat nem könnyű felállítani, jelenleg több mint 500 cég tartozik már az alvállalkozói rendszerünkhöz.

De ha valaki háromszoros áron akar szerződni a többiekhez képest, azzal nem kötjük meg a szerződést.

 

Komoly szemléletformálásra is szükség van az EU-s célok elérése érdekében. Ennek van realitása, nyitott erre a lakosság?

Nagyon fontos a lakosság szemléletformálása. A MOHU célja is, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az emberek kezdjék el szelektíven gyűjteni a hulladékot, mert a hulladék érték, nem szemét, és újrahasznosítva értékes alapanyag. Törekszünk továbbá annak bemutatására is, hogy milyen módon és mit tudnak gyűjteni, hová vihetik a hulladékot.  Egyre több információt szeretnénk megosztani arról, hogy hol lehet leadni a roncsautót, a használt sütőolajat és a használt ruhát is.

 

Ebben számítanak külső segítségre, akár az állam részéről?

A szemléletformálás nélkülözhetetlen. Ma az emberek 25 százaléka próbál aktívan szelektíven gyűjteni, látható, hogy a lakosságot alapvetően érdekli és nyitott a szelektív gyűjtésre. Az nem realitás, hogy ez az arány 100 százalék lesz, de el kell érni, hogy több mint 50 százalék legyen. Nyugaton már elérték, az emberek többsége aktívan foglalkozik az újrahasznosítással, elmennek hulladékudvarba, megkeresik a textilleadó helyet, visszaviszik az elektronikai hulladékot. Németországban, Skandináviában is hasonló példákat tudunk említeni, és ha ezt egy egységes, jól működő rendszerben elkezdjük felépíteni, annak igenis lesz hatása.

 

Hosszabb távra tekintve, van még olyan terület, ahová még beléphet a MOHU?

Átfedések lehetnek. Onnantól kezdve, hogy ha valamilyen anyagáramnak a menedzselését jól megoldjuk, akkor lehetnek szinergiák. Ha például a lakossági műanyag-újrahasznosítást jól megoldjuk, akkor elképzelhető, hogy megjelennek olyan piaci szereplők, akik szintén igényt tartanának a szolgáltatásainkra.

De ezek marginális dolgok: maga a koncesszió a lakossági hulladék gyűjtésére és kezelésére jött létre, mi erre koncentrálunk most.

 

Miért pont 35 évre szól a koncesszió?

Tízéves beruházási programot vállaltunk, de nyilvánvaló a számunkra, hogy ez a tizedik év végén sem fog véget érni, a későbbiekben is folyamatos beruházások, fejlesztések kellenek. Ehhez teljesen logikus volt egy hosszú távú elkötelezettség. A másik, hogy ezt a mérőszámot, a 65 százalékot 2040-re kell teljesítenünk. Itt olyan, hosszú távon jól látható célkitűzések vannak, és olyan hosszú folyamat ennek az elérése, hogy emiatt van ez a nagyon hosszú időt felölelő koncesszió.

 

Cikk és képek forrása: portfolio.hu