Hírek téma szerint
A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja: a legújabb esetben a holland versenyhivatal kifogásolta a Decathlon és a H&M fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatait. Az ehhez hasonló vizsgálatok hazánkban is megszaporodhatnak, hiszen a nemzetközi és hazai hatóságok fokozott érdeklődést mutatnak a különböző zöld állítások vizsgálata iránt. A Deloitte szakértői kiemelték, hogy a vállalatoknak elsősorban transzparenssé kell tenniük működésüket a megfelelő adatszolgáltatás révén, hogy elkerüljék a zöldremosás kockázatát.
Mikroműanyagokat találtak olasz tudósok az emberi anyatejben. A kutatókat nagy aggodalommal tölti el, hogy milyen hatása lehet a csecsemők egészségére a műanyagszennyezés.
A lombkezelés új módszerének bevezetését javasolja a Zöld Küldetés Egyesület. Szerintünk ahol lehetséges, tartsuk helyben a lehullott leveleket, hasznosítsuk, építsünk vele talajt és vízmegtartó közeget.
A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.
Az új jelentés szerint sürgősen csökkenteni kell a műanyagok gyártását, hogy csökkentsük az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint az orosz olajtól és gáztól való függőségét.
A rezsiárak módosítása miatt erősen megnövekedett a tűzifa iránti kereslet. Ehhez hozzájött még a korán érkező hűvös idő és a fahiány, így előkerülhetnek a kereskedők között az „ügyeskedők” is.
Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.
Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Bethany Spendlove Keeley interjút készített a 22 éves, Washingtonban élő Rachel Radvany-val, aki a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központnak (Center for International Environmental Law, CIEL) dolgozik. A CIEL a jog erejét használja a környezetvédelem, az emberi jogok előmozdítása, valamint az igazságos és fenntartható társadalom biztosítása érdekében.
Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.
Intézményi keretek között történő komposztálással, iskola-, óvodakertekkel kapcsolatos motiváló, inspiráló, támogató, ötletgyűjtő és tudásátadó online képzésre invitáljuk a pedagógusokat.
Bizonyosan sok olvasónk hallott a napokban kialakult hulladékszállítási sztrájkról, és emiatt kialakulni látszódó hulladékszállítási krízisról. Szerencsére a megállapodásra sokat nem kellett várni, így a felgyülemlet hulladékok elszállítása rövid időn belül meg fog történni. Olvasóink a megállapodással kapcsolatos hivatalos sajtóközleményt lentebb olvashatják, amit mi magunk is közzéteszünk.
Az Európai Parlament nagy többséggel (602 igen, szemben a mindössze 13 nem szavazattal) megszavazta, hogy 2024-től egységes töltőportot vezetnek be az Európai Unió területén, vagyis az EU-ban eladott mobiltelefonok, tabletek, e-könyv-olvasók, fülhallgatók és fényképezőgépek mindegyikének ugyanolyan csatlakozóval kell rendelkeznie.
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
Most lett meg az eredménye a nagy svájci alsógatya-elásó kísérletnek.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.
Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.
Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerültek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.
Áramfogyasztása több mint húsz százalékát napenergiából nyerte tavaly júniusban a Csillag téri SPAR szupermarket Szegeden, 2021 végéig pedig összesen 13 százalékkal járultak hozzá az üzlet teljes áramigényéhez a napelemek. A vállalat a közeljövőben újabb áruházakat szerel fel megújuló energiát hasznosító rendszerrel.
Tübingen egy németországi, 90 000 fős város Baden-Württemberg tartományban, amely egy igen példamutató lépést tett az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok felszámolására.
Az alumínium rendkívül értékes anyag, hiszen végtelenszer újrahasznosítható, és rövid idő alatt, minimális energiabefektetéssel újra a boltok polcain találod, ezért nagyon fontos, hogy szelektíven legyen gyűjtve, vagy vissza legyen váltva, hogy új életet tudjon kezdeni.
375 közösségi profil több mint 2000 bejegyzését elemezték a szakemberek, hogy kiderüljön, mennyire foglalkoznak a klímaváltozással a legnagyobb szennyezők: az autógyártók, az olajipari vállalatok vagy épp a légitársaságok. Az eredmény elszomorító.
Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságról szóló első intézkedéscsomagjának részeként még márciusban mutatta be az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló új rendelettervezetét. Szeptember 15-én az Európai Bizottság elfogadta az új rendeletet.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Töpörödött törpegerek címmel rajzpályázatot hirdet, általános iskola alsó tagozatán tanuló gyermekek részére.
Félrevezető állítások sorára mutatott rá egy kutatás több nagy márkánál, így például a Coca-Colánál, a Tescónál és az Unilevernél. A Changing Markets Alapítvány szerint azok a “megoldások”, amelyeket a vállalatok a műanyagszennyezés „kezeléseként” felmutatnak, az olyan kifejezések, mint például az újrahasznosítható vagy az óceánparti műanyag a zöldre festés legelterjedtebb példái.