Hírek téma szerint
Az Európai Hulladékcsökkentési Héten került átadásra a MiReHu Nonprofit Kft. vadonatúj, egyedülálló környezeti nevelést szolgáló hulladékgazdálkodási parkja, a MakuLand, melynek alapötletét az EWWR idei fókuszpontja, a csomagolási hulladékok ihlették, tematikájának köszönhetően R-parknak is nevezik.
Bár november közepén még mindig ott tartunk, hogy Magyarországon még a jogszabály sincsen készen az Európai Unióban január elsejétől kötelező kommunális biohulladék begyűjtésének és hasznosításának szabályozására, mi azért elmentünk a Szarvasi Biogázüzembe, hogy megnézzük, a jövőben hogyan lehet majd hasznosítani a lakosságtól begyűjtött organikus szemetet. Termelési riport a telex.hu-ról.
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.
Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.
Újbuda Önkormányzata és az Újbuda Prizma Kft. idén is megszervezi őszi nagytakarítási programját a kerület közterületein, mely idén elsősorban a lehullott avar összegyűjtésére fókuszál. Az intenzív takarítási akcióval párhuzamosan a kerületi lakosok az előző évekhez hasonlóan továbbra is ingyenesen igényelhetnek komposztkereteket és zöldhulladékgyűjtő-zsákokat.
A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.
Valódi körforgás csalásblokkolóval vagy különutas csomagolások: mit hozhat az új palackvisszaváltás?
Nagyon bízik a jövőre élesedő betétdíjas rendszerében a Mol hulladékkezelő leánycége, azt mondják, a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni. A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják a DRS-ben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be; akár a kapszulás sűrítmények aránya is megnőhet a boltok kínálatában.
A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió részében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.
A finn Lahti városa textilgyűjtő automaták kihelyezésével ösztönzi a lakókat a használt ruhák szelektív gyűjtésére.
Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki Missouri államban, egy olyan barlangrendszerben, ahol harminc éve nem járt senki. Elizabeth Hasenmueller, a St. Louis Egyetem biokémikusa szerint a korábbi kutatásokban már alaposan megvizsgálták, hogy milyen a felszíni vizek műanyaghelyzete, de a felszín alatti vizekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak.
Lesznek hulladékégetők? Hogyan történik a válogatás? Megnéztük, milyen lehet a hulladékgazdálkodás 15 év múlva.
A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
Változott a hulladékgazdálkodási rendszer.
Januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, de hogy mennyire fog beválni az új kukánk, az alapvetően rajtunk fog múlni. Az elmúlt egy hónapban azzal kísérleteztem, hogy mennyire tudom betartani az élelmiszer-pazarlással foglalkozó szakemberek tanácsait, és vajon mennyire fog megtelni a saját jövőbeni szemetesem. Az eredmény igen biztató, 27 ezer forinttal kevesebbet költöttem élelmiszerre, és egyszer sem dobtam megromlott vagy lejárt kaját a szemetesbe, de a zero waste élmény megszeretéséhez ez az idő még kevés volt.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját!