Íme az öt műanyag, aminek a legtöbb hulladékot köszönhetjük
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
Az emberiség 2015-ig 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő, és 6,3 milliárd tonna műanyaghulladékot termelt, ami több mint három balatonnyi víz tömegének felel meg. Ennek csupán 9 százalékát hasznosították újra, míg 79 százaléka, azaz 5 milliárd tonna a környezetben vagy szeméttelepeken végezte, és ez 2050-ig 12 milliárd tonnára nőhet – állítja Roland Geyer, a Kaliforniai Egyetem ipari ökológiával foglalkozó professzorának és kollégáinak 2017-ben publikált kutatása, ami összegezte az eddigi globális műanyaggyártásról és -felhasználásról, valamint a műanyagok sorsáról elérhető adatokat.
A szakértők szerint 2015-ben például 407 millió tonna műanyagot gyártottak, és 302 millió tonna műanyaghulladék keletkezett. A létrejött hulladék közel felét, 142 millió tonnát a csomagolóanyagok tették ki, ami csak egy év alatt 23,6 gízai nagy piramis tömegével egyenlő szemetet jelent. Ez nem csak a szárazföldeken okoz problémát, hanem a Föld óceánjaiban is, amelyeken öt nagy szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlások.
Egy 2021-es vizsgálatban Carmen Morales-Caselles, a spanyol Cádizi Egyetem kutatója és munkatársai megnézték, mik a leggyakoribb szennyezőanyagok az óceánokban és a hozzájuk kapcsolódó vízi környezetekben. A szakemberek azt találták, hogy
- a folyókban az élelmiszeres dobozok és evőeszközök,
- a parti területeken a szatyrok,
- a partközeli vizekben a csomagolóanyagok,
- a nyíltvizeken pedig a halászathoz használt szintetikus kötelek fordulnak elő leggyakrabban.
A 17 magyarországnyi területű nagy csendes-óceáni szemétfolt becslések szerinti 1800 milliárd műanyagdarabkájának túlnyomó többsége mikroműanyag, amivel az óceánok mellett tele vannak a tavak, a hegyek, és még a szervezetünk is. Eközben úgy tűnik, hogy a műanyagok újrahasznosítása az ahhoz szükséges tisztítási folyamat miatt nemhogy orvosolná, hanem még akár tovább is mélyítheti a mikroműanyag-problémát, amire úgy tűnik, igazi megoldást csak a műanyag felhasználásának csökkentése jelenthet.
Idén szeptember 4. és 8. között tartják a hulladékmentes hét (zero waste week) figyelemfelkeltő kampányt, aminek célja, hogy a résztvevők csökkentsék a hulladéklerakókba kerülő szemét – köztük műanyagok – mennyiségét. Ebből az alkalomból megnéztük, melyik az az öt műanyagtípus, ami a legfrissebb megbízható globális adatok alapján a legtöbb hulladékot termeli.
A lista első helyén: a kis sűrűségű polietilén (LDPE)
Az elsősorban csomagolóanyagok, fóliák, zacskók és flakonok előállítására használt kis sűrűségű polietilénből (LDPE) 57 millió tonna hulladék keletkezett 2015-ben. Az eténmolekulákból felépülő polimer egy hőre lágyuló műanyag (thermoplastic), ami viszonylag áttetsző, hajlítható, ugyanakkor ellenálló is. Az LDPE műanyagok általában újrahasznosíthatók, de el kell hozzá őket különíteni a keményebb műanyagoktól.
Ha szeretnétek megtudni a további négy műanyag típust, akkor ide kattintva elolvashatjátok a teljes cikket.
Cikk és képek forrása: qubit.hu
