Műanyag székek, műanyag flakonok, műanyag felhők?

A mikroműanyagok keletkezéséről és előfordulásáról korábban már mi is írtunk, azonban csak egy kis szegletét mutattuk meg annak, hogy mennyi helyen is megtalálhatók, hiszen sorra jelennek meg az újabbnál újabb kutatások a témában. Az már sajnos köztudott volt egy ideje, hogy a tenger fenekén is megnövekedett a mikroműanyagok száma, hiszen közel 150 méter mélyen is találtak szemcséket a kutatók. Ez több szempontból is problémákat okoz, hiszen a halak és a tengeri növényzet is sérül az idegen anyag jelenléte miatt.

Mikroműanyagok a fejünk felett

Most azonban nemcsak a mélyben, de a magasban is felfedezni véltek mikroműanyagokat. Japánban a Fuji és az Oyama-hegy csúcsainál gyűjtöttek vízmintákat a hegyeket körülvevő felhőzetből kutatók, melyekből számos fajta műanyag- és gumiszármazékot mutattak ki. Az Environmental Chemical Letters című folyóiratban publikált tanulmányt az elsőnek vélik azok közül, melyek bizonyítottan kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét a szabad troposzférában – mely a földi légkör legalsó rétegének körülbelül kétkilométeres magasságtól kezdődő része – és az atmoszférikus határrétegben –, mely a földfelszíntől körülbelül 1000 méterre helyezkedik el. Ez a felfedezés nemcsak, hogy új információkkal szolgál számunkra a mikroműanyagok egyre szélesebb területen való jelenlétéről, de számos kérdést is felvet. Az 1300─3776 méteres magasságszintek között gyűjtött vízmintákban literenként körülbelül 14 darab mikroműanyagot találtak, melyek a szakértők szerint akár a felhőképződésben is részt vehettek, felületet biztosítva a felhőkben található jég keletkezéséhez. Ez pedig nagyban befolyásolhatja azt, hogy hol és mennyi felhő keletkezik, emellett pedig a felhővándorlással nagy területeken hozzájárulhatnak a légszennyezéshez.

De hogyan is kerülhet műanyag a levegőbe? Mivel ezek a műanyagdarabkák rendkívül könnyűek, akár a szél is felkaphatja őket, de az autógumik kopása és a műfű elhasználódása is hozzájárul a levegő szennyezéséhez.

Kevés az adat

Arra vonatkozóan, hogy a földfelszínen és a vizekben mennyi mikorműanyag található, egyre több adat áll rendelkezésünkre, azonban a levegőben való jelenlétükre kevés kutatási eredményünk van. Ennek ellenére nagyon fontos ezek kutatása is, hiszen a felhőkből is könnyen a szervezetünkbe és környezetünkbe juthatnak a „műanyagesőzés” következtében – hiszen a felhőkből egy idő után távoznia kell a víznek, melyben a részecskék is megtalálhatók. Az így a felszínre jutó mikroműanyagok az állatok és emberek szervezetébe bejutva egészségügyi gondokat okozhatnak, melyek gyakran súlyos betegségekhez is vezethetnek. Emellett a fentebb már említett módokon hozzájárulhat a légszennyezéshez is ez a jelenség, több területen is, hiszen a szélrendszerek igen messzire elrepíthetik a szennyezett felhőket.

Érintetlen barlangokba is bejutnak

A felhőkkel azonban nem ért véget a különös lelőhelyek sora. A mikroműanyagok ott vannak vizesflakonjainkban, az ételkonzervekben, bizonyos fűszereinkben az eldobható fűszermalmoknak köszönhetően. De még emberi szövetekben is kimutatták jelenlétüket. Sőt, nem olyan régen, az amerikai Saint Louis közelében egy a látogatók elől 30 éve lezárt barlangban is találtak mikroműanyagokat, melyek emberi tevékenység által keletkeztek – azonban kérdéses, hogyan jutottak a lezárt barlangba. A Saint Louis-i Egyetem Water Access, Technology, Environment and Resources (WATER) Institute-jának kutatói szerint a barlangba csakis szivárgás folyamán juthattak be a mikroműanyagok, mely alapvetően egy természetes folyamat, azonban az emberi tevékenység által létrejövő műanyaghulladék is könnyen utat törhet magának a segítségével. Ez azonban nagy veszélyt jelenthet nemcsak a vízkészletekre, de a földfelszín alatti ökoszisztémákra is, rombolva és károsítva azokat.

Cikk és képek forrása: korkorosgazdasag.hu