Hírek téma szerint
6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.
A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja.
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
A fenntartható divat egyre nagyobb teret hódít, és a luxusmárkák is felkarolják a trendet. Sokan azonban továbbra sem tudják, hogyan lehet úgy összeállítani a ruhatárat, hogy csökkentsük a karbon-lábnyomunkat. Bár nincs egyetlen tökéletes megközelítés, rengeteg lehetőség létezik, melyekkel élhetünk, rengeteg apró lépés, amit megtehetünk.
A július elsején hatályba lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben ugyanazok szállítják el a hulladékot, aki korábban is tették, mivel a koncesszor MOHU Zrt. ugyanazokkal kötött szolgáltatói szerződést – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna adásában.
Újabb szabályozást szavazott meg az Európai Unió bizottsága, amelyben 2027-től az akkumulátorral rendelkező elektronikai cikkek olyan felépítéssel kell majd rendelkezzenek, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a telepek egyszerű, akár otthoni cseréjét is – ezzel meghosszabbítva a készülékek élettartamát.
Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
Az egyik legjobb tápanyag lehet a kertben, de csak akkor, ha ésszel csinálod. Különben többet árthat, mint használ!
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
Az egész EU-ra kiterjedő „javítási jogról” szóló törvény hamarosan megkönnyítheti az elektronikai eszközök javítását a cseréjük helyett. Ausztriában már eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, az osztrák kormány az okostelefonok, laptopok, kávéfőzők és mosogatógépek javítási költségének felét állja.
Az idei Fenntarthatósági Témahét eseményeihez kapcsolódóan megrendezett Országos Szemléletformálási Konferencia szervezői ezzel a szlogennel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban a környezeti nevelés terén is lépésváltásra van szükség.
Március végén megrendezésre került a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című zárókonferencia. A konferencián bemutatásra került a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia, ami az OECD munkatársainak közreműködésével készült el.
Ételkiszállításhoz használható visszaváltható tárolóedény-megosztó rendszert fejleszt egy magyar cég
Ételkiszállításhoz használható, visszaváltható, “közösségi edénymegosztó rendszer” kifejlesztéséhez nyert 136,06 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást a nagykanizsai Pannon Mechanika Kft. – közölte a társaság az MTI-vel.
Az elektromos hulladék minimalizálására törekszik Ausztria: nagy sikere van az egy éve indított kezdeményezésnek, amely arra ösztönzi a lakosságot, hogy lecserélés helyett javíttassák meg elromlott elektronikai cikkeiket. Eddig 250 ezer mobiltelefont javítottak meg.
A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.
„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.
Árérzékeny, kissé szkeptikus és nem igazán tájékozott a magyar lakosság a környezetbarát kozmetikai és higiéniai termékekkel kapcsolatban. A fiatalok számára az állatok védelme, az idősebbeknek pedig a hulladék minimalizálása a fontosabb termékválasztáskor – derül ki a Rossmann Magyarország reprezentatív kutatásából. A válaszadók negyede nem tudja eldönteni egy adott tisztító- vagy mosószerről, illetve kozmetikumról, hogy környezetbarát-e, és átlagosan csak 20 százalékuk választ következetesen fenntartható termékeket. A jövőben viszont 80 százaléknál is többen vásárolnának környezetbarát drogériai termékeket.
Március 18. az újrahasznosítás világnapja volt, és szerencsére egyre többen vannak, akik a fenntartható vagy újrahasznosított anyagokban nem csupán szükségmegoldást, hanem valódi lehetőséget látnak. A hullámkartonból készült dizájnerbútorok például kiállják az idő próbáját: speciális szerkezetüknek köszönhetően megdöbbentően jó a teherbírásuk, formatervezési szempontból is rengeteg lehetőséget rejtenek, a körforgásos alapanyagnak köszönhetően pedig még fenntarthatóak is.
A Highlights of Hungary jelöltjei között idén számos környezettudatos célokat szolgáló, innovatív kezdeményezést találhatunk. Ezek egyike a Ne Dobd Ki Alapítvány, amely olyan még jól használható műszaki eszközök begyűjtéséről és javításáról gondoskodik, amelyek mások számára már feleslegessé váltak. Ezeket kórházaknak, gyermekotthonoknak, alapítványoknak adományozzák. Ellenbacher Attilával, a Ne Dobd Ki Alapítvány kurátorával beszélgetett a Greendex újságírója, Kiss Viktória.
Újra kinyitotta kapuit a Körforrás Akadémia Klub, ahova március 21-ig van lehetőséged csatlakozni. A tagság rengeteg tudásanyaggal jár a környezettudatos életmódról, ráadásul egy támogató közösség részese lehetsz. Használd a Humusz kuponját a kedvezményes csatlakozáshoz!
Pörög a használtruha-piac, annyira, hogy a következő 5-10 évben akár mainstream vásárlási formává is válhat, és bármilyen hihetetlenül hangzik elsőre, még a fast fashiont is elkezdte megszorongatni. A külföldön dübörgő second hand iparág jó pár éve nálunk is jelentősen növekszik, de nemcsak a spórolás, hanem a környezettudatosság és a Z generáció vásárlási szokásai is hajtják. Barnóczki Brigitta, a telex.hu újságírója divatszakértőt kérdezett meg, hogy megtudja, mennyire erős ez a trend, meddig marad velünk, és hogyan változtatja meg az öltözködési szokásainkat.
2023-tól kihívással néz szembe a vendéglátóipar, miután a műanyag poharak és az azokhoz tartozó tetők forgalmazása tilos lesz. A magyar szabályozás azonban még mindig nem világos.