Küszöbön a second hand berobbanása
Pörög a használtruha-piac, annyira, hogy a következő 5-10 évben akár mainstream vásárlási formává is válhat, és bármilyen hihetetlenül hangzik elsőre, még a fast fashiont is elkezdte megszorongatni. A külföldön dübörgő second hand iparág jó pár éve nálunk is jelentősen növekszik, de nemcsak a spórolás, hanem a környezettudatosság és a Z generáció vásárlási szokásai is hajtják. Barnóczki Brigitta, a telex.hu újságírója divatszakértőt kérdezett meg, hogy megtudja, mennyire erős ez a trend, meddig marad velünk, és hogyan változtatja meg az öltözködési szokásainkat.
Miközben a rekordmagas infláció, az elszállt élelmiszer- és energiaárak miatt a legtöbben spórolni próbálunk, ősszel jelentősen nőtt a forgalom a használt cikkek piacán, a KSH adataiból egy markánsnak mondható, 21,2 százalékos növekedés látszik. Sokan egyértelműen spórolásból vásárolnak second hand dolgokat, de már rég nem a kilencvenes években megszokott turizásról van szó, és ha a nagyobb képet nézzük, akkor még két tényező áll a használtruha-piac növekedése mögött: az egyik a fenntarthatóság, a másik pedig a Z generáció.
Fast fashion vs. fenntarthatóság
Az elmúlt években a divatipar útelágazáshoz érkezett. Ahogyan a fast fashion márkák gyárainak működéséről és a ruhaszemétről készült nagy hatású dokumentumfilmből, a True Costból kiderül, évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik szerte a világon, egy átlagos amerikai pedig évente 37 kiló ruhát dob ki. Ez azt jelenti, hogy minden másodpercben egy kukásautónyi ruha kerül a szeméttelepekre, és ha ez így folytatódik, akkor 2030-ra várhatóan évente több mint 134 millió tonna textíliát dobunk ki.
Ennek ellenére a divatipar tovább gyorsul, a fast fashiont (azaz a minél gyorsabban, minél olcsóbban előállított, divatos ruhadarabokat, amelyekkel a cél a vásárlók gyakori vásárlásra ösztönzése) elkezdte kiszorítani az ultra fast fashion, soha nem látott mennyiségű ruhát dobva piacra. A két legnagyobb fast fashion üzletlánc, a H&M és a Zara 2022-ben csak áprilisig 11 ezer új stílust jelentetett meg, míg ugyanebben az időszakban az ultra fast fashion Shein 314 877-et. Ez is jól mutatja azt a hatalmas mennyiségű ruhát, amiből rövid időn belül hulladék lesz. Ilyen számok mellett egyértelmű, hogy a használtruha-vásárlás az egyetlen, ami valamennyire fenntarthatóvá teszi a divatipart.
A statisztikákból viszont az is látszik, hogy egyre több a tudatos vásárló, akik továbbra is szeretik a divatot, de már nem a fast fashion üzletekben akarják elkölteni a pénzüket. A thredUP nevű amerikai online second hand áruház 2022-es, átfogó jelentése szerint a következő öt évben a használtruha-piac megduplázódik, és várhatóan eléri a 77 milliárd dolláros forgalmat, kutatásuk szerint a 2020-ban először használt ruhát vásárló 33 millió ember 76 százaléka tervezi, hogy a következő öt évben növeli a használt ruhákra fordított kiadásait.
A jelentés szerint még mindig a trend elején járunk, de a second hand várhatóan globális jelenséggé válik, és 2026-ra 127 százalékkal nő majd.
A cikk folytatását ide kattintva elolvashatod.
Forrás: telex.hu
