Túlfogyasztás napja: ökoszkeptikusak a magyar fiatalok?

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent. 1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Pálfordulás a fiataloknál?

Ezek az időpontok nem túl reménykeltők, egy friss felmérés szerint pedig kérdéses, hogy mennyire állunk készen a változásra: a WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest. Bár a klímaváltozás tényét és a környezeti változások bolygóra gyakorolt hatásait ma már csak egy szűk réteg tagadja, jelentős eltérés mutatkozik a lakosság egyes szegmenseiben a részletek ismeretét és a tetteket illetően.

Az mindenképpen pozitívum, hogy a felmérés alapján a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi. Kevésbé jó hír azonban, hogy a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további 20%-át teszik ki a “pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot. A fennmaradó 20%-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban. Az ő esetükben ráadásul azt is láthatjuk, hogy bár a klímaváltozás veszélyeivel tisztában vannak, a megoldást jelentő teendőkkel kapcsolatban már jóval hiányosabbak az ismereteik. Ha a konkrét környezeti problémákat és ezek hatásait vizsgáljuk, akkor például a szénerőművek vagy az újból megnövekedő lakossági fatüzelés okozta környezetkárosításról a lakosság kevesebb mint harmada hallott, és ezek veszélyeivel is kevésbé vannak tisztában.

„Míg néhány évtizeddel ezelőtt a fiatalok jelentették a progresszivitást a környezet- és természetvédelem tekintetében, mára épp az ő körükben növekszik azok aránya, akik ökoszkeptikusok vagy csupán egy-egy social media poszt erejéig láttatják magukat környezettudatosnak” – mondta Gergely Ferenc, a kutatást vezető független szakértő.

Információdömping és társadalmi nehézségek

Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint már kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest. „A mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények a környezet- és természetvédelem terén, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az egekbe szökő infláció vagy a megemelkedő energiaárak –, illetve a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett. Pedig ahhoz kétség sem fér, hogy a jövőnk záloga az egészséges természeti környezet, ahonnan alapvető erőforrásainkat kapjuk” – mondta Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

Nem könnyű kitűnni az információs zajból, így a zöld civil szervezetek is minél több platformon próbálják hiteles, szakértői üzeneteiket eljuttatni a fiatalokhoz. Bár a közösségi médiában még mindig tömegeket lehet elérni – így a WWF Magyarország számára is fontos, hogy jelen legyen egyszerre a TikTok, Instagram, Viber, LinkedIn, Facebook, YouTube platformokon és podcast csatornával is –, a személyes kapcsolat és a természettel való találkozás viszont továbbra is a szemléletformálás egyik leghatékonyabb eszközének számít. Éppen ezért a hazai WWF fiatal önkéntesek segítségével szervezett idén nyárra erdei ismeretterjesztő túrákat 10-12 éves gyerekeknek PandaTúra néven, ahol a résztvevők egyszerre szórakozhattak és a természethez kapcsolódva tanulhattak.

Szintén kedvező tendencia, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a használt cikkek – például ruhák, bútorok – vásárlása és az egymás közti cserebere, ami egyrészt pénztárcakímélő megoldást jelent, másrészt környezettudatossági szempontból is megfelelőbb választás – feltéve, ha tényleg szükségünk van arra, amit vásárolunk. Így egy újonnan legyártott termék helyett egy már meglévő áru használati idejét növeljük meg, és tartjuk azt a körforgásban. Ennek pozitív hatása számszerűen is kifejezhető, hiszen az ország egyik legmeghatározóbb online apróhirdetési oldalának felhasználói potenciálisan összesen 758 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól óvták meg a Földet (a 2018 és 2021 közötti 4 teljes évben az oldal hirdetési adatai alapján). „Ez a mennyiség 5 milliárd műanyagzacskó, 1,6 milliárd alumíniumedény és 2700 km acélból készült vasúti sín előállításával feleltethető meg” – mondta a kutatási eredmények kapcsán Andri Diána fenntarthatósági szakértő, a Jófogás kommunikációs vezetője.

Cikk és képek forrása: wwf.hu