Hírek téma szerint
A Vince Magazin ismeretlen okok miatt levette az oldaláról Varga Péter nagy feltünést keltő cikkét, amelyből részleteket a Blikk is közölt (link), ezért ezt követően kénytelen volt a Varga Pincészet megjeleníteni az írást saját oldalán, hogy azok számára is hozzáférhetővé váljon, akik nem olvasták. Hozzájárulásukkal az alábbiakban változtatás nélkül közöljük mi is a teljes cikket.
Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.
Több szóda és szörp, kevesebb műanyag palack fogy – ezt tapasztalja a legnagyobb szénsavasító készülékeket gyártó cég a palackvisszaváltás bevezetése óta.
A Berkley-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja forradalmi műanyaghasznosítási eljáráson dolgozik, amiről a New Scientist számolt be. A folyamat lényege, hogy az olyan hétköznapi eldobható műanyag tárgyakat, mint a nejlonzacskókat katalizátorok bevetésével elpárologtatják, és így az alkotóelemekből újra jó minőségű műanyagok gyárthatók.
Nemrég megvolt a százmilliomodik visszaváltás a MOHU REpont-automatáiban – a DRS-rendszer indulása utáni döccenőket sokan a saját bőrükön tapasztalhatták az utóbbi két hónapban, de a cég úgy értékeli, lassan túljutnak a gyerekbetegségek időszakán. „Mostanra 5 millió visszaváltás történik naponta, ami hatalmas eredmény ilyen rövid idő alatt” – mondta a Telexnek Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, akivel a visszaváltásról, visszagyűjtésről és a hulladékkoncesszor pénzügyi számairól is beszélgettünk.
Szeptember 12-én 19 órától ingyenes webinárt tart a Humusz a Mohu szakmai támogatásával. Az élő, online előadás célja, hogy az idéntől több helyen, pilot jelleggel bevezetésre kerülő biohulladék elkülönített gyűjtési rendszerről a lakosság egy gyorstalpalót kapjon. A webinárt szeptember 12-én 19 órától a Humusz Facebook oldalán közvetítjük élőben, így kérdéseket feltenni is lesz lehetősége az érdeklődőknek.
A nyár egyik, ha nem a legkedveltebb desztinációi a tengerpartok. Az év ezen időszakában kikapcsolódásra vágyó turisták milliói lepik el a szebbnél szebb partokat a világ minden táján. Azonban a turizmus és annak hozadékai negatívan hatnak a környezetünkre, rombolva a tengerpartok ökoszisztémáját. E cikkben szeretnénk útmutatást és tippeket adni a környezetbarát strandoláshoz, amelyek figyelembevételével hozzájárulhatunk a part menti övezetek megóvásához, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék a tengerpartok nyújtotta kikapcsolódást.
Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.
Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról.
2024. július 1. óta élesedett a visszaváltási díjas rendszer: a jogszabály által meghatározott italcsomagolások közül a régi típusúak immár csak a készletek erejéig értékesíthetőek a boltokban, a gyártók pedig már csak új típusú logóval és vonalkóddal ellátott csomagolásokat szállíthatnak a kiskereskedőknek. Szakértőnk segítségével megvizsgáltuk, az újratölthető italcsomagolások terén milyen változásokat idézett elő az új helyzet.
Kollégáinkat és az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat arra kértük, osszák meg velünk tapasztalataikat a kötelező visszaváltási rendszer eddigi működéséről. Vegyes a kép – vásárlóként kellemes és kifejezetten taszító tapasztalatokról is beszámoltak a 24.hu munkatársai. A láncok pedig elárulták, hogy a visszaváltási rendszernek milyen hiányosságai vannak még, amelyeket kezelniük kell.
Jelentős felháborodást váltott ki az ágazatban dolgozó vállalatok részéről a Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása, amely nem indult könnyen tavaly július 1-jén: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, a megfelelő engedélyt beszerezni. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.
A Queens Park Rangers volt az első angol profi klub, amely 1981-ben, szintetikus pályát épített a Loftus Road-on. Az új pálya beton alappal készült, a tetején nejlonszőnyeg-szerű szövetréteggel és homokkal. Remekül pattogott rajta a labda, az időjárásálló felület pedig bírta a terhelést – csak éppen a játékosok sérüléseket és horzsolásokat szenvedtek tőle. A QPR pályáját később elbontották, miután az Angol Labdarúgó Szövetség 1988-ban betiltotta a műanyag pályákat a sérülések és a nem megfelelő játszhatóság miatt.
Több mint ötmilliárd forintos nyereséget könyvelt el a MOHU MOL már a hulladékkoncesszió első fél évében. A milliárdos profit mellett kompenzációt is kért a magyar államtól; hogy mire hivatkozva, az titok. A Transparency International eközben bejelentést tett a hatóságoknál, mert nem a közbeszerzési pályázat szerint működik a hazai koncessziós rendszer.
Ha sok éven át használjuk, mindig újratöltjük és megfelelően tisztítjuk, a saját kulacs garantáltan fenntarthatóbb választás annál, mintha minden alkalommal elbobható palackos vagy dobozos italt veszünk. Mivel azonban többféle kulacsból is juthatnak kockázatos anyagok, mikroműanyagok az italunkba, érdemes odafigyelni, hogy milyen anyagból készült, mennyire jó tisztítható a kulacs, amit veszünk. Fontos az is, mit tölthetünk és mit nem tölthetünk bele.
Kinőttük a sárga és zöld nosztalgiakukákat, újakat kapunk helyettük. Az új hulladékgyűjtők jobban ellenállnak a fagynak, hőnek, UV sugárzásnak, szennyeződéseknek és a rongálásoknak és a városképhez is jobban illeszkednek.
Új csomagolásban sorakoznak a boltok polcain az italok: jövő hétfőtől a gyártók már csak visszaváltható üvegekben hozhatják forgalomba a termékeiket. A legtöbb italnál 50 forint betétdíjat kell fizetnünk, amit csak akkor kapunk vissza, ha az üres palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába. A régi csomagolású termékeket viszont nem kell kidobnia a boltoknak, ezért egy jó ideig még a nem visszaváltható palackokkal is találkozhatunk.
Egyre több visszaváltható aludobozzal, üveggel és PET palackkal találkozhatunk az üzletek polcain, MOHU REpont automatát pedig alighanem már mindenki látott. Utánajártunk, hogy hogyan működik a fokozatosan bevezetett új rendszer: mit, hogyan válthatunk vissza, mire jó az 50 forintos visszaváltási díj és a rendszerhez fejlesztett alkalmazás.
A világ energiafelhasználásának átalakításában a biomassza egyre nagyobb szerepet kap. A biomassza-alapú energiatermelés nem csupán fenntartható megoldást kínál, de jelentős előnyökkel jár a klímaváltozás elleni küzdelemben és a helyi gazdaságok erősítésében is. Tekintsük át, miért érdemes kiemelten foglalkozni ezzel az energiahordozóval.
Bár kertünkben írtjuk a gazt, könnyen lehet, hogy ehető gyomnövényeket dobunk ki. Ezek a gaznak hitt növények ugyanis nemcsak ehetőek, hanem egészségesek is, így az étrendünkbe is könnyedén beilleszthetőek!
A háztartások majdnem 80 százaléka nem vesz visszaváltható csomagolású terméket, a felüket nem is érdekli ez az egész, derül ki a KSH friss felméréséből.
Szédületes levelezést folytatott az Európai Bizottság az Energiaügyi Minisztériummal. Decemberben halasztást kértünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat – pedig éppen azért adta a kormány a Molnak koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét, hogy ezzel ne legyen gond. Pont abban a két anyagáramban – üveg és műanyag – kértünk halasztást, amelynek intézményi begyűjtése szinte teljesen leállt a koncesszió indulása után.
A hulladékgazdálkodási koncesszió tavaly nyáron váltotta fel a korábbi, piaci alapon működő rendszert. Hiába gazdálkodik a Mohu több pénzből, kevesebb lett a begyűjtött intézményi hulladék, a szakértők véleménye az új rendszerről pedig lesújtó – írja a friss HVG.