Az immár élesben működő visszaváltási díjas rendszer első tapasztalatai
2024. július 1. óta élesedett a visszaváltási díjas rendszer: a jogszabály által meghatározott italcsomagolások közül a régi típusúak immár csak a készletek erejéig értékesíthetőek a boltokban, a gyártók pedig már csak új típusú logóval és vonalkóddal ellátott csomagolásokat szállíthatnak a kiskereskedőknek. Szakértőnk segítségével megvizsgáltuk, az újratölthető italcsomagolások terén milyen változásokat idézett elő az új helyzet.
Az immár az eldobható, ún. egyutas italcsomagolásokra is kiterjedő betétdíjas rendszer idén év elején indult el, ám a gyártók fél év haladékot kaptak az új csomagolások bevezetésére, így az csak július elejétől élesedett. Arról, hogy az új rendszernek mennyiben lehet örülni, illetve milyen kifogásokat, aggodalmakat lehet vele kapcsolatban megfogalmazni, tavaly év végén írtunk bővebben. A lényeg nagyon röviden: félő, hogy az új rendszer az újratölthető (ún. többutas) csomagolások teljes kivezetéséhez járulhat hozzá.
Hogy megakadályozzuk a többször használatos italcsomagolások eltűnését, aktív kampányba kezdtünk, és elkészítettük egyebek mellett az alábbi videót is:
Folytatódik a tendencia, egyre kevesebb az újratölthető csomagolás a boltokban
Az új rendszer első, hozzávetőleg teljes értékűnek tekinthető hónapjának végéhez közeledve számos cikk foglalkozott az élesedő visszaváltási díjas rendszer első felhasználói tapasztalataival (ld. pl. itt, itt és itt), és mi is szeretnénk egy látleletet adni tapasztalataink alapján.
Arról már 2022 és 2023 nyarán is beszámoltunk, hogy folyamatosan tűnnek el az újratölthető italcsomagolások a boltok polcairól. A bevezetett jogszabályi keretek között a Penny és a Lidl megszüntette a többutas göngyölegek forgalmazását, és csak egyutas automatákat igényelt. A Coop bár a legnagyobb üzleteiben minimális kínálatban még forgalmaz többutas csomagolású italtermékeket (Piroska szörp, Varga bor és 1-3 féle sör), de ők is csak egyutas visszaváltó gépeket telepítettek, a többutast a pénztárnál kosárba veszik vissza. Félő, hogy ez a későbbi teljes megszüntetés előszobája.
Minden többutast forgalmazó áruházlánc (CBA, COOP, Spar, Tesco, Auchan, G-Robi, Roni) csak a saját maga által forgalmazott üvegeket, sőt, csak a saját kínálatukban szereplő címkéjű üvegeket veszi vissza a MOHU-s gépekben, kivételt képeznek a Spar régi automatái, melyek az üveg formája alapján válogatnak. Az eredmény, hogy a legtöbb helyen rengeteg újratölthető üveg kerül az üveghulladékba. Példák:
- Penny: Varga 0,75, 1,5, betétdíjas sörösüvegek – rendre a kukában;
- Tesco: Dreher sörgyárak üvegei a kukában, mert náluk csak Borsodi és Soproni van;
- Coop: csak az általuk forgalmazott max. 3 féle sörösüveget veszik vissza;
- Auchan: csak az ő választékukban szereplő termékek üvegeit veszik vissza, az azonos gyártótól származó, azonos formájú, de más címkéjű üvegek kuka.
Úton-útfélen üres üvegekbe botlani
Feltűnő, milyen mértékben nő a közterületen eldobott újratölthető üvegek száma.
Szakértőnk megfigyelései alapján június közepe óta a következők gyűltek össze az általa vizsgált helyszíneken (Gyömrőn, a Keleti pályaudvar környékén és Balatonfenyvesen):
- Varga boros palack 0,7l - 2 db
- Varga boros palack 1,5l – 2db
- Dreher sörgyárak zöld vagy barna palackja - 4db
- NRW sörös palack – 9db
- standard üdítős palack német 0,5l (kizárólag Roni ABC) – 1db
- Borsodi sörös palack – 2 db
Ez kifejezetten nagy mennyiségnek tekinthető, ugyanis a visszaváltási rendszer bevezetése előtt – különösen akkor, amikor a Tesco és a Spar még széles választékban árusított üveges söröket – sokkal kevesebb visszaváltható palackkal lehetett találkozni az utcákon, ennyi idő alatt legfeljebb 1-2 darabbal. (Megjegyzendő, hogy a Piroska szörpös üvegek helyzete a legjobb, mivel azt minden olyan lánc tartja, amely újratölthető üveges termékeket árusít.)
A visszaváltási lehetőségek beszűkülése mellett a sörnél egyértelmű oknak látszik, hogy a betétdíjat továbbra is 25 Ft-ban határozták meg a forgalmazók. Ez az 50 Ft-os eldobós visszaváltási díjhoz képest is rendkívül alacsony, és nem ösztönzi kellőképpen a vevőt a visszaváltásra. Sajnos feltételezhető, hogy a sörgyárak nem bánják, ha ilyen módon megszabadulnak a nem használt üvegkészleteiktől.
Negatív következmények, kedvezőtlen jövőbeli kilátások
Az új rendszer következménye várhatóan az lesz, hogy az újratölthető palackok visszagyűjtési aránya a saját mosóval rendelkező gyártóknál látványosan romlani fog, ami az üveges csomagolás költségszintjét már rövid távon meg fogja emelni. És ahogy láttuk, az 1-2 évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a közterületeken közel 100%-ban csak eldobó italcsomagolások voltak, ez évtől kezdve nagy számban megjelentek az eldobott betétdíjas újratölthető üvegek. A Tesco és a Spar különösen visszás gyakorlatot folytat: az újratölthető üveges termékeket, vagy azok egy részét csak a legnagyobb üzleteikben forgalmazzák, így a náluk vásárlók jelentős részének sem maradt választási lehetősége. Az újratölthető üveges termékek forgalmazása, kereslete így előre tervezett módon szüntethető meg középtávon.
A kereslet az ilyen termékek után máris bezuhant, hiszen amit nem lehet kapni, azt nem is tudják megvenni az emberek. A sör esetében ott tartunk, hogy újratölthető üveges sör csak a sörválaszték töredékében érhető el, szörp csak a Piroska maradt, ill. elérhető még Spar és Auchan saját márkás szörp, míg bor a Vargán kívül lényegében mindenhol megszűnt. A sörösök az üveges kiszerelést ráadásul a vendéglátásból is visszavonják, ott a doboz mellett csapolt van meghatározóan az idei szezontól kezdve. Szakértőnk tapasztalata szerint a vendéglátók is preferálják az egyutas megoldást, mert az 50 Ft-ot egyszerűen áthárítják a vevőre, az meg azt csinál a palackkal, dobozzal, amit akar, és így nem kell már az üveges rekeszekkel bajlódniuk. A sör mellett ráadásul a bort és az üdítőket is átállították eldobóra.
Fontos megjegyzés, hogy a vendéglátásból kikerülő palackok, dobozok jelentős része továbbra is az utcán végzi. A polgár elindul a félig megivott üdítőjével, sörével, energiaitalával a büféből, vendéglőből, utcai péktől, amikor elfogy, megunja elhajítja, jobb esetben az első utcai szemetesbe teszi. A kiskereskedelem kötelezése mellett a vendéglátóhelyek esetében is ösztönözni kellene az újratölthető megoldásokat.
Mivel a megmaradt néhány gyártó üveges termékei a boltláncok egy kisebb részére szorultak vissza, visszagyűjtési arányuk nyilvánvalóan romlik a korábbiakhoz képest. A gyártók költségei a kevesebb újratöltési forduló okán nőnek, várható, hogy ők is a megszüntetés mellett döntenek, mihelyt a mosó- és logisztikai hátterük elöregedik vagy felújításra szorulna. A néhány megmaradt gyártó ugyanezeket a termékeket eldobó üvegben, műanyag flakonban, és fémdobozban mindenhová szállítani tudja. Ha a költséghatékonyságban az újratölthető az eldobó mögé kerül a fenti okokból, a rendszernek vége.
Mivel a hulladékkibocsátás csökkentése kiemelten fontos környezetvédelmi érdek, és bizonyítható, hogy a jelenlegi szabályozás a hulladéktermelést ösztönzi, határozottan kijelenthető, hogy a bevezetett szabályozás jelentős korrekciójára lenne szükség a hulladékgazdálkodási törvényben rögzített prioritási sorrend érvényesítése érdekében. A változtatás egyben nemzetgazdasági érdek is, mert nem a hulladéktermelés növeléséből, hanem az újrahasználattal, újrahasznosítással kapcsolatos anyagi és nem anyagjellegű szolgáltatásokból kellene a gazdaság fejlődését biztosítani csökkenő fajlagos energiaigény mellett.
Mit tehetünk mi?
Könnyen belátható, hogy állampolgárként nem sokat tehetünk azon túl, hogy továbbra is az újratölthető italcsomagolásokat választjuk, illetve adott esetben jelezzük igényünket az ilyen típusú csomagolások iránt a kereskedelmi szereplőknek, netán a jogszabályalkotóknak.
Meglátásainkkal mi is megkerestük mind a Mohut, mind az illetékes minisztériumot. Bízunk benne, hogy még visszafordítható a negatív tendencia – erőnkhöz mérten igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében!